Komoly áttörés a rákgyógyításban: egyre hatásosabbak ezek az új kezelések, sok betegen segíthetnek

Egy friss kutatás kimutatta, hogy a bélben található mikrobiális közösségek összetétele előre jelezheti, hogy egy személy hogyan fog reagálni bizonyos rákkezelésekre – derül ki a Nature által publikált kutatásból.

Csak néhány napja írtunk arról, hogy nemrég fedeztek fel egy új eljárást, amely szintén immunterápiás kezelést alkalmaz, és a kemoterápia alternatívájaként szolgálhat hosszú távon. Most Laurence Zitvogel, a Gustave Roussy Cancer Campus immunológusa és onkológusa is hasonló kutatáról számolt be. Szerinte ezek az eredmények új lehetőségeket nyitnak meg azon betegek kezelésében, akik nem reagálnak jól a hagyományos terápiákra. A székletmikrobiom-transzplantációval kapcsolatos kutatások célja olyan adományozók azonosítása, akiknek baktériumai segíthetnek javítani más betegek gyógyszerre adott válaszát.

Fabio Grassi, a Biomedicina Kutatóintézet immunológusa szerint ezek az eredmények fontos lépést jelentenek a diagnosztika terén és rávilágítanak arra, hogy a bél mikrobafajtáinak egyensúlya milyen mértékben befolyásolhatja az immununterápiák sikerességét. A kutatás középpontjában álló kezelési forma célja az immunrendszer képességének fokozása a rákos sejtek felismerésére és elpusztítására.

Jennifer Wargo és más kutatók korábban már vizsgálták a bélmikrobák és rákellenes kezelések kölcsönhatását. Wargo hangsúlyozza, hogy nem egyetlen mikroba, hanem a mikrobiális közösségek összetételének általános jellege befolyásolja az immununterápiás válaszokat. Zitvogel csapata 245 tüdőrákos beteg székletmintájának elemzése során két csoportot azonosított: egy rezisztenciát és egy pozitív választ elősegítő baktériumcsoportot. Az eredmények alapján kifejlesztettek egy pontszámrendszert, amely előrejelezheti egy személy válaszát az immununterápiára.

Ez a pontszámrendszer hamarosan diagnosztikai eszközzé válhat, ami segíthet meghatározni azt is, hogy mely betegeknél lehet szükség mikrobiom-alapú terápiák alkalmazására. Francesca Gazzaniga szerint további validálás szükséges ennek klinikai alkalmazása előtt. A kutatást érintő korlátok között említi Gazzaniga azt is, hogy a vizsgált populáció földrajzi korlátai miatt nem biztos, hogy mindenhol ugyanolyan jól működik ez a módszer.

Maria Rescigno kiemeli, hogy noha ezekkel a kutatásokkal már évek óta foglalkoznak, eddig konkrét előnyök hiányoztak a betegek számára. Az új eszköz bevezetése jelentős változást hozhatna ezen a területen.