Egekben az infláció Magyarországon: Európában példátlan mértékű a hazai drágulás

Júniusban a májusi 2 százalékkal szemben csak 1,9 százalékosra lassult az éves infláció üteme a 19 uniós országot tömörítő eurózónában, míg az egész EU-t nézve a májusi 2,3 százalék után csak 2,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak egy az Eurostat által publikált friss felmérés szerint. Egy évvel ezelőtt a 27 tagállamra vetített inflációs ráta mindössze 0,8 százalékos volt. Az EU gazdaságának szempontjából legfontosabbnak számító euróövezetben a legnagyobb drágulást az energiaszolgáltatás produkálta, éves szinten 12,6 százalékkal.

Az Eurostat az inflációt az EU tagállamai mellett Svájcban, Izlandon és Norvégiában, valamint Törökországban, Montenegróban és az Egyesült Államokban is mérte. A vizsgált nem EU-s országok közül pedig a fogyasztói árak emelkedése Svájcban volt kiugróan alacsony, mindössze 0,5 százalékos. Az Egyesült Államokban és Törökországban ezzel szemben az összes európai országénál magasabb volt az infláció, éves szinten 6,4 illetve 17,5 százalékos. Uniós összevetésben azonban sajnos hazánkban szállt el a leginkább az infláció.

Mint a fenti grafikonon is látszik, a fogyasztói árak Magyarországon kiemelkedően nagy mértékben drágultak. Júniusban az éves összevetésben összevetésben számított infláció május után ismét 5,3 százalékos volt. Ettől még a második legrosszabb mutatóval rendelkező Lengyelország is jócskán elmarad, az infláció éves mértéke ugyanis ott is csak 4,1 százalékos, 1,2 százalékponttal alacsonyabb, mint hazánkban.

A harmadik legnagyobb mértékben egyébként a júniusi adatok szerint Észtországban szállt el az infláció, éves szinten 3,7 százalékkal. Ezen kívül még két országban, Litvániában és Romániában haladta meg ez a szám a 3,5 százalékot.

Egyetlen európai országban, Portugáliában mértek júniusban deflációt. A dél-európai országban 0,6 százalékkal csökkent az árszínvonal.

A fogyasztói árak éves szintű drágulása emellett csupán két országban maradt 1 százalék alatt. Máltán mindössze 0,2 százalékos, Görögországban pedig 0,5 százalékos volt.

Érdemes lehet régiós szintén is összevetni a tagállamokat. Magyarország helyzete talán még aggasztóbb, ha Ausztriához és Szlovákiához mérjük. Az Osztrákoknál 2,7 százalékos volt a drágulás, ami 2,6 százalékponttal marad el a magyarországitól. Szlovákiában az infláció még alacsonyabb szinten, 2,5 százalékon maradt, aminél nálunk 2,8 százalékponttal jelentettek magasabbat.

Szomszédaink közül egyébként júniusban Szlovénia produkálta a legalacsonyabb inflációt, mindössze 1,7 százalékkal. Ez a magyar infláció 32 százaléka. A szomszédos országok közül Romániában volt a legnagyobb mértékű az árszínvonal csökkenése. Az általuk jelentett 3,5 százalékos éves infláció 1,8 százalékponttal marad el a Magyarországitól.

Rég volt ilyen drága az élet Magyarországon

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak júniusi  5,3 százalékos éves drágulása a legmagasabb a járvány kirobbanása óta. Áprilisban és májusban még csak 5,1 százalék volt a drágulás mértéke. Az emelkedés mértékére jellemző, hogy  márciusban még 3,7, februárban még 3,1 százalékos volt a mért infláció.

Ráadásul novembertől januárig az infláció még ennél is alacsonyabb: 2,7 százalékos mértékű volt. Az idén áprilisban, májusban és júniusban mért árdrágulás jócskán meghaladta még a tavaly nyáron elszabadult inflációt is: ez júliusban 3,8, augusztusban pedig 3,9 százalék volt. Az általános infláció mellett az élelmiszer-infláció is emelkedni kezdett.

Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az üzemanyagok ára emelkedett leginkább jelentősen, az élelmiszerárak júniusban "csak" 3,2 százalékkal voltak magasabbak. Viszont áprilisban még csak 2,4, májusban pedig 2,6 százalékos éves drágulást mutattak

Hogy fordulhat ez elő, amikor az alapélelmiszerek folyamatosan drágulnak? Az étolaj ára 25,5, a margariné 8,2, a tojásé 7,8, a liszté 7,7, a munkahelyi étkezésé 7,6, az éttermi étkezésé 6,1 százalékkal emelkedett. A sertéshús ára 5,6%-kal csökkent - ez az áresés viszont már nem tart sokáig, hamarosan a takarmányárak emelkedése miatt a hús, tojás, és tejtermékek tartós drágulására lehet számítani.

Az okozhatja ezt a nagy különbséget a teljes fogyasztói paletta inflációja (5,3%) és az élelmiszerek drágulása (3,2%) között, hogy tavaly ilyenkor elég drasztikus volt az élelmiszerek drágulása. Az árak az egekbe szöktek a járvány hatására, és az inflációt a tavalyi év azonos hónapjában mért árakhoz viszonyítva számolják. Ha tehát 2020. júniusában eleve magasak voltak az árak, akkor 2021. júniusban alacsonyabb lesz az infláció átlagos drágulás mellett is.

Viszonyításképpen a KSH szerint tavaly, 2020. júniusában a fogyasztói árak átlagosan 2,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, viszont az élelmiszerek ára 7,8 százalékkal nőtt! A párizsi ára 20,5, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 18,1, a sertéshúsé 17,0, a cukoré 14,2, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 10,8 százalékkal lett magasabb - most pedig éppen a sertéshús, zöldség-gyümölcs árak még csökkenést is mutatnak.

Tehát az élelmiszerárak eleve nagyon-nagyon magasak voltak tavaly, ha pedig az eleve magas árhoz viszonyítunk, akkor idén júniusban az éves áremelkedést sem mutatják majd drasztikusnak a százalékok. Pedig valójában az árak ugyanúgy magasak, ahogy egy éve voltak.