Betét vagy hitel - mindkettőben deviza a sztár

Pénzcentrum
2005. november 9. 06:20

A deviza már nem csak a hiteleknél, hanem a betéteknél is terjed, pedig ha valaki egymillió forintot euróban helyez el a bankban, annak az alacsonyabb kamat mellett még az árfolyamkockázattal is számolnia kell.

 
A deviza már nem csak a hiteleknél, hanem a betéteknél is terjed, pedig ha valaki egymillió forintot euróban helyez el a bankban, annak az alacsonyabb kamat mellett még az árfolyamkockázattal is számolnia kell.
 
A forint lakáshitelek növekedési dinamikája gyakorlatilag leállt (1%-os állománybővülés 2005 első féléve alatt), ugyanakkor a svájci frank hitelek összességében 87%-kal bővültek. A fogyasztási hitelek növekedésének motorját a szabad felhasználású jelzáloghitelek bővülése jelentette, melynek több mint 90%-a devizaalapú hitelhez köthető. Egyre több bank kínálatában jelenik meg a devizaalapon folyósított személyi hitel is.
Alig csökkenő kamatok
Ha megvizsgáljuk a Magyar Nemzeti Bank fogyasztási hitelekkel kapcsolatos statisztikáit azt mondhatjuk, hogy a forint alapú hiteltermékek nominális kamatai több-kevesebb késéssel követik a jegybanki kamat mozgását. A nominális kamat önmagában azonban csalóka, hiszen a folyósítást végző intézmények számos egyéb díjat számítanak még fel, mely a hitelt jelentősen megdrágíthatja. Igaz ez a lakáshitelekre, a fogyasztási hitelekre és az egyéb formákra is.

Forrás: MNB
Ha maradunk a piaci statisztikáknál az látható, hogy a forint hitelek tényleges hiteldíj mutatója (THM), amely a hitel kamata mellett tartalmazza a folyósítási jutalékot a kezelési költségeket és a futamidő alatt felmerülő egyéb költségeket is, akkor az elmúlt évben ennek szintjében nem történt érdemi változás. Hiába vannak tehát a plakátokon az egyre alacsonyabb akciós hitelkamatok, a hitelekért valójában nem fizetünk kevesebbet. A nominális kamat és a THM közötti különbség az MNB adatai szerint majdnem a duplájára nőtt az elmúlt másfél évben, mert a csökkenő hitelkamatokat növekvő díjakkal „kompenzálják” a hitelt folyósítók. Ebből következik, hogy az ügyfél szinte semmit nem vesz észre a kamatcsökkentési hullámból legalábbis a hitel törlesztőrészleteit illetően.

Forrás: MNB
 
Érdekes módon azonban a deviza nem csak a kölcsönöknél, hanem valamennyire már a betéteknél is népszerűbbé vált. Szeptemberben ugyanis, miközben a lekötött banki betétállomány az előző hónaphoz képest mintegy 40 milliárd forinttal olvadt (megjegyezzük, hogy a hiteleknél tulajdonképpen kizárólag a devizának köszönhetően majdnem 98 milliárd forint volt a növekedés), a lekötött devizabetétek 15,2 milliárd forinttal híztak. Az összes hitel és a lekötött betétek közötti kamatkülönbözet a januári 10,6 százalékpontról közel 12,8-ra emelkedett.
Az euróbetétek és euróhitelek kamatkülönbözete (a svájci franknál ilyen összehasonlításra nincs módunk) első pillantásra mindenesetre határozottan kedvezőnek tűnik. Az éven belül lekötött betét és a fogyasztási hitel kamatkülönbözete ugyanis a januári 6,75 százalékpontról szeptemberre 4,15-re esett. Ugyanezzel a metódussal a lakáshiteleknél a marzs a vállalati üzletágban alkalmazott alacsony szintet éri el.
A kötelező jutalék
Más azonban a helyzet akkor, ha az alkalmazott árfolyamokkal is kalkulálunk. A betéteknél a bankok szinte kizárólag (legalábbis az alacsonyabb összegek esetén) valutaárfolyamot alkalmaznak. Öt bank ajánlata alapján a Napi Gazdaság kiszámolta, hogy milyen átlagos vételi és eladási ajánlattal találkozhatnak a betételhelyezők. E szerint: ha valaki egymillió forintot euróra vált, hogy ezt például lekösse, de abban a pillanatban meggondolja magát, és mégis a forintot kéri, akkor pénzéből már majdnem hatvanezer forint (több mint 5,8 százaléknyi) hiányzik. Hiába gondolja valaki azt, hogy ilyen ostoba ember nincs, ezért butaság így számolni, a kalkuláció akkor is érvényes, ha a pénz hosszabban pihen a bankban, csak éppen az árfolyamok időközben bekövetkező mozgása miatt nem ennyire érzékelhető. Az eurónál például számításaik szerint a vételi és eladási árfolyam közötti (a bankot váltási munkájáért jogosan megillető) különbözet átlagosan közel 15 forint. Minden egyes euróból ennyit kap a bank, más oldalról: ennyivel olvad (persze csak az eurócsatlakozásig) a devizában takarékoskodó vagyona.
Hitelek esetén valamivel jobb a helyzet, már csak azért is, mert a pénzintézetek többsége ekkor devizaárfolyamot alkalmaz. A vételi és az eladási árfolyammal azonban persze itt is „adózni” kell. A mostanában annyira kedvelt svájci franknál frankonként körülbelül egyforintnyi ez a teher. A devizaalapú kölcsöneiket lelkesen ajánlgató bankok egy részénél ráadásul egyszerűen nem lehet a neten rálelni arra, hogy milyen árfolyamot alkalmaznak hitelfelvétel és -törlesztés esetén. Azt persze tudjuk, hogy az egyik vételi, míg a másik eladási, de a konkrét érték rejtve marad – a bankok pedig szabadon állapítják meg a náluk érvényes árfolyamot.
 
A vállalatok és a bankrendszer
A belföldi hitelintézetek vállalkozói üzletágának teljesítménye messze alulmaradt az egyéb szektorokkal szembeni hitelezési tevékenységhez képest. A belföldi devizahitel- bővülés mellett a keresletbővülés jelentősebb része külföldön csapódott le.
 
A vállalatok devizában történő eladósodottsága további, jelentős mértékű növekedést mutatott. A félév során a belföldi hitelbővülés már kizárólag a devizahitelekhez volt köthető, az elmúlt negyedév sorána forintállomány enyhe csökkenése indult meg. A nagyvállalati piac telítettsége folytán a hitelintézetek egyre aktívabbak a kisméretű vállalkozások hitelezésében
is.
A hazai bankrendszer jövedelmezőségi helyzete kiemelkedő, tőkeellátottsága stabil, ám a bankok hitelezési gyakorlatát növekvő kockázatvállalás jellemzi. A háztartási, valamint a kis- és középvállalati szektor növekvő, árfolyamkockázattal szemben fedezetlen devizahitelezése kedvezőtlen irányú árfolyammozgás esetén veszteségeket okozhat a bankrendszerben. Ezen szektorok sérülékenysége növekedett, részben a makrogazdasági pálya körüli bizonytalanság, részben a kockázatvállalás magasabb szintje miatt. Az esetleges veszteségek negatív hatásait növeli, hogy a lakosság nagy részének az általa felvállalt kockázatokról, azok mértékéről valószínűleg nincs alapos információja.
A gépjármű-hitelezést a csaknem kizárólag külföldi devizában történő finanszírozás jellemzi. A közelmúltbeli stabil árfolyam ellenére ebben a szegmensben növekednek a hitelezési veszteségek, ez a helyzet a makrogazdasági kockázatok realizálódása esetén súlyosbodhat. A banki hátterű pénzügyi vállalkozások által dominált piac növekvő kockázatai a bankrendszerre is hatással lehetnek.
(Forrás: MNB, Napi Gazdaság)
PC BLOGGER & PODCASTER
MEDIA1  |  2026. április 4. 16:55
A Viasat- és AXN-csatornákkal Magyarországon is érdekelt Antenna Group mögött álló K Group megvásáro...
Holdblog  |  2026. április 3. 10:37
TACO index, Elon Musk és a perzsák Zsolt, Balázs és Szabó Laci tolmácsolásában. Jó szórakozást! Mily...
ChikansPlanet  |  2026. április 3. 08:00
Franciaországban több ezer kilométernyi használaton kívüli vonatsín áll. Egy francia startup hibrid...
Összkép  |  2026. április 3. 01:31
A hazai társadalommal és gazdasággal foglalkozó tudományos és elemző munkák eredményeinek átfogó átt...
NAPTÁR
Tovább
2026. április 5. vasárnap
Vince
14. hét
Április 5.
Húsvétvasárnap
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
AI in Energy 2026
Átlátható adat és energia
AgroFood 2026
Élelmiszeripari konferencia május 19-én
Portfolio Investment Day 2026
Éve Signature előfizetéssel INGYENES részvétel!
Hitelezés 2026
Lakossági hitelek: fenntartható növekedés vagy túlhevülés?
Women's Money & Mindset Day 2026
Hogyan gondolkodnak a nők pénzről, kockázatról és jövőről?
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2026. április 5. 18:29