Óriásit zuhant a hitelek iránti kereslet: mitől ijedtek meg ennyire a magyar családok?

"A magas kamatkörnyezet miatt jelentősen visszaesett a hitelkereslet a magyar bankpiacon. A társadalmi hatású szervezeteket a válság kettős kihívás elé állítja: egyrészt maguknak is meg kell küzdeniük a növekvő költségek és a szűkülő források jelentette kihívásokkal, másrészt sokkal nagyobb lesz az igény az általuk kínált megoldások, szolgáltatások iránt. Így ezekben az időkben nekik még nagyobb szükségük van a kiszámítható finanszírozásra” – hangsúlyozta Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója a 2023 első negyedévi eredményeket bemutató sajtótájékoztatón.

Az Erste egy éven át önként vállalt kamatstoppal segíti az ügyfelei közé tartozó társadalmi hatású szervezeteket, így alapítványokat, egyesületeket, non-profit szervezeteket, társadalmi vállalkozásokat. A pénzintézet öt éve kínál Social Banking programja keretében kedvező számlavezetési csomagot és kedvezményes, akár garancia és egyéb fedezet nélküli hitel-lehetőségeket azoknak a szervezeteknek, amelyek társadalmilag hasznos tevékenységet folytatnak. Az Ersténél jelenleg közel félezer társadalmi hatású szervezet vezet számlát, és öt év alatt összesen 4,2 milliárd forint kedvezményes hitelt folyósított a bank, miközben egyedi képzési és mentoring programot biztosít ezen kezdeményezések számára. Az idén nyolc éves SEEDS program célja, hogy az esélyegyenlőtlenséget csökkentő, a rászorulók életminőségének javítását elősegítő társadalmi vállalkozások gyakorlati segítséget kapjanak a szervezet hatékony működtetéséhez és fejlesztéséhez.

Az Erste működési bevételei 2023 első negyedévében – a nemzetközi könyvviteli szabványok szerint (IFRS) készített kimutatás alapján – 52,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi adatot. A nettó kamatbevételek 72,5 százalékkal gyarapodtak, részben azért, mert a bank a kereskedési bevételek egy részét itt számolta el. A kereskedési és konverziós bevételek ezért 17,8 milliárd forinttal csökkentek. A díj- és jutalékbevételek 10,4 százalékkal nőttek, leginkább az aktív ügyfélállomány nagyobb tranzakciós aktivitásának, valamint a befektetési üzletág teljesítményének köszönhetően.

A működéssel kapcsolatos kiadások 19,4 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest főként a Sberbankhoz kapcsolódó OBA-tétel miatt, amely tavaly növelte, míg idén, a visszatérítés révén mérsékelte a költségeket. Az Erste működési eredménye így jelentősen, 44,7 milliárd forintra nőtt. A költség/bevétel arány március végére 36,5 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 69,2 százalékról. Ugyanakkor az egyéb működési eredmény 37,5 milliárd forint veszteséget mutat, jelentős részben annak köszönhetően, hogy a bankokat terhelő különadót, tranzakciós illetéket és extraprofit-adót az év elején a teljes évre előre be kell fizetni. Az adózás utáni nyereség így 6,3 milliárd forint lett, míg 2022 első negyedévét közel egymilliárd forint veszteséggel zárta a bank.

Az ügyfélhitelek és kötvények állománya március végére 17 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az új finanszírozás volumene ugyanakkor 41 százalékkal maradt el 2022 első negyedévének teljesítményétől. Az NPL-ráta 2,8 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 3,9 százalékról.

A teljes lakossági hitelállomány 3 százalékkal nőtt éves összevetésben, az új kihelyezések értéke azonban az idei első negyedévben 32,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, elsősorban a jelzáloghitelek iránti kereslet visszaesése miatt. Az új lakáshitelek folyósítása 58 százalékkal esett vissza (27-ről 11 milliárdos összegre) a 2022-es eredményhez képest. A fogyasztási típusú hiteleknél a kihelyezés összességében 12 százalékkal csökkent.

Ezen belül a személyi kölcsönök esetében 16 százalékkal (tavalyi 16-al szemben idén csupán 13 milliárd forintnyi összegű folyósítás), míg a Babaváró hitel iránt 49 százalékkal (tavalyi 14 milliárddal szemben 7 milliárd forintnyi folyósítás) csökkent a kereslet az egy évvel korábbihoz képest. A kisvállalkozók esetében az új folyósítás 21 százalékkal nőtt éves összevetésben.

A magyarországi Erste-csoport által kezelt lakossági ügyfélvagyon – befektetés és betét – március végére 4752 milliárd forintra nőtt, 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A megtakarításokon belül a befektetések aránya 66 százalék volt - árulta el Harmati László, a pénzintézet lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese.

A vállalati területen a kötvény- és a hitelállomány együttesen 36 százalékkal nőtt egy év alatt, és március végén meghaladta a 1175 milliárd forintot. A kis- és középvállalkozásoknál a hitel- és kötvényállomány 25 százalékkal, a kereskedelmi célú ingatlanoknál 11 százalékkal, míg a nagyvállalatok és önkormányzatok esetében 77 százalékkal gyarapodott 2022 első negyedévéhez képest. Ugyanakkor az egy évvel korábbinál jóval magasabb kamatkörnyezetben a cégek megfontoltabban nyúlnak külső forráshoz. Az első negyedévben ezért az új kötvények és hitelek volumene 48 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

A tavalyi 19 milliárd után idén már 20,7 milliárd forint extraprofitadót fizet az Erste Bank az adóalap növekedése miatt. A kamatstop is többe kerül majd idén, mint tavaly, a kötelező tartalékráta változtatása pedig 100 milliárdonként mintegy félmilliárd forintos pluszköltség lehet a bankoknak.

A kamatstop igénybevevőinek az egyharmada biztosan potyautas

- árulta el később újságírói kérdésre Jelasity Radován. Szerinte havi 20-25%-os törlesztőrészlet-emelkedést meg tudnának engedni maguknak az adósok, hiszen a bérek is jelentősen nőttek. Remélik, hogy a kormány június 30-án kivezeti az intézkedést.