22 °C Budapest

Pénzhez jutás gyorsan, hatékonyan, okosan - KKV források

Pénzcentrum
2005. október 7. 12:34

"Új termelőberendezést kellene vásárolni", "kicsi az eddigi üzem, bővíteni kellene", "a régi nyilvántartási rendszert modernebbre kellene cserélni", "a vevők túl későn fizetnek, mit csináljunk a szállítókkal", "pénz kellene az új gyártástechnológia kidolgozására", "ki kellene utazni a nemzetközi vásárra a külföldi vevőkör bővítésére" - és még sokáig sorolhatnánk azokat a problémákat, melyekkel a hazai vállalkozói illetve vállalati szereplőknek szembesülniük kell. Mi akadályozza , hogy egy közép- vagy mikrovállalat megoldja ezeket? A forráshiány. Cikksorozatunkban arra keressük a választ, hogy a különböző felmerülő finanszírozási igényekre mi lehet a legmegfelelőbb válasz elsősorban a kis- és középvállalkozások részéről. A továbbiakban elsősorban a külső forrásszerzésre koncentrálunk, megvizsgáljuk a kis- és középvállalkozások számára elérhető pályázati lehetőségeket, a kedvezményes hitelkonstrukciókat, az állami "kockázati tőke" társaságokat, a faktoringot.

 
„Új termelőberendezést kellene vásárolni”, „kicsi az eddigi üzem, bővíteni kellene”, „a régi nyilvántartási rendszert modernebbre kellene cserélni”, „a vevők túl későn fizetnek, mit csináljunk a szállítókkal”, „pénz kellene az új gyártástechnológia kidolgozására”, „ki kellene utazni a nemzetközi vásárra a külföldi vevőkör bővítésére” – és még sokáig sorolhatnánk azokat a problémákat, melyekkel a hazai vállalkozói illetve vállalati szereplőknek szembesülniük kell. Mi akadályozza , hogy egy közép- vagy mikrovállalat megoldja ezeket? A forráshiány. Cikksorozatunkban arra keressük a választ, hogy a különböző felmerülő finanszírozási igényekre mi lehet a legmegfelelőbb válasz elsősorban a kis- és középvállalkozások részéről. A továbbiakban elsősorban a külső forrásszerzésre koncentrálunk, megvizsgáljuk a kis- és középvállalkozások számára elérhető pályázati lehetőségeket, a kedvezményes hitelkonstrukciókat, az állami „kockázati tőke” társaságokat, a faktoringot.
 
Elméletben a vállalkozások méretüktől függetlenül hasonló tőkeoptimalizációs döntésekkel szembesülnek, ugyanakkor a gyakorlatban tudhatjuk, hogy más egy mikorvállalatnak bankhitelhez jutni, és más pl. a Molnak. A legutóbbi felmérések is azt mutatják, hogy a hazai kkv szektor egyik legnagyobb problémája a forráshiány. Sokan panaszkodnak, hogy a rövid működési idő, az esetlegesen negatív saját tőke, a vállalkozás jellegének kockázatossága miatt nem jutnak, vagy csak túl drágán jutnak hitelhez. A kkv-k többsége a hazai gazdaságban sokszor 90-180 napos vagy ennél is hosszabb fizetési határidők miatt komoly likviditási problémákkal küzd. A fejlesztésekre a belső forrásokból, a működési eredményből a vállalkozás kezdeti szakaszában nem futja, emiatt a vállalkozás hosszú távon nem képes majd versenyképessé válni, nagy valószínűséggel kiszorul a piacról. Ahhoz, hogy egy vállalkozás egy komoly multi beszállítójává tudjon válni és az tudjon maradni, jellemzően igen tőkeigényes beruházásokra, folyamatos fejlesztésre van szükség.
A külső forrásbevonás fajtáit, illetve ezek célszerűségét lehet tipizálni, de az mindig egyedi az egyes vállalkozásokra nézve. Nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy ha a vállalkozás/kkv napi likviditási gondokkal küzd, akkor célszerű pl. Széchenyi-kártyát és az ehhez kapcsolódó hitelt igényelnie. Ha vevői túl későn fizetnek, akkor elgondolkozhat a faktoringon (követelés eladás illetve vásárlás), melyre egyre több megoldás kínálkozik állami és piaci szereplők részéről is. A működéshez szorosan vagy kevésbé szorosan kapcsolódó beruházási igényeknél érdemes elgondolkodni a hitelen, ugyanakkor itt is először a támogatott konstrukciókat keressük (start, mikrohitel-program, ill. mikrohitel stb.). A kamattámogatás fontos segítség a források olcsóbbá tételében. Ugyanakkor érdemes végigböngészni a GKM honlapját, a lendulet.hu illetve a nfh.hu weboldalakat, hogy az aktuális pályázati lehetőségekről is tájékozódjunk üzleti elképzelésünkkel kapcsolatosan. A pályázatok nagy előnye, hogy jellemzően vissza nem térítendő támogatást kínálnak, ugyanakkor itt jellemzően 25-50%-os önrész felmutatása szükséges, és számos egyéb feltételnek is meg kell felelni (tőke, működési idő stb.). Előfordulhat, hogy van egy jó ötletünk, de még annyi pénzzel sem rendelkezünk, hogy a vállalkozást elindítsuk. Tőkeszerzés szempontjából hasonló a helyzet, amikor elindult valami, de hogy valóban legyen megtérülés is, ahhoz jelentős tőkére van még szükség. Ebben az esetben felmerülhet a kockázati tőkebefektető keresése, aki a megfelelő átvilágítás és vizsgálatok után rendelkezésre a bocsátja a tőkét, de ezzel párhuzamosan tulajdonrészt szerez a vállalkozásban. Ezután a kockázatvállalás már közösen történik, a tőkére vonatkozó visszafizetési kötelezettség nincs, ugyanakkor egyéb vállalásokat elképzelhető, hogy tenni kell. A következőkben néhány mondatban összefoglaljuk a fent említett finanszírozási lehetőségek lényegi elemeit a hazai vonatkozásokkal, cikksorozatunk következő részeiben pedig részletekbe menő tájékoztatást adunk ezekről.
Kedvezményes hitelformák
A kis- és középvállalati réteg hitelhez jutása még ma is nehéz feladat Magyarországon azok nem megfelelő tőkeereje, a jellemzően rövid gazdálkodási múlt, a megfelelő fedezetek hiánya miatt. Ha egy vállalkozás mégis megfelelne a banki feltételeknek, többnyire jelentős kamatköltséggel szembesül. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi adatai szerint a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek átlagkamata forinthitelek esetén 8-10%, ugyanakkor a KKV szektorban a magasabb kockázatok miatt ennél 4-5%ponttal magasabb kamatköltségeket találunk. Devizahiteleknél az árfolyamkockázat mellett a nominális kamatszint 3-4% között mozog átlagosan az MNB adatai szerint.
Az állam több program keretében igyekszik a KKV szektor hitelen keresztüli forráshoz jutását biztosítani, illetve a hitelekhez kamattámogatást nyújtani. Ezek közül a programok közül ötöt emelnénk ki:
A hitelprogram célja, hogy a magyarországi székhelyű mikrovállalkozások beruházási és fejlesztési céljait kedvezményes forrással támogassa.
 
A hitelprogram célja a magyar gazdaság általános versenyképességének fejlődését szolgáló modernizáció, az infrastruktúra- és a technológiafejlesztést előidéző beruházások támogatása, a magántőke közszolgáltatások végzésébe való bevonásának elősegítése és a vállalati nemzetköziesedés ösztönzése.
 
A Start Hitelprogram fő célja a magánvállalkozások és a vállalkozásindítás ösztönzése.
 
A versenyképesség növelését szolgáló, modernizációt, technológiafejlesztést végrehajtó magyarországi székhelyű mikro- kis- és középvállalkozások beruházásainak finanszírozása hosszú lejáratú forrásokkal.
A Széchenyi kártyaa vállalkozók számára állami kamat- és garanciadíj támogatásban részesített, bankkártyával igénybe vehető, kedvezményes kamatozású hitel. 2002 júniusában jelent meg a hiteltermékek palettáján. A kezdeményezésnek az a célja, hogy pályájuk kezdetén lévő, de legalább már egy éve működő egyéni- és társas vállalkozások szabad felhasználású, likviditási problémákat kezelő hitelhez jussanak. A Széchenyi Kártya konstrukcióban csak azok a vállalkozások vehetnek részt, amelyek rendelkeznek egy lezárt teljes naptári évre vonatkozó beszámolóval, vagy egy teljes naptári évre vonatkozó egyéni vállalkozói működést igazoló személyi jövedelemadó bevallással.
Míg az első négy lehetőség inkább beruházási jellegű hiteleket illetve azok támogatását takarja, a legutóbbi egyfajta likviditási hitelként értékelhető.
Faktoring – ha nem tudjuk kivárni a vevőtartozás kifizetését
A faktoring során a szállító vevőivel szembeni követelését bizonyos díj és kamat megfizetése ellenében megvásárolja egy faktorház, amely engedményezés útján a követelésre jogosulttá válik, és néhány napon belül ennek nagy részét előlegként átutalja a szállító számlájára (természetesen áfával együtt).
A vállalkozás egy faktoring szerződés keretében a szállítási volumenéhez illeszkedő keretet kap, aminek a mértékéig a faktorcég mindig finanszírozza a céget a követelés befolyásának az idejére. Ennek a hitelkeretnek a nagysága nagymértékben függ az ügyfél partnereinek/vevőinek a faktorcég általi minősítésétől, és az adott szállító tevékenységétől (melyik gazdasági ágazatban tevékenykedik). A szállító szabadon dönthet úgy, hogy nem a teljes vevőkörére, csak néhány partnere esetében veszi igénybe a szolgáltatást.
A Lánchíd Faktoring Programot 2003. októberében hirdette meg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM). Ennek lényege, hogy évi 5% de maximum 3 millió forint kamatterhet az állam átvállal a kedvezményezett mikro- és kisvállalkozások faktorálási költségéből. A programban részt vehettek a maximum 10 millió eurónak megfelelő forint mérlegfőösszegű vagy árbevételű és 50 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások. A faktorügylet csak belföldi követelésre vonatkozhat, és a támogatás legfeljebb 90 nap lejáratú számlák faktorálásához, illetve az előleg átutalásától számított ugyanekkora periódusig lehet igénybe venni. A programba bekapcsolódni a GKM-mel szerződést kötött mintegy 37 faktorcég valamelyikénél lehet.
A fenti kezdeményezés mellett számos piaci alapon működő magán faktorcég nyújt szolgáltatást a hazai vállalkozói illetve vállalati rétegnek.
Pályázzunk de hogyan? – hazai és uniós források elérhető közelségben
A hazai kis- és középvállakozások számára többféle pályázati lehetőség létezik. Pályázhatnak tisztán hazai pályázatra (jellemzően a minisztériumok által kiírt, a költségvetésből finanszírozott), az unió strukturális alapjaihoz kapcsolódó források illetve direkt módon Brüsszelbe is pályázhatnak jellemzően multinacionális konzorciumok tagjaiként. A pályázati források közül a legnagyobb jelentőséggel a strukturális alapok pénzei bírnak. A pályázatok jellemzői, hogy többnyire bizonyos önrész mellett nyújtják őket, és vissza nem térítendő támogatások.
Az uniós támogatások Európai Bizottsággal egyeztetett kerete a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), amelyet a Strukturális Alapok támogatási forrásainak elnyerése érdekében Magyarország is elkészített. Az elkészült program az adott többéves periódusra (jelenleg 2004-2006-ra) tartalmazza a fejlesztés célkitűzéseit, prioritási területeit. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (strukturális alapok) teljes támogatási kerete – figyelembe véve az EU támogatását és a kapcsolódó hazai társfinanszírozást – mintegy 677.9 milliárd forint 2004 ás 2006 között. 2005. szeptember 2-áig az irányító hatóságok 10,279 pályázat támogatására vállaltak kötelezettséget, összesen 513.31 mrd Ft értékben. Ezzel az NFT hároméves keretének 75.7%-át lekötötték. 392.31 mrd Ft értékű pályázat (a keret 57.8%-a) esetében már a támogatási szerződést is aláírták.
Kockázati tőkebefektetés: kell egy jó üzleti terv
A kockázati tőke a vállalkozásoknak olyan finanszírozása, amikor a befektető a pénzével beszáll a vállalkozásba és osztozik az üzleti kockázatban, a vállalkozás nyereségében, illetve az esetleges veszteségben a befektetett tőke erejéig. Azonban a finanszírozás ezen módja sem tekinthető „csodaszernek”, amely a tőkehiánnyal küzdő kis- és közepes méretű vállalkozások minden gondját képes lenne orvosolni.
A kockázati tőkebefektetés részvételi tőkebefektetést jelent, és a finanszírozó szerepe általában nem merül ki a tőke biztosításában, hanem jellemzően részt vállal a vállalkozás irányításában is. A kockázati tőkebefektetés időtávja általában 3-7 év, a befektetés célpontjai a tőzsdén még nem jegyzett vállalkozások. A kockázati tőkebefektető nem az osztalékhozam maximalizálásában érdekelt, hanem a vállalat minél gyorsabb fejlődésében és értéknövekedésében. A kockázati tőketársaságok jellemzően a vállalati életciklus viszonylag korai szakaszában szállnak be, amikor az osztalékon keresztüli tőkekivonás még nem jellemző, a megtermelt eredményt többnyire visszaforgatják a fejlesztésbe, a terjeszkedésbe.
Már hazánkban is számos piaci alapon működő kockázati tőke társaság van, ugyanakkor megjelentek az állami kezdeményezések is.
Az állami kezdeményezések közé sorolhatjuk:
- Informatikai Kockázati Tőkealapo,t
- Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. (KvfP Rt.) tőkebefektetési programját,
- A Corvinus Rt. tőkebefektetési programját,
- A Beszállítói Befektető Rt. tőkebefektető tevékenységét.
A tőkeprogramok lényeges eleme, hogy piaci alapon, üzletileg racionális fejlesztési célok finanszírozásában vegyen részt, amelynek megítélésében döntő szerepe van a fejlesztési elképzelések és üzleti tervek megalapozottságának.
További információk a www.lendulet.hu hírportálon találhatók
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. augusztus 5. csütörtök
Krisztina
31. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?