Ebben az iparágban pályakezdőként is érdemes elhelyezkedni

A hazai munkaerőpiacon az elmúlt években jelentősen növekedett a munkavállalói aktivitás, a konkrét állásra jelentkezők mellett a direkt módon megszólított jelöltek is nyitottabbá váltak. Azok, akik a csökkenő reálbérek miatt váltanának, egy munkahelyváltás során általában 20%-os béremelési igénnyel élnek, ami az utóbbi időszakban akár a 30%-ot is eléri. “A cégek a jelenlegi gazdasági környezetben már egyre nehezebben tudnak ezzel lépést tartani, az egymásra licitálással nem akarják tovább erősíteni a bérspirált” – hangsúlyozta a Pénzcentrum-nak Marton Klaudia, a Groupama HR igazgatója.

A váltási hajlandóság elsősorban nem is a korukból, hanem az élethelyzetükből fakadóan a fiatalabb munkavállalók esetén magasabb, azonban a vállalat stabilitása náluk is egyre fontosabb tényező, hiszen maguk szeretnék eldönteni, hogy a szakmai pályájuk fejlődése érdekében mikor váltanának, mintsem, hogy ezt kényszerből tegyék.

Általában nehéz a pályakezdő fiatal jelöltek elérése, de szerencsére a biztosítót, mint lehetséges munkahelyet már nem utasítják el alapból, és nagyon pozitívak lesznek, amikor elmondjuk, hogy miről is szól az adott pozíció és milyen a cégünk

– mondta a Groupama HR igazgatója.

Motivációs szempontból egyre fontosabbá válik a munkahelyi légkör és környezet, a kielégítő feladatok és szakmai kihívások megléte, a döntési jogkörök átláthatósága, valamint a munkavégzés rugalmassága.

"Hiába az akár jóval magasabb fizetés, ha nem engedik meg, hogy például a fiatal munkavállalók akár a munkájuk mellett folytassák az egyetemi tanulmányaikat. Továbbra is hangsúlyosak a pénzben kifejezhető juttatások, mint például a cafetéria rendszer, a nyugdíj- és egészségbiztosítás, vagy a tartós betegség esetén adott táppénzkiegészítés, ezek mellett azonban legalább olyan fontosak a pénzre nem átváltható előnyök, mint például a munka-magánélet egyensúlyának megteremtése, a támogató vezető, a rugalmas munkavégzés, vagy akár az edukációs, illetve a sportolási lehetőségek” – emelte ki Marton Klaudia.

Ha a vezető és a beosztott között létrejön az a fajta kapcsolat, amikor kölcsönösen megbíznak egymásban, akkor a kötelező napi beszámolók helyett sokkal kötetlenebb formában, illetve aktuális problémák, új feladatok vagy ötletek kapcsán tudnak egymással egyeztetni.

“Az egyetem után az volt a célom, hogy egy olyan helyre kerüljek, ahol nem bebetonozott folyamatok vannak, hanem meg lehet érteni egy big picture-t, ami pedig közben szinte kifogyhatatlanul mély tud lenni. Szerintem ez az egyik kulcs ahhoz, hogy egy pályakezdő megtalálja a számításait egy olyan viszonylag régimódinak, és nem annyira rugalmasnak vélt intézményrendszerben is, mint amilyen egy biztosítótársaság” – mondta Rédly Réka, a Groupama Biztosító stratégiai elemzője.

“Egy olyan közös együtt dolgozás, együtt gondolkodás valósul meg minden nap, ami nem csak engem visz előre, hanem azokat a feladatokat és kihívásokat is, amiken dolgozom, ebben az ívben napról napra látom a megújulást. Befejezve egy projektet, tudom, hogy ott áll a sarkon a következő, amihez teljesen új eszköztárra, új tudásra lesz majd szükségem.

A megújulási képesség ígéretével és annak beváltásával szerintem könnyen megdönthetők a biztosítási iparágat gyakran jellemző előítéletek

– tette hozzá.

“Kiemelten fontos, hogy a munkáltatói márkánknak teljes egészében megfeleljünk, hiszen a legfontosabb arca a cégnek mindig maga a munkavállaló” – emelte ki Marton Klaudia. „Különösen nagy hangsúlyt fektettünk erre az elmúlt években, aminek az eredménye a munkavállalói elégedettségi felmérésünkben is visszaköszön, ugyanis az utóbbi 5 évben 15 százalékponttal, 89%-ra nőtt azon kollégáink aránya, akik ajánlanák cégünket, mint munkáltatót barátaiknak, ismerőseiknek” – tette hozzá a HR igazgató.

Habár a pénzintézetek vonzóság szempontjából még mindig sokkal alacsonyabb szinten állnak, mint mondjuk a telekommunikációs ágazat, már tapasztalható némi elmozdulás, a különbségen csökkenteni azonban csak szektorális megközelítéssel lehet.

Hogyan tud innovatív lenni egy biztosítótársaság?

A mesterséges intelligencia használata a biztosítási szektorban is új korszakot nyit, több munkakörben már alkalmazzák, azonban Marton Klaudia szerint egyelőre az látható, hogy hosszú távon is inkább kiegészítésként fog funkcionálni, és elsősorban hatékonyságnövekedést várnak tőle. A Groupamánál is több területen, például a Termék és IT részlegeken használnak már AI-t, ugyanakkor nem számítanak arra, hogy az AI alkalmazása következtében munkakörök szűnnének meg, legfeljebb átalakulnak, a jövőben valószínűleg egy adott munkakörben más típusú tudásra vagy egy bizonyos tudásra lesz majd jobban szükség.

Európa legnagyobb, évente megrendezett jövőfesztiválján, a Brain Bar-on a szektorról kialakult kép újradefiniálása mellett az érdeklődők azt is megismerhették, hogy pontosan mit csinál és mivel foglalkozik egy biztosítótársaság. “Azoknak, akik még a pályaválasztás elején vannak, tényleg kevesebb információjuk volt arról, hogy egy biztosító valójában mennyire tud innovatív lenni, akik viszont már egy kicsit nagyobb rálátással rendelkeztek, ők a szektor mélyebb matematikai vagy jövőbeli problémái iránt is meglepően érdeklődőek, nyitottak voltak. Várakozásainkkal ellentétben jóval pozitívabb volt a résztvevők hozzáállása a biztosítási szektorhoz, mint amire előzetesen számítottunk” – emelte ki Rédly Réka. “Arra törekedtünk, hogy játékos formában közelítsük meg a minket is foglalkoztató jövőbeli kérdéseket, ami azoknak is vonzó lehet, akik nem jártasak a biztosítás kérdéseiben, akár azért, mert még túl fiatalok.” Inspiráló beszélgetések születtek például az önvezető autókkal kapcsolatos biztosítási és jogi dilemmák kapcsán, illetve a biztosítótársaságok jövője szempontjából is központi kérdésnek számító klímaváltozást érintően.

Címlapkép és fotók: Kaiser Ákos/Pénzcentrum