Súlyos látlelet a magyarok pénzügyi tudatosságáról: csúnyán elhasaltunk a nagy felmérésen

Az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) felméréséből kiderül, hogy az általuk meghatározott kritériumok alapján a 26 vizsgált ország lakosainak zöme a pénzköltéshez ért, azonban a tudatos pénzügyi döntésekhez nem. A kutatásban olyan kérdésekkel foglalkoztak, mint mennyire tud az alany felépülni pénzügyi visszaesésekből, rendelkezik e tartalékokkal, okoz e számára stresszt a pénz, fizetés és költekezés.

A felmérésből kiderült, hogy a kérdőívet kitöltők között nagy különbség lelhető fel anyagi szempontból, viszont akadnak közös pontok, mint a pénzügyi tartalékok hiánya, a pénzügyi fogalmak foghíjas ismerete vagy a pénzügyi stressz jelenléte.

Összességében több, mint 125 ezer embert kérdeztek meg pénzügyi szokásaikról.  A pénzügyi tájékozottság kérdésen belül foglalkoztak az általános tudással, viselkedéssel, magatartással.

A pénzügyi tájékozottság fontos, hiszen az egyén ezáltal tudja felmérni a pénzügyi szolgáltatásokat, ami hozzásegíti őt a megfontolt pénzügyi döntésekhez.

A kutatásban a résztvevők 52 százaléka tudott öt, vagy több pénzügyi tájékozottsággal foglalkozó kérdésre helyes választ adni, ami a minimum pont. Ebben a szekcióban az országok zöme jól teljesített.

A pénzügyi magatartás már jóval összetettebb kérdést ölelt fel az egyszerű tájékozottságnál. Az ebben feltett kérdések arra összpontosítottak, hogy mennyire képes a kitöltő pénzt félretenni, hosszútávra tervezni, tudatosan vásárolni valamint a pénz mozgását figyelni. Ez a szekció járulhat hozzá ahhoz, hogy a kitöltők egy zöme anyagi stresszben él, mivel nem tud ezeknek a pontoknak eleget tenni.

A kitöltők közül, akik elérték a minimális pontszámot (ami 6, vagy több 9 pontból), 49 százalékuk képes volt ezt a határt elérni. A gazdaságok között a minimális pontszámot elérő felnőttek aránya nagy szórást mutatott.

Szlovéniában a felnőttek mintegy 73,3 százalék ért el 6, vagy ennél több pontot pénzügyi magatartás terén, Olaszországban csak 26.3 Magyarországon pedig 29.7 százalék.

A kutatás a hosszabb távú pénzügyi tervezéshez való hozzáállást is vizsgálta. Az eredmények kimutatták, hogy a pénzügyi tudatosság eléréséhez nem elég a tudás. A tudás, a képességek, a hozzáállás és a pénzügyi magatartás mind hozzájárul ahhoz, hogy elérjük a pénzügyi tudatosságot.

A megkérdezett államokban a kitöltők átlagosan 3 pontot értek el 5-ből ebben a szekcióban, és mindössze 42 százalékuk volt képes elérni többet, mint a minimum 3 ponthatárt.

A felmérésben Magyarország is részt vett, hazánk pedig az OECD - átlagot súrolja. A 26 vizsgált országból mi a középmezőnyt értük el. Azonban nem csak mi teljesítettünk gyengén a felmérésen, hiszen a kutatóközpont kiemelte, hogy szinte minden országnak van hova fejlődnie, mivel a lakosság nagyrésze alig rendelkezik a mindennapi élethez szükséges pénzügyi ismeretekkel.

Magyarország a maximális 60 pontból 12,3 pontot szerzett a pénzügyi műveltséget mérő komplex felmérésben. A világátlag 12,7, míg azoknak az országoknak, akik tagjai az OECD-nek 13. Így Magyarország nemzetközi szinten a 14. helyen áll pénzügyi tudatosság terén.

A felmérés az alapvető pénzügyi fogalmak ismeretét is vizsgálta, itt hazánk kissé az átlag alatt teljesített. A résztvevők nehezen bírkóztak meg azokkal a kérdésekkel, hogy mi az egyszerű kamat, a kamatos kamat, valamint olyan fogalmakkal, amelyekkel napi szinten találkozhatunk. Ennek ellenére pénzügyi ismeretek terén nincs jelentős lemaradásunk a többi országhoz képest, viszont pénzügyi döntéseinkben és hozzáállásunkban alulteljesítünk.

A magyarok szeretnek költekezni, de nem vezetik tudatosan a pénzügyeiket. Hiába ismerik a fogalmakat, nem használják azokat. Nem járunk élmezőnyben pénzügyi tervek készítésében, sem azok követésében, nem figyeljük a kiadásainkat és amennyiben szert teszünk megtakarításokra, az többlet bevételből érkezik és nem tudatos tervezésből.

A felmérés azonban nem csak információt gyűjtött, hanem tanácsot is nyújtott abban, hogy ezeket a pontszámokat hogyan lehetne feltornázni. Mivel nagyobb csoportok jobban érintve vannak pénzügyi problémákban, a kutatók különböző opciókat ajánlanak megoldásként.

Fontosnak tartják a jó alapok elsajátítását, hiszen ha jól ismerjük a pénzügyi fogalmakat, úgy egyszerűbben használjuk őket, és könnyebben sajátítjuk el azt, hogy hogyan alakítsunk ki költségvetést. Fontos, hogy ezeket a tevékenységeket serkentsék a résztvevő államok növelve ezzel a lakosok aktív tartalékait. Ezen kívül fontos felismerni a különböző csoportok igényeit is.

Legyen szó megtakarításról, mindennapi költekezésről, fontos, hogy mindig kövessük szemmel a pénzügyeinket, és legyünk tájékozottak. Arról, hogy hogyan kezeld jobban pénzügyeidet lapunk korábban itt írt.

Az alapvető tudás mellett fontos az is, hogy családunkkal beszéljük meg pénzügyeinket. A fontosabb kérdések megvitatásával, a közös döntéshozással mindketten fejlődhettek a pénzügyi tudatosság terén.