Minden harmadik magyar veszélyben van: észre se veszik, mikor csap le a rettegett betegség

Becslések szerint évente 2-3 millió esetet regisztrálnak világszerte, és ez a szám egyre csak növekszik Magyarországon is, ahol az utóbbi 20 évben megduplázódott a nem melanoma bőrdaganatok előfordulása. A bőr rákos megbetegedéseinek közel 90 százalékáért felelnek, kialakulásuk mögött leggyakrabban a bőrt érő és az évek során összeadódó UV-sugárzás okozta károsodás áll. Míg nyáron ma már egyértelmű, hogy védenünk kell a bőrünket, a hidegebb napokon hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a ruha által nem fedett területek ilyenkor is ki vannak téve a napsugárzás káros hatásainak.

 Rengeteg kísérlet és bizonyíték van rá, hogy a leggyakoribb nem melanoma típusú bőrdaganatok kialakulásában az UV sugárzás elsődleges és meghatározó szerepet játszik. – mondta Prof. Dr. Wikonkál Norbert, bőrgyógyász onkológus, a MH EK Honvédkórház főigazgatója. Az ultraibolya (UV) fény bőrsejteket károsító hatása ráadásul életünk során összeadódik és felhalmozódik, folyamatosan gyengítve bőrünk saját immunvédelmét. Ennek eredményeképpen bőrünk nem képes teljesen regenerálódni, ami hozzájárulhat a bőrsejtek DNS-ének roncsolódásához és a bőrrák kialakulásához.

A nem melanoma típusú bőrdaganatok 99 százalékáért két típus felelős: a bazálsejtes karcinóma (bazalióma) és a laphámsejtes karcinóma (laphámrák). Magyarországon ezt a két daganatos betegséget mostanra évente mintegy 20 ezer embernél diagnosztizálják. A bazalióma kialakulását leggyakrabban a többször elszenvedett napégés idézi elő, és habár általában nem képez áttéteket, mégis komoly pusztítást tud végezni a szövetekben. A laphámrák esetében sajnos az áttétképzés kockázata már jóval magasabb, megjelenéséért pedig a folyamatos UV-kitettség okolható. Ezek a bőrdaganatok általában középkorúaknál vagy az idősebbeknél jelentkeznek és leggyakrabban az arcon, a homlokon vagy a fejbőrön jelennek meg.

 Mit tehetünk ellene, hogyan ismerhetjük fel?

 A védekezést már gyermekkorban el kell kezdeni, de emellett fontos, hogy folyamatosan figyeljük bőrünk elváltozásait, és amint felmerül a bőrrák gyanúja, a lehető leggyorsabban kérjük ki egy bőrgyógyász szakorvos véleményét! Emellett tartsuk szem előtt idős szeretteinket is, hiszen ők jellemzően kevesebbet foglalkoznak bőrük állapotával, holott a nem melanoma típusú bőrdaganatok esetében ők a legveszélyeztetettebb korosztály.

 Minden olyan növedék, ami a bőrön megjelenik, gyanús lehet. Ezek a bőrelváltozások nem feltétlenül kell, hogy színesek, pigmentáltak legyenek, lehetnek bőrszínűek, színtelenek is.

 – hívta fel a figyelmet Prof. Dr. Gyulai Rolland, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke. A szakmai szervezet arra ösztönöz mindenkit, hogy minden nap használjon bőrtípusának megfelelő fényvédőt, annak ellenére is, hogy általánosságban igaz, hogy minél sötétebb egy bőrtípus, annál nagyobb a természetes védettsége a káros napsugárzás ellen. Azonban hiba lenne azt hinni, hogy ezek a szerencsésebb típusok kevésbé érintettek a bőrdaganatok kialakulásában.