Ezt a magyar gombafélét tonnaszámra viszik a külföldiek: pedig itthon alig termeszti valaki

Nagy István ismertette: hazánkban a szarvasgomba elterjedt, ugyanakkor a termésátlag időjárásfüggő, évről évre jelentősen változhat. A nyári szarvasgomba - a gyűjtők által a szakmai szervezeteknek bejelentett - mennyisége évente átlagosan 4-6 tonna - tette hozzá. A szarvasgomba magában foglalja mindazt, amit a magas jövedelmet termelő, fenntartható gazdálkodás alatt értünk - mondta a miniszter, aki a szarvasgombát, régies nevén a triflát, "a vidék aranyának" nevezte.

Nagy István azt mondta, hogy Magyarország rendkívül kedvező életfeltételeket biztosít az utánozhatatlan ízvilágú triflák szaporodásához, termesztéséhez. A szarvasgomba-termőtájak egyedülálló élelmiszer-termékei magas áron értékesíthetők itthon és külföldön egyaránt - mutatott rá. Szólt arról is, hogy a legnagyobb mennyiségben gyűjtött nyári trifla előfordulása négy nagy tájegységen a legjellemzőbb: a Bükkben, a Jászságban, a Mecsekben és a Dunántúli-középhegységben. A szarvasgombák e területek erdeiben a leggyakoribbak, de szórványosan az egész országban fellelhetők - tájékoztatott.

A miniszter rendkívül fontosnak tartja a Magyar Szarvasgombász Szövetség munkáját. Kiemelkedő tevékenységükért 2018-ban "Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért" miniszteri elismerő oklevélben részesültek. Értékmentő munkájuknak köszönhetően 2016-ban a jászsági nyári szarvasgomba termékleírásukkal pályázati úton elnyerték a minisztériumtól a HÍR, azaz a Hagyományok-Ízek-Régiók védjegy használati jogát - tájékoztatott. A következő évben benyújtották a jászsági nyári szarvasgomba földrajzi árujelzőjeként történő uniós oltalma iránti kérelmüket. Ennek elbírálása jelenleg már uniós kifogásolási szakaszban van, és jó eséllyel ősszel bejegyezhetik az Európai Unióban oltalom alatt álló földrajzi jelzésként - számolt be.

Nagy István kitért arra, hogy Európában egyedül Magyarországon található meg jelentős mennyiségben az egyetlen édes ízű szarvasgomba, a fehér színű, márványos belsejű homoki szarvasgomba. A Magyar Szarvasgombász Szövetség tavaly a homoki édes szarvasgomba pályázatával újabb, Magyarországon termesztett, különleges szarvasgomba termékkel nyerte el a HÍR védjegyet - mondta.

Mi fán terem a magyar szarvasgomba?

A szarvasgomba ősi idők óta a csúcsgasztronómia szerves részét képzi, hiszen igazi ritkaságnak számít. A szarvasgomba ízét a leggyakrabban úgy jellemzik, mintha az „ehető illatot” tálalnák fel nekünk egy finom étel fűszereként – éppen ezért nevezik a szarvasgombát a konyha gyémántjának. A szarvasgombának – a valódi gyémánthoz hasonlóan – nagyon magas az ára, egy-két falattól eltekintve az átlagember számára szinte megfizethetetlen ételkülönlegesség - írja az Agrárszektor.

Habár a szarvasgomba termesztése ma már egyre gyakoribb jelenség, még mindig nagy kultusza van a szarvasgomba keresésének is, főleg Magyarországon, hiszen egy rendkívül értékes gasztronómiai alapanyagról van szó. A feladatnak nekifoghatunk egyedül, a talajon látható jelek alapján, illetve állati segítőtárssal, aki kiszagolja, megkeresi helyettünk a talajban rejtőző szarvasgombát.

Hazánkban egész évben gyűjthetőek (természetesen az etikus gombászás szabályai között) a szarvasgombák, amelyeknek a beéréséhez átlagosan 2-3 hónap szükséges. Magyarországon kívül Franciaország, Olaszország és Spanyolország termeli ki a megtöbb szarvasgombát a kontinensen.

A magyar szarvasgomba szinte teljes egészében természetes, erdei élőhelyekről származik, ugyanis nagyon kevesen foglalkoznak szarvasgomba kertek telepítésével, mivel a vállalkozás sokára térül meg és nem lehet anyagi tőke nélkül belefogni. A szarvasgomba természetes élőhelye Magyarországon azonban egyre fogyatkozik, hiszen évről évre kevesebb a gombák számára kedvező 60-100 éves erdő. A jól szüretelhető termőfoltokat nehéz felfedezni, és azokból is egyre kevesebb van.

A szarvasgomba ára a fajtától, annak ritkaságától, minőségétől, különleges ízélményétől függ. Kilója 25.000 és 500.000 Ft között mozog, ám egyes esetekben az igazán nagy, ritka darabokat még ennél magasabb áron, akár több tízmillió forintos értékben is értékesíthetik, elárverezhetik. A szarvasgomba árának meghatározásakor számít a fajta mellett a méret, a külalak (szabályos vagy szabálytalan), a szarvasgomba érettsége és hogy találhatóak-e rajtuk felületi sérülések. Habár a szarvasgomba ára magas, azt is hozzá kell tennünk, hogy egy nagyobb étkezéshez is elég egyetlen, apró darabka, így magánszemélyként abszolút nem érdemes a kilós árával foglalkozni.

A friss szarvasgomba beszerezhető a külön engedélyekkel ellátott gombapiacokon, ahol számos más ízletes és igazán különleges erdei gomba között válogathatunk kedvünkre. Friss árut nem érdemes és nem is lehet interneten keresztül rendelni, inkább vegyük fel a kapcsolatot a gombásszal vagy a termelővel és menjünk el érte személyesen.