Üzent az IMF hazánknak: az árstop eltörlését szorgalmazzák, elárulták mikor lehetünk kint a válságból

A Nemzetközi Valutaalap szakemberei szerint az Orbán-kormány szigorú gazdaságpolitikája a jövőben is kulcsfontosságú lesz, „hogy a sérülékeny háztartások átvészeljék a megélhetési költségek jelentős emelkedését”. Az IMF javaslatai a magyar kormánynak a következők:

• A tavaly bevezetett átmeneti különadókat az energia- és bankszektor kapcsán az eredeti tervek szerint ki kell vezetni.
• Ahogy decemberben eltörölték üzemanyagok hatósági árát, úgy kellene tenni az élelmiszerek esetében is, ugyanis a költséges és nem hatékony árstopok nem tudták megfékezni az élelmiszer-infláció emelkedését.
• Az IMF szerint a rezsicsökkentés bár képes volt megvédeni a magyar háztartásokat az emelkedő energiaáraktól, de egyrészről nagyobb támogatást jelentett a gazdagok számára, hatással volt az inflációra. Ezért további finomhangolásra lesz szükség, hogy ösztönözze az embereket az energiamegtakarításra.
• Amíg az inflációs nyomás nem enyhül, addig szükséges a szigorú monetáris politika, és a kamattámogatott hiteleket ki kellene vezetni, ugyanis ezek szembe mennek a jegybanki törekvésekkel. A legutóbbi hírek szerint januárban 25,7 százalékos volt az infláció, ami újabb rekordnak számít.
• A magyar bankokat is szigorú felügyelet kellene tartani, mert nyomás alá kerülhetnek, ha a megemelkedő kamatbevételek nem ellensúlyozzák a növekvő adóterheket és a kamatstop költségeit. Hasonló okok miatt a biztosítási szektort is érdemes szem előtt tartani az IMFszakértői szerint.
  Szükséges a magyar korrupcióellenes lépések folytatása.
• Végül az energiaszállításra is kitértek a Valutaalap elemzői: bár egyelőre nem kell tartani az orosz földgáz kiesésétől és attól, hogy elfogynak a tartalékok, de 2023-24-es tél már problémás lehet. Az alternatív energiahordozók előteremtéséhez fontos beruházásokra lenne szükség a következő években.

A Valutaalap szerint a magyar gazdaság növekedése 2023-ban felpöröghet, bár az IMF szakértői ehhez azt is hozzátették, hogy a 2022-es 4,9 százalékos növekedéssel ellentétben, idén csak mindössze 0,5%-kal bővülhet a GDP.

A szervezet elemzésében azt írja, hogy idén a külső finanszírozási körülmények is javulhatnak, a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 8,1%-áról 4,6%-ára csökkenhet. Azonban ezt több kockázati tényező is veszélyezteti, mint például az uniós források sorsa vagy a tartós és magas infláció. Mindemellett egy kritikát is megfogalmazták a kormány intézkedéseivel kapcsolatban, ugyanis szerintük az eredetileg tervezett 3,5 százalékos költségvetési hiánycélt kellett volna fenntartani ahelyett, hogy 2022 végén 3,9 százalékra emelte azt a kabinet.