Így fosztják ki a magyar nőket a drogériákban: szervezetten megy a nagy lehúzás

A női higiéniai és szépségápolási termékek árazása és adózása máig jelentős egyenlőtlenségeket tükröz Európában – és nemcsak a menstruációs eszközökről van szó. A „rózsaszín adó” néven ismert jelenség lényege, hogy a nőknek szánt termékek – például borotvák, dezodorok, samponok vagy testápolók – gyakran drágábbak, mint az ugyanazon funkciót betöltő férfi verziók. Ráadásul az adózási szabályozások sem kedveznek: sok országban még mindig luxustermékként kezelik ezeket az alapvető cikkeket, annak ellenére, hogy mindennapi szükségleteket szolgálnak ki.

A NAPICSÁRT friss epizódjában azt vizsgáltuk meg, hogyan érinti mindez a fogyasztókat – főként a nőket – a pénztárcájuk szintjén. Körüljártuk, milyen adózási gyakorlatok jellemzik az európai országokat, megnéztük a hazai árakat és kiszámoltuk, mit jelent ez éves szinten a háztartásoknak. A részletekért nézd meg a NAPICSÁRT legújabb videóját ITT!

A 27 százalékos áfakulcs: európai csúcstartók vagyunk

Az Európai Unió már 2022 óta lehetővé teszi, hogy a tagállamok akár 0%-os áfakulcsot is alkalmazzanak a női higiéniai termékekre. Ennek ellenére sok ország nem élt a lehetőséggel – Magyarország pedig különösen konzervatív álláspontot képvisel, hiszen nálunk továbbra is a legmagasabb, 27%-os kulcs van érvényben. Összehasonlításképpen: Lengyelországban 5%, Ausztriában 10%, Franciaországban 5,5%, Írországban pedig 0% az áfa ugyanezekre a termékekre.

Egy menstruáló nő évente átlagosan 42 ezer forintot költ csak az alapvető termékekre – és ez még csak a menstruációs eszközökre vonatkozik. Ha figyelembe vesszük a kapcsolódó kiadásokat – például fájdalomcsillapítók, intim tisztálkodószerek, speciális fehérneműk vagy kozmetikumok árát –, az összeg még magasabb lehet. És bár ezeket a termékeket jellemzően a nők használják, a költségek legtöbbször a családi költségvetésből, azaz a közös kasszából kerülnek fedezésre – így a hatás nemcsak egyéni, hanem társadalmi szinten is érezhető.

A női célcsoport: célzottan drágábban?

A „pink tax” nem csupán az adózási gyakorlatot jelenti, hanem a piaci árazásban is megjelenik. Számos termék női változata – gyakran csak színében vagy csomagolásában eltérő – drágábban kerül forgalomba, mint a férfiaknak szánt megfelelője. Ennek egyik oka, hogy a nők fogyasztói célcsoportként hajlamosabbak a rendszeres vásárlásra, így a gyártók tudatosan pozicionálnak feláras termékeket számukra. A NAPICSÁRT adása erre is hoz konkrét példákat és árkülönbségeket.

A kérdés tehát nem pusztán kényelmi vagy gazdasági, hanem társadalmi szempontból is fontos: vajon indokolt-e, hogy az alapvető testi higiénia biztosításának költségeit ilyen mértékben emeljük meg – sokszor pusztán azért, mert nőként vásárolja valaki az adott terméket?

A piac növekszik – de ki élvez belőle hasznot?

Globálisan a női higiéniai termékek piaca 2023-ban elérte a 25 milliárd dolláros értéket, és a következő évtizedben akár 39 milliárd dollárra is bővülhet. A növekedés részben annak köszönhető, hogy egyre többen keresnek környezetbarát, újrahasználható vagy biológiailag lebomló alternatívákat – ezek azonban gyakran még mindig nehezen elérhetők vagy magasabb áron érhetők el.

A szabályozás, az adópolitika és a vállalati árstratégia mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a nők világszerte – és Magyarországon különösen – aránytalanul nagy költséggel szembesüljenek a mindennapi higiéniai szükségleteik fedezésekor. A változáshoz nemcsak fogyasztói tudatosságra, hanem rendszerszintű döntésekre is szükség lenne.

Színes adatok, statisztikák a Pénzcentrum YouTube-csatornáján!

Ha érdekel, miről mesélnek a számok, iratkozz fel a Pénzcentrum YouTube csatornájára. A NAPICSÁRT hetente többször - hétfőn, szerdán és pénteken - friss adatokkal, érdekes témákkal, és olyan nézőpontokkal jön, amik segítenek jobban átlátni, hogyan változik a világ körülöttünk, és benne mi magunk is.