Az elmúlt hetek során számtalan alkalommal adtunk számot arról, hogy az amerikai másodrendű jelzáloghitelek piaca igencsak gyengélkedőben van, a helyzeten mind a szabályozók, mind a bankok rohamléptekben próbálnak segíteni. Az teljesen világos, hogy a jelzáloghitellel rendelkezők számára miért kényelmetlen a csődbemenetel, illetve a fizetésképtelenség, most azonban azt járjuk körbe, hogy ez nekünk miért okozhat fájdalmat.
Mi a gond?
Az Amerikai Egyesült Államokban már nagyon elterjedt a másod-, illetve harmadrendű ügyfelek számára, megfelelő mértékű prémiumok ellenében történő jelzáloghitelezés, amely már természeténél fogva is jóval magasabb kockázatot foglal magában. Sőt, a másodlagos jelzáloghitelek piaca is igencsak népszerű. Cikkünk további részében a másodlagos jelzáloghitelezési piac alatt a két fentebb feltüntetett alrendszer egészét értjük.
Emellett azonban több más faktor szerencsétlen alakulása is gondot okoz a szektor számára, melynek első riasztó jeleként a tavalyi év során a két ünnep között az Amerikában a 11. legnagyobb másodlagos jelzáloghitelezéssel foglalkozó cég csődöt jelentett. A nagy adósságminősítő-intézetek is kifejezték aggodalmaikat a piaci szegmenssel kapcsolatos jövőbeli gondok miatt, sőt a szabályozók is meghozták a szükséges döntéseket.
Miért érdekel ez minket?
A másodrendű jelzáloghitelek piacán finanszírozási tevékenységet végző társaságok helyzete, illetve a bedőlő hitelek állományának növekedése közvetlenül ránk, vagyis a kisbefektetőkre is hatással bír.
A hatásmechanizmus egyik legközvetlenebb megvalósulási formája az értékpapírosításon keresztül valósul meg. Mint arról az életbiztosítások másodpiacával kapcsolatos cikkünkben is említést tettünk, a befektetők igencsak kedvelik az eszközalapú értékpapírokat, mivel úgy vélik, ezek árfolyamára az általános piaci hangulat, fundamentumok nincsenek hatással, kizárólag az alaptermék alakulása bír befolyással az árfolyammozgásra.
A pénzügyi piacokon kereskedők kedélyeit, mint azt a Citigroup Global Markets Inc. elemzése is igen találóan megállapítja "dupla vihar" borzolja. Honnan jön a probléma? Az egyik oldal a már emlegetett másodlagos piac, ahonnan az úgynevezett CDO-k, vagyis a hitelintézetek kiszervezett hitelei okoznak gondot.
Az ikervihar másik összetevőjét a hitelből történő vállalati felvásárlások finanszírozásának gyengélkedése képezi, pontosabban itt is az értékpapírosításon keresztül jutnak át a problémák a pénzpiacokra, csak itt épp a CLO-król van szó, ami ebben az esetben a kiszervezett vállalati hiteleket jelenti.
Így aztán az elmúlt hetekben a másodlagos hitelezési piacok révén a Bear Stearns nevet viselő CDO-kba fektető hedge fundok jelentettek csődöt, milliárdos nagyságrendű károkat okozva ezzel befektetőinek. A befektetési fokozatú kötvények állományának értéke drámai mértékben esett vissza az elmúlt időszak során, hatalmas veszteségeket okozva ezzel, a teljes mértékben okozott kár becslések szerint elérheti az 50-100 milliárd dollárt (10-20 ezer milliárd forint).
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,89% a THM, míg a MagNet Banknál 7,03%; a Raiffeisen Banknál 7,22%, az UniCredit banknál pedig 7,29%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Akkor mire is hat és hogyan?
Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy ugyan a pénzügyi piacok igazán gyorsan reagálnak mindenféle változásra, hírre, de hosszú távon a reálgazdaságra is hatással vannak az egyes krízisek, nézzük, mit érdemes tudni az egyes hatásokról.
A Citigroup elemzése szerint óriási gazdasági katasztrófától azért nem kell tartanunk, mivel a pénzügyi piacokon jelentkező hatások jóval erősebbek, mint a reálgazdaságban tapasztalhatóak, persze azért nem árt tisztában lennünk minden hatással.
A tanulmány szerint a másodlagos piac kapcsán keletkező fizetési késedelem, illetve árverezések aránya az amerikai lakáspiac összesen mintegy 1 százalékát érinti, ilyen tekintetben tehát marginális hatásról beszélhetünk. Emellett az amerikai háztartások már egyfajta rugalmasságról adtak tanúbizonyságot a magasabb energiaárakkal, valamint a csökkenő ingatlanárakkal kapcsolatosan, igaz ezek mind negatív hatással bírnak a rendelkezésre álló jövedelemre.
A gazdasági növekedésre valószínűleg kedvezőtlen hatást gyakorol majd a lakásépítési kiadásokban bekövetkező visszaesés, sőt nem csupán az építőipar, hanem az azzal összeköttetésben lévő iparágak is számíthatnak, így például a gépgyártás.
A pénzügyi piacokat érintő hatások ugyan nagyobbak, de vélhetően csupán rövid távon érezhetőek. A pénzintézetek tekintetében a kisebb jelzáloghitelező társaságok szinte biztosan bezárják kapuikat, ugyanakkor a nagyobb bankok képesek lehetnek az ezzel kapcsolatos veszteségek "lenyelésére". Ami a piacokat illeti, itt várható a legnagyobb negatív hatás, mint arról már említést is tettünk egy alkalommal, például a hedge fundokon keresztül is.
-
Adatvezérelt energiakereskedelem és AI-transzformáció: ezek az Audax Renewables jövőévi célkitűzései
A Pénzcentrum Pap Gabriellát, az energetikai vállalat ügyvezető igazgatóját kérdezte.
-
Megindult az MBH Bank részvények igénylése (x)
A lakossági befektetőket egyszerű folyamat és árkedvezmény is várja a bank részvényigénylésében.
-
Megéri-e a KKV-nak napelembe fektetnie? (x)
Energiaválság és kiszámíthatatlan költségek
-
Szigetüzem egyszerűen: megbízható Pramac megoldások (x)
A stabil energiaellátás ma már nem luxus, hanem alapfeltétel – legyen szó otthonról, vállalkozásról vagy mezőgazdasági telepről.








