A stagfláció réme kísérti a magyar gazdasgot: hogy lehet ebből épségben kimászni?

A szakértők szerint az inflációs félelmeket a recessziós aggodalmak váltják fel a következő hónapokban a nemzetközi piacokon. Az Egyesült Államok gazdasága már a második negyedévben enyhe technikai recesszióba süllyedhetett, és a lejtmenet nem biztos, hogy itt megáll. Az elemzők további romlást is elképzelhetőnek tartanak az előttünk álló időszakban. A 2022-es és a 2023-as növekedési várakozások az eurozóna esetében is lefelé módosultak, igen jelentős további lefelé mutató kockázatok mellett. Az OTP Global Markets szakértői szerint a magánszektor az eurózónában jól teljesít, de a koronavírus-járványból történő kilábalás még mindig nem fejeződött be. Emellett az orosz-ukrán konfliktus is újabb külső sokkhatást eredményezett, aminek leglátványosabb tünete az energiaköltségek drasztikus növekedése. A gázszállítások őszi leállása ráadásul az energiakrízis fokozódásán keresztül jelent további érdemi kockázatot.

Magyarországon az elemzők várakozások szerint a GDP növekedése az idei év második negyedévhez képest le fog lassulni, és az idei 5 százalékról a negyedik negyedévre és 2023-ra 2 százalékra eshet vissza. A lassulás okai között szerepel többek között az Oroszországgal és Ukrajnával folytatott kereskedelem visszaesése, a magánbefektetési hajlandóság csökkenése, a reáljövedelem-emelkedés fékeződése, valamint a sokkal szigorúbb gazdaságpolitika, és ezzel összefüggésben a hitelkereslet és fogyasztás várható visszaesése. A szakértők szigorodó gazdaságpolitikára számítanak, ami negatívan befolyásolhatja a reáljövedelmeket, miközben a magasabb kamatlábak egyszerre foghatják vissza fogyasztást és a hitelkeresletet is.

Forró ősz jön: a következő hónapok még az inflációról fognak szólni

Az elmúlt hónapokban elszabadult infláció világszerte évtizedes rekordokat dönt. A májusban mért 8,6 százalékos infláció 40 éves csúcsot ért el az Egyesült Államokban, miközben júniusra az eurózónában is 8,6 százalékra nőtt a drágulás az előzetes adatok szerint.

A következő hónapok még az infláció növekedéséről fognak szólni, ezzel együtt a megkezdett monetáris szigorítás által kiváltott keresleti oldali fékezés a következő fél évben gyenge növekedést és továbbra is a jegybanki cél feletti, de már a normalizálódó irányba mozduló inflációt hozhat. Az infláció tetőzését
világszinten, így hazánkban is év végére prognisztizáljuk 13%-os szinten. 2023-ra 8 százalék feletti inflációt várunk itthon” – mondta el Tardos Gergely, az OTP Elemezési Központ vezetője.

A Befektetési stratégia véglegesítést követő bejelentett intézkedés, miszerint átalakul a hazai lakossági gáz- és áramszolgáltatás és az átlag feletti fogyasztásért piaci árat kell fizetni, 20% környékére emelheti az idei inflációs csúcsot, a jövő évi éves átlagos infláció pedig 13% környékén alakulhat.

A nyersanyagárak korrekciója és az ellátási lánccal kapcsolatos problémák mérséklődése is némi reményt adhat arra, hogy az infláció lecsengése elindulhat, igaz mind a kínai Covid-politika, mind az európai energiaválság további kellemetlen meglepetések okozhat az elkövetkező hónapokban.

A dollár emelkedő trendje megtörhetetlen, rég látott nyomás alatt a forint

Az elmúlt negyedévben a dollár 5 százalékkal tovább erősödött ez euróval szemben, elérve a paritást jelentő szinteket. Bár az elemzői GDP növekedési várakozások az USA és az eurozóna esetében is hasonló szintekre jöttek le, a magasabb energiaárak, és az orosz gázcsapok elzárásának lehetősége miatt az európai növekedést (és a folyó fizetési mérleg egyenleget) illetően jelentősebb lefele mutató kockázatok látszanak. Az inflációs várakozások is hasonló ütemben és magasságba emelkedtek az utóbbi hónapokban, és mivel az USA-ban az inflációs probléma szélesebb bázisú, emiatt a jegybank jóval erősebb kamatemeléseket hajthat majd végre. A piac az Európai Központi Banktól (EKB) is érdemi kamatemeléseket árazott be. Ebben azonban jóval nagyobb lefele mutató kockázatok vannak, hiszen a gazdasági növekedés gyengébb, komolyabb kockázatok látszanak, ráadásul az EKB-nak a periféria hozam spreadek kitágulására is figyelnie kell majd. Emiatt a két régió közötti reálhozam különbség jelentős, kedvezve ezzel a dollárnak.

A magasabb energiaárak, a laza fiskális politika, az ellátási láncokban jelentkező nehézségek, valamint az európai uniós források felhasználhatóságáról szóló megállapodás hiánya együttesen továbbra is a magyar deviza ellen hatnak, így a forint hosszabb távon is gyenge maradhat mind a dollárhoz, mind az euróhoz képest. Az inflációs nyomás várható mérséklődését is figyelembe véve az OTP Bank szakértői felfelé mutató kockázatok mellett arra számítanak, hogy a forint euróval szembeni árfolyama a következő hónapokban a 420-as szint alatt stabilizálódik.

Új szelek a kötvény- és nyersanyagpiacokon

A gazdasági környezet gyors változása következtében a befektetési termékek piacán is trendforduló látszik kibontakozni. A hosszú lejáratú kötvények ismét egyre vonzóbb célpontot kínálhatnak, összefüggésben az amerikai 10 éves államkötvény-hozamok alakulásával, ezért az eddigi alulsúlyozás helyett ezek semleges súlyozását javasolja az OTP Global Markets.

A nyersanyagpiacok huzamosabb ideje állócsillagként mutattak irányt a befektetőknek, de ezen a téren is változások kezdődtek. A recessziós fenyegetés erősödése ugyanis a keresleti oldalon kockázatot jelent, és a nyersanyagárak korrekciója már meg is kezdődött. Azonban az olaj- és gázpiacokon továbbra is komoly ellátási oldali bizonytalanságok tapasztalhatóak, így semlegesre módosítottuk az az erre vonatkozó ajánlásukat

– fejtette ki Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi Asset Elemzési Osztályának vezetője.

Védekezésre felkészülni a részvénypiacokon

Bár az értékeltségi szintek a hosszú távú átlagokhoz tértek már vissza a részvénypiacokon, ez továbbra sem tükrözi megfelelő mértékben a gazdaság lassulásából és ezzel együtt a profitkilátások romlásából
fakadó kockázatokat, ezért a részvények kapcsán továbbra is alulsúlyozás javasolt. Egyes szektorok ugyanakkor ez alól kivételt képezhetnek. Így a kockázatkerülő piaci környezetre pozícionálva magunkat a defenzív szektorok papírjai, mint az egészségügy vagy az alapvető fogyasztási javak, továbbra is jó befektetési célpontot jelenthetnek. A dollár erősödő trendje sértetlen, továbbra is ez a preferált deviza, és az arany is elkezdheti visszanyerni defenzív jellegét, ahogy a gazdasági kilátások romlanak és a hosszú kötvényhozamok csökkenni kezdenek.