Technikai recesszió küszöbén táncol Magyarország: 17 százalék felett lehet a drágulás 2023-ban

A makrogazdasági és geopolitikai tényezők okozta volatilitás az utóbbi időben uralta az üzleti környezetet, olyan módon próbára téve a piaci szereplőket, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. Ilyen körülmények közt nem csupán a növekedési, hanem az inflációs, államháztartási, illetve külkereskedelmi előrejelzések is több  bizonytalanságot hordoznak.

A Magyar Bankholding Stratégiai Elemzés Központ elemzői a 2022. évi GDP növekedési előrejelzésüket 5,3 százalékról 4,8 százalékra csökkentették, az ideit azonban 0,4 százalékról 0,8 százalékra emelték – ismertette Suppan Gergely, a bankcsoport makrogazdasági vezető elemzője

A hazai GDP a tavalyi harmadik negyedévben bekövetkezett csökkenés miatt nagy valószínűséggel technikai recesszióra lehet számítani, ami azonban mérsékelt lehet, a fűtési szezon lefutásával pedig a második negyedévtől ismét növekedésre számítunk, onnantól biztos, hogy véget ér a recesszió

-árulta el az elemző.

Az ukrajnai háború közvetlenül és közvetve is negatívan hat a hazai növekedési kilátásokra, a konfliktus begyűrűző hatása a termelési láncokra, illetve az energia-, valamint a nyersanyag- és élelmiszerellátásra kiszámíthatatlan. A 2023-as magyar gazdasági növekedés kilátásaira pozitív és negatív irányú kockázatok egyaránt hatnak.

Ha a mérföldkövek teljesítésével sikerül teljesen felszabadítani az uniós pénzeket, Európának sikerül elkerülnie az energiaválságot, az energiaárak csökkennek a jelenlegi szintekhez képest, illetve a mezőgazdaság is a vártnál jobban teljesít, elindulhat egy enyhe bővülés 2023-ban

– mondta Suppan Gergely. A növekedést támogatja továbbá az új ipari kapacitások folyamatos üzembe helyezése is – tette hozzá a szakértő. A gazdasági növekedésre ugyanakkor érdemi kockázatot jelent az orosz házszállítások esetleges leállítása az európai országok irányába, ami számos ágazatot leállásra kényszeríthet, ezzel a hazai termelést is meredeken visszafogná, és újra elszálló energiaárakhoz vezetne. A hazai gazdaság földgáz iránti kitettsége azonban erőteljes kockázatot jelent, ami jelentősen rontja a hazai gazdasági elkölthető jövedelmét. Kedvező ugyanakkor, hogy egyelőre sikerült elkerülni az akut energiaválságot az európai gáztárolók kellő mértékű feltöltöttsége, a szokásosnál enyhébb őszi és téli időjárás, valamint az ipari, lakossági, illetve kormányzati fogyasztók alkalmazkodása miatt. Ráadásul idén várhatóan nem ismétlődik meg a tavalyi, rendkívüli mértékű aszály, ami tovább javíthatja a gazdasági kilátásokat – összegzett Suppan Gergely.

Év végére érhetjük el az egyszámjegyű inflációt

Az infláció tavaly decemberi 24,5 százalékos értéke mellett - melynek hátterében egyébként elsősorban a hatósági üzemanyagárak eltörlése és az élelmiszerárak gyorsuló emelkedése állt – 2022 -ben átlagosan 14,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A következő hónapokban azonban már érvényesülnek a bázishatások. Továbbá, mivel a nemzetközi nyersanyag-, termény- és energiaárak jelentősen visszaestek az elmúlt hónapokban, újabb külső ársokkra nem számítunk, a forint erősödése pedig szintén mérsékelheti az inflációt – véli a szakértő. Emiatt a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzői az infláció eleinte fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére, év végére egyszámjegyű áremelkedésre számítanak. 2023-ban 17,5 százalék lehet az infláció - magyarázta a bankcsoport vezető elemzője.

Küszöbön a kétszámjegyű bérnövekedés

Összességében csak mérsékelt változások várhatóak 2023-ban a munkaerőpiacon. Valamelyest csökkenhet a foglalkoztatás, az munkanélküliségi ráta pedig enyhén emelkedhet (a 2022-es 3,6 százalékosról, 3,9 százalékra), aztán újra mérséklődést mutathat a következő években. A feszes munkaerőpiaci kondíciók 2023-ban lazulhatnak, azonban nemzetgazdasági szinten a bérek növekedése továbbra is kétszámjegyű, 14-15 százalék körüli lehet. A reálbér kezdetben ettől függetlenül csökken, de év végére, mikor az infláció mérséklődik át fog majd fordulni pluszba - magyarázta a szakértő.

2022 második félévétől az infláció és az energiaárak növekedése miatt érdemben lassult a fogyasztás növekedése. A Magyar Bankholding várakozásai szerint pedig a 2022-es 6,1 százalékos bővülés után 2023-ban már 0,8 százalékkal mérséklődhet a háztartások fogyasztása. Az emelkedő kamatok és a lakásépítési költségek, a vásárlóerő várható csökkenése a háztartások beruházásait fékezni fogja majd a következő időszakban - ismertette Suppan Gergely

Előtérbe kerül az energiahatékonyság, kevesebb lesz a beruházás

2022-ben a dinamikus első három negyedévi teljesítménynek hála még gyorsulhattak a beruházások, így a 2021-es 4,3 százalékos növekedést követően 7 százalék feletti bővülésre számítanak a bankcsoport elemzői, az idei évre viszont kismértékű visszaesést jósolnak. Mindezek a kockázatok, valamint az emelkedő energiaárak és beruházási költségek elbizonytalaníthatják a beruházásokat tervező vállalatokat.

A jelenlegi  energiaárak mellett azonban az energiahatékonysági, valamint a hatékonyságot növelő beruházások még a magasabb kamatok mellett is megtérülhetnek. Az emelkedő kamatok negatív hatását pedig a kkb-k számára továbbra is elérhető kedvezményes hitelkonstrukciók, valamint GINOP pályázatok ellensúlyozhatják

-véli Kuti Ákos, a Magyar Bankholding Stratégiai Elemzés Központjának vezetője.

Mérésklődhet az államadósság

A kormány a tavalyi 4,9 százalékos GDP arányos hiánycél tartása érdekében egyenlegjavító intézkedéseket vezetett be. Az idei hiánycél tartható lett volna, ugyanis egyes egyszeri tételeket, például az SZJA-visszatérítést már a tavalyi eredményszemléletű hiányban elszámoltak, miközben a tervezettnél magasabb tavalyi növekedés és infláció miatt az adóbevételek messze felülteljesültek. Az államháztartás egyenlegére viszont kockázatot jelentenek a megugró piaci gáz- és energiaárak, illetve a kamatok emelkedése miatt érdemben emelkedő kamatkiadások, melyek ellensúlyozására a kormány extraprofit adót vezett be nyolc szolgáltatási ágazatra, ezen kívül pedig mintegy 1200 miliárd forintnyi kiadáscsökkentést jelentettek be, ami elsősorban állami beruházásokat és működési kiadásokat érint. A magas nominális növekedésnek köszönhetően a bruttó államadósság 2022-ben a GDP 72 százlékra mérséklődhetett. Várakozásaink szerint ez a csökkenés 2023-ban is gyors ütemben folytatódik  - ismertette a szakértő

Emellett a bankcsoport elemzői 12,8 milliárd forintos hiányt várnak a tavalyi évre a folyó fizetési mérlegre vonatkozóan, ami  idén 5,8 milliárd forintra javulhat. A magas külső finanszírozási igény ellenére csökkenhettek a GDP arányos külső adósságráták, részben a gyors nominális növekedés miatt, részben azért, mert a folyó fizetési mérleg hiányát túlnyomórészt a működő tőke beáramlása finanszírozta.