Már kopogtat a rettegett stagfláció? Így megmenekülhetnek a befektetések

A korábbinál kedvezőbb gazdasági kilátásokkal indult neki a világ a 2022-es esztendőnek, ám a február végén kirobbant orosz–ukrán konfliktus gyökeres fordulatot eredményezett, pesszimista befektetői hangulatot teremtve világszerte. A jelenlegi turbulens piaci környezetben pedig a befektetők első számú kérdésévé vált, hogy mely régiókra, szektorokra vagy éppen vállalati papírokra érdemes figyelniük.

Ezeket a kérdéseket járták körbe az OTP Private Banking Profik a piacról 2022 címen április 21-én este megrendezett online szakmai estjének kerekasztal-beszélgetés résztvevői, Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója, Boér Levente, az OTP Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója, Juscsák György, a J.P. Morgan igazgatója és értékesítési vezetője, Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési osztályának vezetője, vezető befektetési stratégája és Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő portfóliómenedzsere.

Erősödő eszkalációs kockázatok

A koronavírus-járvány következményeinek mérséklése érdekében a monetáris intézmények már az elmúlt két évben is a fiskális politika rendelkezésére bocsátották mindazokat azokat az eszközöket, amelyek révén az egyes országok gazdaságélénkítési/védelmi programokat valósítottak meg. Juscsák György, a J.P. Morgan igazgatója és értékesítési vezetője szerint ennek, illetve magának a pandémiának és az ukrajnai katonai konfliktus következményeként az infláció világszerte régen nem látott szintekre emelkedett.

A piacokon pedig alapvetően új helyzetet teremtett, hogy az elmúlt több mint két évtizedben szinte minden szereplő egy folyamatosan csökkenő kamatkörnyezethez szokott hozzá, ám ez a tendencia a jegybanki szigorítások hatására most fordulatot vett. Az elkövetkező időszak kilátásaira nézve kedvezőtlen, hogy egyelőre nem látni, hogy mérséklődnének a geopolitikai feszültségek. Ugyanis az orosz-ukrán konfliktuson túl, számos más térségben is kiéleződtek a korábbról örökölt feszültségek, amelyek további kockázatokkal fenyegetnek. Mindez még egy diverzifikált befektetési portfolió esetén is a hozamelvárások mérséklésére inthet minden befektetőt.

Hívatlan vendég a piacon: kopogtat a stagfláció

Az inflációs környezet kialakulásának már az is megágyazott, hogy 2019-re globálisan 40 éves mélypontra csökkent a munkanélküliség mértéke. Gyakorlatilag minden számottevő gazdaságban elfogyott a szabad munkaerő, és egy nagyon komoly béroldali nyomás alakult ki a gazdaságban globálisan. A koronavírus-járvány miatt a termelésből kieső munkaerő megtorpantotta ezt a trendet, azonban hamar ellensúlyozta, hogy a jegybankok intenzív pénznyomtatásba kezdtek, a kormányok pedig már ekkor egyfajta háborús költekezésbe fogtak annak érdekében, hogy a gazdasági növekedésüket támogassák. Ennek a fiskális lazításnak a második hullámát hozta el az orosz–ukrán konfliktus, további inflációs nyomást eredményezve. Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő

portfóliómenedzsere szerint a gond az, hogy az inflációt mindig sokkal könnyebb elindítani, mint megállítani. Ennek következtében a következő években rendkívül feszes munkaerőpiaci környezetben kell tovább erősödő inflációra számítani, amely a jegybankokat további kamatemelésekre sarkallhatja. Ez pedig a növekedési kilátásokat rombolja a részvénypiaci hozamokra is kedvezőtlenül hatva. A befektetési szakemberek között konszenzus alakult ki annak kapcsán, hogy stagflációs környezet alakulhat ki. Ugyanakkor a hosszabb távú kilátásokat illetően döntő fontosságú az időtáv kérdése, illetve, hogy tartósan emelkedő kamatkörnyezetre kell-e berendezkedni.

Felértékelődő tengerentúli piacok, új alternatív eszközök

Már a koronavírus-járvány kezelése következtében kialakult kínálati sokk erős lökést adott az inflációnak, a jelenlegi geopolitikai helyzetben pedig gyakorlatilag borítékolható a drágulás folytatódása és a növekedés ezzel egyidejű visszaesése. Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója szerint az alapkezelők figyelme most többnyire azokra a régiókra és eszközökre fordul, amelyek, ha nem is nyertesként, de megerősödve kerülhetnek ki a jelenlegi a helyzetből.

Az egyes piaci szegmenseket tekintve rövid távon az értékalapú, ún. value szektor felértékelődése valószínűsíthető. Ezzel együtt a növekedési, vagy growth szektoron belül is lesznek olyan szegmensek, amelyek növekedni tudnak majd. Így például a technológiai papírok továbbra is szép növekedést produkálhatnak. A devizapiacon az elkövetkező időszakban a dollár lehet a nyertes az euróval szemben, amelyek mellett egyes feltörekvő piacok pénznemeire is érdemes figyelni, például a kínai jüan is erős diverzifikációs eszközként jelenhet meg a befektetési portfoliókban. Ugyanakkor a hosszabb távú szemléletet követve megérheti kivárni, és kitartani a korábban kialakított befektetési stratégiák mellett.

A ma alulteljesítői a holnap felülteljesítőivé válhatnak

A kedvezőtlen külső környezet ellenére néhány tényező óvatos optimizmusra is okot adhat. Boér Levente, az OTP Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója szerint egy izgalmas szegmenset alkotnak például azok a cégek, amelyeknek kedvező kilátásokat kínál az orosz fosszilis energiahordozók várható kiváltása. Köztük lehetnek például a megújuló energiaforrások hasznosításában érdekelt vállalatok, amelyek körében egyelőre nem alakult ki újabb felértékelődési hullám a piacon.

A szakember hozzátette: a távolabbi piacokra tekintve érdekesek azok a kínai technológiai vállalatok is, amelyek értékeltsége nagyban visszaesett a Peking által bevezetett szabályozási szigorítások következtében, miközben ezek a cégek továbbra is dominánsak a kínai piacon és magas növekedési potenciállal rendelkeznek.