Cityscape with modern residential area, new apartment buildings and green courtyard with pavement and trees in autumn

A magyarok jelentős része ilyen ingatlanokban lakik: a számok azt igazolják, amit sejtettünk

2021. május 22. 13:03

Az Európai Unió tagállamaiban az emberek 46%-a lakik lakásban, több mint harmada családi házban, Magyarországon viszont még mindig messze az utóbbi a népszerűbb. Ez egy frissen publikált tanulmányból derült ki, ami államok közti elterjedtsége mellet a lakóingatlanok birtokviszonyát is vizsgálta, amiből fény derült arra is, hogy százalékos arányban az EU-s országok között hazánkban a legmagasabb a saját tulajdonú otthonban lakók aránya.

Az Eurostat frissen publikált adatai szerint 2019-ben az EU országaiban az emberek 46,0%-a lakásban, valamivel több mint egyharmada (35%) családi házban, csaknem ötöde (19%)  pedig sor- vagy ikerházban lakott. Ez alig jelent valami változást az előző éves arányokhoz képest. 2018-ban ugyanis az Unió lakosságának 18,6%-a élt  sor- vagy ikerházban és 34,7%-a családi házban, a lakásban lakók százalékos aránya pedig már akkor is ugyanekkora volt. 

Az Európai Unión belül 2019-ben messze a lakás volt a legelterjedtebb lakóhelytípus, ami a 27-ből 14 országban bizonyult a favoritnak. A lakásban élők aránya a tagállamok közül háromban még a 60,0%-ot is meghaladta. Lettországban a lakosok 65,9%-a, Spanyolországban 64,6%-uk, Észtországban pedig 62,2%-uk  élt lakásokban

A felsoroltakon kívül az EU-n belül csak Romániában Dániában és Lengyelországban élt a népesség többsége ilyen típusú lakóhelyen. Arányaiban a legkevesebben Írországban éltek lakásban, ahol csak a népesség 8%-a tartózkodott életvitelszerűen ilyen típusú lakóhelyen. Kiemelkedően kevesen éltek még lakásban Hollandiában (20,5%) is, ahol az apartmanoknál  hagyományosan sokkal népszerűbb bérlemények a sorházi lakások.

A sor- és ikerházban lakók aránya épp ezért az EU-tagállamok közül Hollandiában a legmagasabb 59,9%-al, de hasonló okokból Írországban (51,6%), Belgiumban (40,7%) és Máltán (39,8%) is kiemelkedően magas. Csak ebben a négy tagállamban a népesség több mint egyharmada ilyen lakóhelyen. 

10-ből hét ember saját ingatlanban él

Az Európai Unióban tízből minden hetedik ember, azaz a népesség 70%-a élt 2019-ban olyan házban, vagy lakásban, ami a saját tulajdona volt. Az EU-ban tehát jóval több tulaj, mint albérlő volt. a skála a németországi 51%-tól a romániai 96%-ig terjedt. Hazánkban is kiemelkedően sokan (92%) éltek saját tulajdonú házban vagy lakásban. Rajtunk és keleti szomszédunkon kívül egyébként Szlovákiában (91%) és Litvániában (90%) haladta meg ez a szám a kilencven százalékot.

Elsőre ez furcsának tűnhet, hiszen a nyugati jövedelmek sokkal magasabbak, emiatt valószínűtlennek tűnhet, hogy a románok 96 százaléka megengedheti magának, hogy saját ingatlanban lakjon. Persze a nagyobb gazdasági fejlettséggel a lakásárak növekedése is együtt jár, de annak mértéke sem ennyire drasztikus.

Pedig a válasz logikus lehet. Igazából teljesen érthető: magasabb jövedelemmel az ember könnyebben vesz fel hitelt, vásárolja meg még a dráguló ingatlant is, vagy költözik el bérlakásba, míg akinek jövedelme ezt nem engedi, inkább lakik a szülei lakásában, akár több generáció képviselőivel együtt. Azaz paradox módon a magasabb jövedelem csökkenti a teljes lakosságon belül a saját lakásokban élők arányát.

Ismét tombol a lakásvásárlási láz Magyarországon

A tavalyi mélyrepülés után ismét szárnyal az új építésű lakások piaca, miután az állami támogatások és az áfacsökkentés hatására durván megugrott a kereslet. A kivitelezési költségek folyamatos emelkedés miatt viszont jó árú ingatlant kifogni egyre nehezebb. 

Bár matematikailag az áfacsökkenés az új lakások árának 21 százalékos csökkenését jelentené, az árak csak minimálisan és ideiglenesen mozdultak el negatív irányba. Ennek okai a növekvő forgalom, a részben ennek hatására emelkedő építési telek árak és a kivitelezési költségek robbanásszerű növekedése, valamint a szigorodó energetikai előírások.

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

A KSH legfrissebb kimutatása szerint az építőipar árai épületek esetében 6,9 százalékkal, összességében 3,2 százalékkal növekedtek az előző negyedévhez képest és a szakértők a hosszú távon is érzékelhető építőanyag hiány, a szakképzett munkaerő korlátozott száma és a hirtelen megugrott kereslet miatt még további drágulást prognosztizálnak, ami 2022-re is kihathat.

A fővárosban brutális árkülönbségeket találni

Az I. és II. kerületben körülbelül 1,5 millió, míg a XII. kerületben 1,8 millió forint egy társasházi újlakás átlagos négyzetméterára. Bár az utóbbi három évben itt is nagyjából 30%-kal nőttek az árak, átlagosan 600 ezer forintos négyzetméterárával a legolcsóbb a XXIII. kerület. Szintén még 700 ezer forint alatti átlagárral találkozhatunk a XVII. és XVIII. kerületekben. Kis szerencsével akár öttel kezdődő négyzetméterárral is lehet találkozni az olcsóbb pesti kertvárosi övezetekben, de ezek egyre ritkábbak, vagy az átlagnál rosszabb adottságú ingatlanok.

Óbuda hegyvidéki részén számos kis méretű, jellemzően négylakásos társasház épül, a négyzetméterárak itt, és a központi részen hirdetett 10-20 lakásos projekteknél is már egyértelműen meghaladják az egymillió forintos határt.

A vidék még mindig megfizethetőbb

Összehasonlítva a fővárossal, még mindig jobban jár az, aki vidéki nagyvárosban keres új építésű lakást. A legolcsóbb megyeszékhelyeken, Szekszárdon, Békéscsabán, Tatabányán, Nyíregyházán, Kaposváron és Szolnokon még 500 ezer forint alatt van az újlakások átlagára. 

A legolcsóbb budapesti kerület, Soroksár átlagárához hasonló árszínvonallal találkozhatunk Pécsett, Kecskeméten és Szegeden. Székesfehérvár, Veszprém és Debrecen pedig jelenleg a legdrágább nagyvárosok, ahol 700 ezer forint körüli egy átlagos újlakás négyzetmétere. Ezzel a most éppen látványosan dráguló XIX. vagy XXI. kerülettel vannak egy árszínvonalon.

A drágulás viszont nem csak a fővárosban érezhető

Ugyanakkor a használt lakások adásvételeit megnézve úgy tűnik a pandémia nagyobb hatással volt a megyei jogú városok árnövekedési ütemére, mint a budapestiére. A legnagyobb emelkedés a családi, az iker- és sorházaknál jelentkezett, amelyek átlagosan 18,7 százalékkal drágultak, míg a téglalakások 11,4 százalékkal, a panellakások átlagos négyzetméterára pedig 9,3 százalékkal múlta felül a tavalyi árszintet a vidéki városokban. 

A legdrágább Sopron volt, a házat keresők itt négyzetméterenként 440 ezer forint körüli árral szembesültek, de a drágasági rangsorban nagyot ugrott Tatabánya is, ahol már 400 ezer forint az átlagár.

A dobogóra több város is felfért, a Székesfehérvár, Debrecen, Érd trió esetében négyzetméterenként 350 ezer forint körüli árakkal kell számolnia a vevőnek. A legtöbb városban négyzetméterenként 200-300 ezer forint között cseréltek tulajdonost a használt házak. Salgótarján jelentősen elmaradt az átlagtól 100 ezer forint körüli négyzetméterárával.

A drágulás mértékében nagy volt a szórás az országban: Pécsett, Szegeden, Szombathelyen és Zalaegerszegen nem változott a társasházi lakások átlagos négyzetméterára, ugyanakkor Miskolcon és Tatabányán 20 százalékos, Debrecenben 15 százalékos volt a drágulás mértéke.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. július 25. vasárnap
Kristóf, Jakab
29. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. július 24. 14:24