Megjelent a CashTag új része, amelyben az ország legszegényebb és leggazdagabb településeire látogatnak el.
Számos olyan település van Magyarországon, ahol nincsen fejlett közlekedés, és most az is kiderül, hogy hogyan állnak ezek a települések a gépjárművek arányában.
Megvizsgáltuk Magyarország térképét az azokra befolyó jövedelmek és a lakosságszámok tükrében.
“A magyarországi szociofotó izgalmas történetének egy hiányzó darabját pótoljuk.”
A Pénzcentrum által megkérdezett szakértők szerint a jövedelem koncentráció jelenlegi szintje nem egészséges a társadalomra nézve, azon mielőbb javítani kéne.
Rendkívül polarizált a magyar társadalom: a leggazdagabb hazai településeken 15-ször annyi jut megélhetésre, mint az ország legszegényebb térségeiben.
Meglehetősen polarizált a magyar társadalom: a leggazdagabb hazai településeken 15-ször annyi jut megélhetésre, mint az ország legszegényebb térségeiben.
Nincs szó adathibáról, a módszertan okoz anomáliákat az adatsorban - közölte a Lechner Nonprofit Kft.
Brutális bérszakadék tátong a magyar társadalomban: a legszegényebb településeken 15-ször kisebb az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem, mint a leggazdagabb településeken.
A művészről eddig még nem készült monográfia, ezt a hiányt pótolja az ősszel megjelenő, kétnyelvű (magyar és angol) művészeti album készül.
Egy friss adatsor szerint a magyarok közel öt százalékának nincs pénze otthoni internetre. Európában nem sok helyen tapasztalni ilyen körülményeket.
Hamarosan lezárulhat a hírhedt Hős utcai szegregátum felszámolása, a kőbányai önkormányzat most újabb 1 milliárd forintot kapott, hogy vásárolja meg a telep lakásait
Míg Európa számos országában a 20 év alattiak vannak nagyobb arányban kitéve az elszegényedés kockázatának, hazánkban éppen az 50 év felettiek a veszélyeztetettebbek.
Világszerte több mint 165 millióan élnek a szegénységi küszöb alatt, vagyis napi 3,65 dollárnál (1200 forintnál) kevesebb bevételből.
A hús, a hal, de sokaknak az zöldségalapú alternatíva is luxus már. Egész Európában nálunk az egyik legrosszabb a helyzet.
Az állami nyugdíj önmagában sehol Európában nem véd meg az időskori szegénységtől - derül ki egy friss kutatásból.
Köszönőviszonyban sincs a bérnövekedés az infláció vágtatásával még akkor sem, ha a drágulás mértéke egyre lassuló tendenciát mutat.
Valamivel az uniós átlag alatt vagyunk. Ugyanakkor ez a kockázat tavaly magasabb volt a nőknél, mint a férfiak esetében.
Egyre komolyabb jövedelemcsökkenésről számolnak be a magyarok, akiknek pedig emelkedett, azok sem örülhetnek nagyon, mert ez nem tartja a lépést a megugró inflációval.
Nagy a baj, egyre több rászoruló fordul segítségért alapítványokhoz, de az adakozók szinte teljesen eltűntek. Élelemre és pelenkára lenne a legnagyobb igény.
