Összeomló alapok: ki miért felelős?

Pénzcentrum
2007. augusztus 2. 12:00

Az elmúlt hetek során számtalan alkalommal adtunk számot arról, hogy az amerikai másodrendű jelzáloghitelek piaca igencsak gyengélkedőben van, a helyzeten mind a szabályozók, mind a bankok rohamléptekben próbálnak segíteni. Az teljesen világos, hogy a jelzáloghitellel rendelkezők számára miért kényelmetlen a csődbemenetel, illetve a fizetésképtelenség, most azonban azt járjuk körbe, hogy ez nekünk miért okozhat fájdalmat.

Mi a gond?

Az Amerikai Egyesült Államokban már nagyon elterjedt a másod-, illetve harmadrendű ügyfelek számára, megfelelő mértékű prémiumok ellenében történő jelzáloghitelezés, amely már természeténél fogva is jóval magasabb kockázatot foglal magában. Sőt, a másodlagos jelzáloghitelek piaca is igencsak népszerű. Cikkünk további részében a másodlagos jelzáloghitelezési piac alatt a két fentebb feltüntetett alrendszer egészét értjük.

Emellett azonban több más faktor szerencsétlen alakulása is gondot okoz a szektor számára, melynek első riasztó jeleként a tavalyi év során a két ünnep között az Amerikában a 11. legnagyobb másodlagos jelzáloghitelezéssel foglalkozó cég csődöt jelentett. A nagy adósságminősítő-intézetek is kifejezték aggodalmaikat a piaci szegmenssel kapcsolatos jövőbeli gondok miatt, sőt a szabályozók is meghozták a szükséges döntéseket.

Miért érdekel ez minket?

A másodrendű jelzáloghitelek piacán finanszírozási tevékenységet végző társaságok helyzete, illetve a bedőlő hitelek állományának növekedése közvetlenül ránk, vagyis a kisbefektetőkre is hatással bír.

A hatásmechanizmus egyik legközvetlenebb megvalósulási formája az értékpapírosításon keresztül valósul meg. Mint arról az életbiztosítások másodpiacával kapcsolatos cikkünkben is említést tettünk, a befektetők igencsak kedvelik az eszközalapú értékpapírokat, mivel úgy vélik, ezek árfolyamára az általános piaci hangulat, fundamentumok nincsenek hatással, kizárólag az alaptermék alakulása bír befolyással az árfolyammozgásra.

A pénzügyi piacokon kereskedők kedélyeit, mint azt a Citigroup Global Markets Inc. elemzése is igen találóan megállapítja "dupla vihar" borzolja. Honnan jön a probléma? Az egyik oldal a már emlegetett másodlagos piac, ahonnan az úgynevezett CDO-k, vagyis a hitelintézetek kiszervezett hitelei okoznak gondot.

Az ikervihar másik összetevőjét a hitelből történő vállalati felvásárlások finanszírozásának gyengélkedése képezi, pontosabban itt is az értékpapírosításon keresztül jutnak át a problémák a pénzpiacokra, csak itt épp a CLO-król van szó, ami ebben az esetben a kiszervezett vállalati hiteleket jelenti.

Így aztán az elmúlt hetekben a másodlagos hitelezési piacok révén a Bear Stearns nevet viselő CDO-kba fektető hedge fundok jelentettek csődöt, milliárdos nagyságrendű károkat okozva ezzel befektetőinek. A befektetési fokozatú kötvények állományának értéke drámai mértékben esett vissza az elmúlt időszak során, hatalmas veszteségeket okozva ezzel, a teljes mértékben okozott kár becslések szerint elérheti az 50-100 milliárd dollárt (10-20 ezer milliárd forint).

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Akkor mire is hat és hogyan?

Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy ugyan a pénzügyi piacok igazán gyorsan reagálnak mindenféle változásra, hírre, de hosszú távon a reálgazdaságra is hatással vannak az egyes krízisek, nézzük, mit érdemes tudni az egyes hatásokról.

A Citigroup elemzése szerint óriási gazdasági katasztrófától azért nem kell tartanunk, mivel a pénzügyi piacokon jelentkező hatások jóval erősebbek, mint a reálgazdaságban tapasztalhatóak, persze azért nem árt tisztában lennünk minden hatással.

A tanulmány szerint a másodlagos piac kapcsán keletkező fizetési késedelem, illetve árverezések aránya az amerikai lakáspiac összesen mintegy 1 százalékát érinti, ilyen tekintetben tehát marginális hatásról beszélhetünk. Emellett az amerikai háztartások már egyfajta rugalmasságról adtak tanúbizonyságot a magasabb energiaárakkal, valamint a csökkenő ingatlanárakkal kapcsolatosan, igaz ezek mind negatív hatással bírnak a rendelkezésre álló jövedelemre.

A gazdasági növekedésre valószínűleg kedvezőtlen hatást gyakorol majd a lakásépítési kiadásokban bekövetkező visszaesés, sőt nem csupán az építőipar, hanem az azzal összeköttetésben lévő iparágak is számíthatnak, így például a gépgyártás.

A pénzügyi piacokat érintő hatások ugyan nagyobbak, de vélhetően csupán rövid távon érezhetőek. A pénzintézetek tekintetében a kisebb jelzáloghitelező társaságok szinte biztosan bezárják kapuikat, ugyanakkor a nagyobb bankok képesek lehetnek az ezzel kapcsolatos veszteségek "lenyelésére". Ami a piacokat illeti, itt várható a legnagyobb negatív hatás, mint arról már említést is tettünk egy alkalommal, például a hedge fundokon keresztül is.

EZT OLVASTAD MÁR?