6 millió magyarnak üdülés volt a kijárási korlátozás: ők viszont szenvedtek

Az új koronavírus-járvány miatt világszerte bevezetett óvintézkedések közül talán a kijárási korlátozások voltak azok, ami a legtöbb ember készítette ki. Mind fizikálisan, mind pedig szellemileg. Nem mindegy ugyanakkor, hogy valaki családi házban vagy egy lakásban kénytelen átvészelni ezeket, az eddig még nem tapasztalt korlátozásokkal járó napokat.

Az EU lakosságának átlagosan 46 százaléka például lakásban él, 34,7 százaléka családi házban, és csupán 18,6 százaléka ikerházban - derült ki az Eurostat friss jelentéséből. Igen ám, de az egyes tagállamok lakhatási körülményei között óriási különbségek vannak. Lakosságarányosan például lakásban a legtöbben Lettországban (66%), Spanyolországban (65%), Észtországban (62%) és Görögországban (61%) laknak. Miközben más országokban hanyatt homlok az ellenkezője tapasztalható.

Jól látszik például, hogy Horvátországban nem kevesebb mint a lakosság 70 százaléka családi házban él, de ugyanígy kiugró a családi házban élő állampolgárok aránya Szlovéniában (66%), Magyarországon és Romániában (mindkettő 65%). Igen, mint látjuk hazánkban is durván felülreprezentált azok aránya, akik családi házban laknak. Olyannyira, hogy lakosságarányosan az EU-ban

Hazánkban tehát 10-ből 6,5 fél ember tágas környezetben élhette át a kijárási korlátozásokkal járó nehézségeket, ami körülbelül 6,3 millió embert jelent. A lakásokba szorult honfitársainknak már egy fokkal nehezebb lehetett a feladat, ők körülbelül 2,6 millióan lehettek. A statisztikák szerint a magyar lakosságnak további 6,5 százaléka ikerházban lakik.

Érdekes, hogy közvetlen szomszédjaink közül Horvátországban, Szlovéniában, Romániában és Szerbiában is 60 százaléka fölött van a családi házban élő lakosok aránya. Messze az EU-s átlag felett, gyakorlatilag majdnem kétszer annyian élnek nálunk is, és a körülöttünk lévő országokban is családi házban, mint az EU-ban átlagosan.

Még többen akarják!

Bár a koronavírus-járvány miatt kialakult bizonytalanabb piaci környezetben lassultak az ingatlanpiac tranzakciók, sokan nyílván most sem tesznek le arról, hogy új helyre költözzenek. Arról nem is beszélve, hogy a kialakult helyzetre való tekintettel az ember igényei is megváltozni látszanak.

Korábban a Pénzcentrumon is beszámoltunk arról, hogy a pandémiás helyzetre adott érdekes ingatlanpiaci változás, hogy a lakásvásárlók körében megnőtt a nagyobb ingaltanok iránti érdeklődés az agglomerációban. A pest megyei adatok alapján a 80 és 120 négyzetméter közötti otthonok már majdnem az adásvételek felét képezték (45%), de a 160 négyzetméternél nagyobb ingatlanok aránya is 10 százalékpontot emelkedett az előző év azonos időszakához képest.