Elizabeth Holmes, founder and former CEO of Theranos, arrives for motion hearing on Monday, November 4, 2019, at the U.S. District Court House inside Robert F. Peckham Federal Building in San Jose, California. (Photo by Yichuan Cao/NurPhoto via Getty Images)

Orvosi csodával vágta át a fél világot: 240 milliárdot csalt el, most börtön vár a fiatal anyukára

2022. január 5. 10:01

Elizabeth Holmes több mint 740 millió dollár befektetői pénzt, azaz mai árfolyamon számolva körülbelül 240 milliárd forintot vert el cégére, melynek fő terméke soha nem működött, s a tényeket végletekig eltorzítva csalt ki pénzt Amerika leghíresebb befektetőitől. Tettéért kedd hajnalban ítélték el, és bár a pontos büntetés még nem ismert, akár 20 évet is kaphat. Cikkünk a korábban sztárként ünnepelt vállalkozó felemelkedéséről és bukásáról szól.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Magyar idő szerint kedd hajnalban egy kaliforniai esküdtszék csalás és csalásra való összeesküvés miatt bűnösnek találta Elizabeth Holmes amerikai vállalkozót, a Theranos nevű start-up alapító-vezérigazgatóját.

A mára csődbe ment cég egykoron azt állította: egy csepp, ujjbegyből kinyert vérből tud számos olyan diagnosztikai vizsgálatot elvégezni, melyekhez korábban kémcsőnyi, vénából vett vérre volt szükség.

A most 37 éves, egykor a világ különlegesen ünnepelt vállalkozózsenijei közé sorolt Holmes-ot az ellene felhozott 11 vádpontból négyben mondták ki bűnösnek, négyben felmentették, három vádpontban pedig nem tudtak döntést hozni az esküdtek – ezekben tehát érvénytelen tárgyalást fognak hirdetni. S bár az ítélethirdetésre az amerikai igazságügyi rendszer labirintusában még akár fél évet is várni kell, az szinte biztos, hogy Holmes börtönbe fog menni, s az is valószínű, hogy büntetése kétszámjegyű lesz.

Az ítélettel egy olyan ügy végére fog pont kerülni, ami messze túlmutatott önmagán. Az ügyben ugyanis a vádlottak padján Holmes mellé került az Egyesült Államok energikus start-upperei között hódító „fake it till you make it” attitűd is, mely szerint magabiztosságot, szakértelmet és optimizmust imitálva a valóságban is elérhetőek azok a sikerek, amelyeket egy vállalkozó épp hajszol.

Magyarán: ha kicsit behazudjuk magunknak és a környezetünknek, hogy sikeresek vagyunk, akkor könnyebben azzá is válhatunk.

Elizabeth Holmes esetében azonban a lelkesedés, a tényekkel való maszatolás illetve azok radikális eltorzítása átlépte azt a határt, ahonnan már nem vállalkozói nagyzolásról, hanem bűncselekményről beszélünk.

A mára becsődölt, de 2015-ben még közel 10 milliárd dollárra taksált Theranos sztorija bekamuzott katonai szerződésekkel, felnagyított gyógyszeripari partnerségekkel és közel 750 millió dollár (mai árfolyamon kb. 242 milliárd forint) soha meg nem térülő befektetéssel tarkítva ért véget.

A történet azonban nemcsak a veszteség mértéke miatt érdekes, hanem azt is megmutatja, hogy egy jó sztorival, egy menő igazgatótanáccsal, és egy, a média által a végletekig szétreklámozott vezérigazgatóval milyen magasságokba lehet eljutni az amerikai vállalati környezetben.

De ki az az Elizabeth Holmes?

Elizabeth Holmes 1984-ben született az Egyesült Államok fővárosában, Washingotn D.C.-ben. Szülei kormányzati bürokraták voltak, akik – egy korábbi szomszédjuk, Richard Fuisz szerint – nagyon fontosnak tartották a társadalmi státuszukat és a kapcsolataikat.

A családnak egyébként van magyar vonatkozása. Holmes egyik szépszülője (ez a nagyszülők nagyszüleinek szintje) ugyanis Charles Louis Fleischmann magyar zsidó bevándorló volt, akinek a nevéhez köthető a Fleischmann’s Yeast, azaz a Fleischmann élesztő feltalálása – ez a mai napig népszerű élesztőmárka az angolszász világban.

A híres felmenőkre szintén nagyon büszke volt a család, ezt szintén a már idézett korábbi szomszéd, Richard Fuisz állította a BBC-nek. A férfi szerint – akivel egyébként 2011-ben egy szabadalmi vita miatt megromlott a Holmes család viszonya – a fiatal Elizabeth hihetetlen nyomás alatt állhatott, hogy sikereket érjen el.

A nő még gyerekként, csupán kilenc évesen arról írt saját apjának: azt szeretné az élettől, hogy felfedezzen valami újat, valamit, amiről az emberiség korábban azt gondolta, hogy lehetetlen. Ez egyébként – legalábbis egy időre – úgy nézett ki, hogy össze is jött neki.

„Nem érdekelte a szakértelmem”

Holmes tehát egy jó adag küldetéstudattal a zsebében érkezett meg 2002-ben az egyik legjobb amerikai felsőoktatási intézménybe, a Stanford Egyetemre, hogy ott vegyészmérnöknek tanuljon. Már 18 évesen ki is talált egy csodatapaszt, ami folyamatosan vizsgálta volna azt a személyt, akire ráragasztják, majd pedig egy esetleges fertőzés esetén automatikusan antibiotikumot bocsátott volna ki.

A tapaszról azonban egy stanfordi oktató, Phyliis Gardner kerek perec megmondta, hogy nem működőképes, ez azonban nem érdekelte Holmes-t. „Átnézett rajtam” – mondta el Gardner a BBC-nek.

Teljesen magabiztos volt a saját éleselméjűségét illetően. Egyáltalán nem érdekelte a szakértelmem, nagyon nyugtalanító érzés volt.

Ez a meg nem alkuvás és makacsság a későbbiekben is jellemző volt Holmes-ra, aki 2019-ben abbahagyta az egyetemet és elindította a Theranos nevű vállalatot. A cég, amelynek neve az angol therapy (magyarul: terápia) és a diagnosis (diagnózis) szavak egybegyúrásából született meg, forradalmasította volna a vérvétel folyamatát: csupán egy csepp, ujjbegyből vett minta segítségével elvégezhetővé váltak volna olyan vizsgálatok, melyekhez korábban kémcsőnyi vért kellett a betegekből lecsapolni.

Végy egy jó sztorit!

Bárki, aki vesztette már el szerettét amiatt, mert a kórlefolyási folyamatban túl későn fedeztek fel nála egy betegséget, tudja, hogy mindennél fontosabb, hogy ezen változtatni tudjunk. S mégis, az országunkban a csődeljárások vezető oka az egészségügy, melynek hiánya pedig a fő oka annak a szenvedésnek, melyet egy [hozzátartozótól való] túl korai búcsú okoz.

E sorokat Elizabeth Holmes mondta beszédében a 2014-es, San Franciscoban rendezett International Achievement Summit (Nemzetközi Teljesítmény Csúcs) eseményen. A rendezvény – melyet először 1999-ben, Budapesten rendeztek meg – azt a célt szolgálja, hogy összekösse a felnövekvő nemzedék tehetségeit a világ legbefolyásosabb, legeredményesebb vezetőivel.

A beszédben elhelyezett sztori az évek alatt Holmes mantrájává vált.

  • Azonosulni nagyon könnyű vele, hiszen alig van olyan ember, akinek a környezetében nem esett volna meg, hogy egy rokon vagy barát betegségét túl későn vették volna észre az orvosok, ami miatt jelentősen rosszabbá váltak a túlélési esélyek.
  • Azt nem nehéz belátni, hogyha a sok kényelmetlenséggel járó, Amerikában ráadásul alapvetően drága, emiatt pedig nehezen hozzáférhető vérvételi folyamat hirtelen olcsóbbá és kevésbé macerássá válna, akkor annak hozzáférhetősége javulna,
  • ennek köszönhetően pedig korábban vennének észre olyan betegségeket, melyeket későbbi szakaszokban már nehezebb gyógyítani, ami miatt sokan élhetnének tovább.

Az egyetlen probléma, hogy a kémcsőnyi vér helyett vércseppekből diagnózist felállító technológia a tesztek jelentős része tekintetében soha nem működött, nem kevés pénz felemésztése után Holmes viszont tovább üldözte szerencséjét – átlépve a törvényesség határait.

Minden szépnek tűnt

A 2015-ben, a Wall Street Journalben megjelent tényfeltáró cikk után megindult bukási folyamat – mely három évig tartott – azért is volt nagyon szembetűnő, mert a cég azt megelőzően látványos sikereket ért el, legalábbis a róla a médiában kialakított kép szerint.

Olyan befektetőket tudott maga mellé állítani, mint a Walmart kereskedelmi óriás mögött álló Walton-család, a FoxNews-ról és egyéb médiabefektetéseiről ismert Rupert Murdoch és a Trump-kormány oktatási minisztere, Betsy DeVos.

Az, hogy ilyen tapasztalt és híres befektetők tettek pénzt a Theranos-ba, nem kis részben annak volt köszönhető, hogy Holmes jó érzékkel politikai sztárokat szerzett meg az igazgatótanácsba, melyben egy időben ott ült két volt amerikai külügyminiszter (Henry Kissinger és George Shultz), valamint egy korábbi védelmi miniszter, Jim Mattis is.

Utóbbi jelenléte azért is volt fontos a cég története szempontjából, mivel Holmes rendszeresen utalt arra, hogy a cég technológiáját aktívan tesztelte a hadsereg, például Afganisztánban, helikoptereken, a részletekről ugyanakkor azt állította: azok titkosak.

Ez azonban nem volt igaz. Bár valóban volt valamilyen kapcsolat az amerikai védelmi minisztérium és a Theranos között, az soha nem teljesedett ki abban, hogy használják is a cég technológiáját.

Az ügyészek szerint központi eleme volt Holmes csalássorozatának, hogy előbb a technológia szétreklámozásával érdekeltté tette a hadsereget a technológia tesztelésében, majd pedig a katonai kapcsolatot szélsőségesen felnagyítva szépen építgette a Theranos brandjét.

A katonasággal ellentétben azonban az üzleti szektorban volt, ahol bevezették Holmes cégének technológiáját. Ilyen volt az egyik legnagyobb amerikai gyógyszertárláncot üzemeltető Walgreens, amely az Egyesült Államokban 2013-tól a nagyközönségnek is elérhetővé tette (Kaliforniában) a Theranos szolgáltatásait.

Eközben Holmes személyes csillaga is emelkedett. A média folyamatosan sztárolta, konferenciákra hívták előadni, a Forbes pedig 2014-ben feltette Amerika leggazdagabb embereinek listájára, a dollármilliárdosok közé, melyen akkor csupán 47 nő szerepelt. Holmes vagyonát 4,5 milliárd dollárra becsülték, ami akkori árfolyamon körülbelül 1100 milliárd forint volt. Összehasonlításképpen: a leggazdagabb magyar ebben az időben az OTP-vezér Csányi Sándor volt, az akkori becslések szerint körülbelül 150 milliárd forintos vagyonnal.

Hamar lett az ezermilliárdból nulla

Csányi vagyona ugyanakkor azóta csak nőtt, Holmes-é viszont 2016 júniusára – szintén a Forbes listája alapján – nullára apadt. Ehhez nagy mértékben hozzájárult, hogy a Wall Street Journal (WSJ) 2015-ben publikálta a már említett oknomyozó cikket, amely nem kevesebbet állított, minthogy

a Theranos abból a 240 vizsgálatból, melyekről azt mondta, hogy azokat saját készülékeivel, néhány csepp vérből végzi, a legtöbbet más gyártók gépeivel, vénából vett vér segítségével végezte.

Innentől pedig a lejtőn egy irányba haladt Holmes sztorija. Még 2015-ben elterjedt a hír, hogy épp dugába dől a Theranos egy korábban előkészített, a szintén amerikai Safeway szupermarketlánccal kötött megállapodása, melynek keretén belül a cég az üzleteiben tette volna elérhetővé vásárlói számára a Theranos szolgáltatásait.

2016 januárjában szövetségi vizsgálatok indultak a cégnél, májusban lemondott a cég második embere, az operációs igazgató Ramesh "Sunny" Balwani – vele, mint később kiderült, Holmes-nak titkolt, hosszú távú viszonya volt –, júliusban Holmes-t eltiltották laboratóriumok üzemeltetésétől, októberben pedig megkezdődött az a persorozat, melyet korábbi befektetők és üzleti partnerek indítottak a cég ellen.

Ugyancsak 2016-ban a cég leépítésekbe kezdett, 2018-ban pedig az amerikai pénzügyi felügyelet, a SEC (Securities and Exchange Commission) 700 millió dollárt (mai árfolyamon 225 milliárd forint) meghaladó csalás miatt indított eljárást Holmes és Balwani ellen.

Még ebben az évben megjelent a Theranos bukását közvetlenül elindító WSJ-s cikket szerző újságíró, John Carreyrou könyve, a Bad Blood, melyet magyarul 2019-ben adtak ki Rossz vér címmel.

Ebből olyan részletek derültek ki Holmes-ról, minthogy valószínűleg mélyebb hangon beszélt, mint ami természetesen jött volna neki, hogy komolyabban vegyék, valamint, hogy valószínűleg Steve Jobs miatt hordott állandóan fekete garbót.

A bulvárrészleteken túl azonban a könyv részletesen taglalta a Theranos belső viszonyait is, amiben szinte mindenkit elhallgattattak, aki felemelte a hangját a soha nem működő technológia miatt.

Egy hónappal a könyv megjelenését követően végül csalás miatt meggyanúsították Holmes-t és Balwanit (az ő ügyét később elkülönítették, így még nem állt bíróság elé). Néhány perccel azt megelőzően, hogy nyilvánossá vált Holmes meggyanúsítása, a nő lemondott vezérigazgatói pozíciójáról, ez ugyanakkor már nem tudta megmenteni a céget, amely szeptemberben befejezte működését.

Az újságíró munkásságának különlegességét fokozza, hogy egyik fő forrása Tyler Shultz volt, aki amellett, hogy korábban a Theranos-nál dolgozott – és ott ellehetetlenítették, miután emailben felhívta a figyelmet a cég botrányos hiányosságaira –, egyben a cég egyik híres igazgatósági tagjának, a már említett korábbi amerikai külügyminiszter, George Shultz unokája. A nagypapa-unoka viszony egyébként ma már kisimult, de volt olyan epizód is a történetükben, amikor az unoka által szivárogtatott információk miatt az idős politikus ügyvédekkel csalta tőrbe saját unokáját (a nagyszülő akkor még ugyanis bízott Holmes-ban és nem hitt saját unokája állításainak). 

Zaklatták a Stamfordon, mindenről más tehet

A kedd hajnalban zárult perben Holmes védekezési stratégiájának központi eleme volt a felelősség áthárítása másokra, valamint önmaga humanizálása. Saját élettörténetével kapcsolatban például elárulta, hogy az egyetem alatt szexuális visszaélés áldozata lett, és Balwanival való kapcsolatáról is azt mondta: a férfi rendszeresen bántalmazta kapcsolatuk alatt.

Ez azonban nem, vagy csak részben győzte meg az esküdteket, akik, ahogy a cikk elején is említettük, négy vádpontban is bűnösnek mondták ki.

A csalást választotta az üzleti bukás helyett. Azt választotta, hogy őszintétlen lesz a befektetőkkel és a páciensekkel

– mondta a nemrég zárult tárgyalássorozat záróbeszédében Jeff Schenk, az ügyben eljáró ügyész.

A Washington Postnak a Washingtoni Egyetem professzora, Margaret O’mara úgy kommentálta az ítéletet:

Elizabeth Holmes a Szilícium-völgy vezérigazgatói között ritkaságnak számító nőként írt történelmet és ő volt a valaha élt legfiatalabb, [legalábbis papíron] önmaga erejéből milliárdossá váló nő. Most újra történelmet írt, mint a Szilícium-völgy első vezérigazgatója, akit fehér galléros bűncselekmény miatt ítéltek el.

Holmes még 2015-ben, közvetlenül az ő és cége lejtmenetét kiváltó Wall Street Journal-cikk megjelenése után az amerikai CNBC TV-csatorna műsorában így védekezett:

Ha ez most még az ellenállás időszaka, akkor a folytatás lehet, hogy csak 20 év múlva fog jönni, ugyanis ennyi évet simán lehet, hogy a tavaly nyáron anyává vált nőnek végül börtönben kell töltenie. A büntetés pontos mértékét majd az ítélethirdetés után tudjuk meg, lehet, hogy csak fél év múlva.

Források: FT, Wall Street Journal 1, 2, Investopedia, BBC, CNN, Washington Post 1, 2, Nature

NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. január 20. csütörtök
Fábián, Sebestyén
3. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Private Investor Day 2022
Mibe fektessünk 2022-ben? Tippek, elemzések, befektetési ötletek profiktól, Neked! Február 24-én online.
EZT OLVASTAD MÁR?