Itt a terv a második hullámra: megúszhatjuk a tömeges home office-t Magyarországon

Pénzcentrum: Valóban megváltozott a munka világa a pandémia első hulláma után?

Kadala Miklós: Talán annyiban változhatott meg, hogy a foglalkoztatás sokszínűsége nemcsak berobbant, hanem meg is maradt. Már nem kuriózum, hogy van home office, ez mára tényleg beépült alapelvárásként a munkáltató irányába.
Véleményem szerint ez kifejezetten jót tett a munkaerőpiacnak, hiszen a sokszínűség, a rugalmasság nyereség a munkáltatónak és a munkavállalónak egyaránt. Ez a teljesítményben is lecsapódik mikroszinten, vállalatszinten, de ha makrogazdasági szinten nézzük, ez nagyobb eredményeket, magasabb GDP-hozzájárulást, nagyobb adóbevételek eredményezhet. Kifejezetten egy win-win szituáció, csak okosan kell csinálni, jól kell megszabni a kereteit. 

Világjárvány nélkül csak nagyon sokára értünk volna el idáig: most úgy tűnik, nem kell kivárni azt a generációt, amely kiharcolja ezeket a jogokat, hiszen egyik pillanatról a másikra meg kellett oldani a helyzetet, alkalmazkodni kellett. 

Az a rugalmasság, amit a home office hozott a cégek életébe, más területekre is átszivároghat?

Abszolút, kulcsszerephez jutott az agilitás a munkahelyeken. Azt gondolom, hogy mostantól már mindig lesz egy olyan foglalkoztatási forma, ami a mindenkori körülményekhez alkalmazkodik. Hiszen nem tudjuk, hogy mi lesz decemberben, jövő júniusban, lesz-e vakcina, kell-e röghöz kötni az embereket? És most úgy tűnik a home office egy jó HR-eszköz. Sose gondoltuk volna, hogy nem ösztönző lesz majd, a megtartási program része, és álmunkban nem gondoltuk volna, hogy egy vírus fogja kibillenteni a megszokott kerékvágásból, hiszen mára ott tartunk, hogy mindenki próbált hatékonyan innoválni. Egyik Most éppen azt látjuk, hogy a magyar szervezeteket kibillennek az agilisabb működés felé. Egy évvel ezelőtt ezt senki nem gondolta. 

Ugyanakkor home office-t lehet nagyon jól és nagyon rosszul is szabályozni, művelni.

Így van, és itt a mértékletesség a lényeg. Ismerek olyan céget, ahol a vezető nyáron egy ponton megkérte a kollégáit, hogy térjenek vissza az irodába dolgozni, ám különbséget tett a dolgozói között, és eldöntötte, hogy a jövőben Istvánnak lesz home office, mert ő jól dolgozott, Ilonának viszont nincs, mert benne nem bízik - ne, ezek rossz utak. Ugyanakkor hallok olyat is, hogy bizonyos helyeken teljes mértékben felszámolták az irodai jelenlétet, mondván hogy semmi szükség nincsen rá. 

Napról napra több a fertőzött, lassan a magyar cégeknek ismét intézkedéseket kell hozniuk, hogy megvédjék a dolgozóikat. 

Újabb országos korlátozásokra, intézménybezárásokra jelen állás szerint nem számítunk: sem a magyar gazdaság, sem a kormányzat nem akar ilyet, de a cégek sem. Ha az alkalmazottak kizárólag otthonról dolgoznak, az egy sokkal nehezebb irányítási, vezetési munkát igényel, és a munkavállalók sem akarnak hónapokig ülni a négy fal között. 

A meetingek az online térben fognak zajlani, főleg a külsősökkel, a cégek próbálják lezárni a határaikat, ahogy az ország is, próbálják csökkenteni a bejövő kockázatot. És ha valahol probléma merül fel, akkor lokálisan fognak intézkedést hozni.

Akkor ezek szerint egyre több feladat hárul a HR-es kollégákra? 

Igen, de szerintem ez egy örvendetes dolog. Ahogy a többi szervezeti egységnek, úgy a HR-nek alkalmazkodnia kell a cég helyzetéhez, a körülményekhez, amelyek között működik, a gazdasági helyzethez, és azokat az eszközöket kell alkalmaznia, amelyek a leginkább támogatják a cég stabilitását, profitabilitását. Pár éve azt mondtuk, hogy minden HR-es recruter, a legjobb embereket behozni, megtartani, ez volt a feladatuk. Ma már látjuk, ez nem elég. Nyilván az is benne van, hogy be kell hozni új, jó embereket, de már komplexebben kell látnia és gondolkodnia, és egy sor jogszabályt is le kell tudni követni. Szerencsére az a megfelelő eszközpark is rendelkezésükre áll, tehát van mihez nyúlni. A jövőben a kulcs pedig az lesz, hogy egy munkahely minél többféle foglalkoztatási formát tudjon kialakítani és természetesen alkalmazni is.