2020 egyáltalán nem egy szokványos év volt a munkaerőpiacon, és még csak véletlenül sem az történt, amire számítottunk. Sőt. Épp az ellenkezője. Összeszedtük a legfontosabb változásokat, szakember segítségével elemeztük az évet, majd arra a kérdésre is megkerestük a választ, mi vár ránk jövőre munkafronton.
Meddig mehet így tovább?
A koronavírus-járvány egyik legfontosabb munkaerő-piaci tanulsága, hogy a projektszemléletű gondolkodás és az atipikus foglalkoztatási formák rendszerszintű alkalmazása jelenthet egzisztenciális garanciát, rugalmasságot és versenyelőnyt - állapították meg az atipikus foglalkoztatás érdekképviseletei, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége és a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetsége.
Már kétórás foglalkoztatás után is igényelhető a bértámogatás. Egyszerűsödik a munkahelyvédelmi bértámogatás igénylése, és bővül a kedvezményezettek köre, a támogatásokért egyszerűen és gyorsan, a https://nfsz.munka.hu/ holnapon elérhető űrlapok kitöltésével lehet jelentkezni.
A napi munkaidő nem lehet kevesebb mint 4 óra.
Több munkaügyi kérdésben is reagálniuk kell a hazai cégeknek a január 1-től érvényes törvénymódosításokra. A gyermeket nevelőknél módosultak a részmunkaidős foglalkoztatás körülményei, míg a rehabilitációs hozzájárulás emelkedése a 25 főnél nagyobb vállalkozásokat kivétel nélkül érinti. A változások követéséhez elengedhetetlen a munkaszerződések, cégszabályzatok felülvizsgálata, illetve a munkavállalói kapacitás tervezése.
A legtöbb szektorban továbbra sem csitul a munkaerőhiány: nem csak a cégek, de a kormányzat is keresi a megoldásokat, hogyan lehetne minél több potenciális dolgozót a (vissza) terelni a munka világába. Jó megoldást jelenthetne az atipikus foglalkoztatási formák minél szélesebb körű alkalmazása, ám a statisztikák szerint hazánk nem jár éppen az élen ebben a kérdésben. A Pénzcentrum körbejárta a kérdést, kíváncsiak voltunk, a legnagyobb haza munkaadók, mennyire nyitottak a részmunkaidős foglalkoztatásra.
Az Európai Unióban a legtöbb részmunkaidős dolgozó azért vállal munkát ebben a formában, mert egyszerűen nem talál teljes munkaidős állást. Sokan vannak persze azok is, akik azért "kényszerülnek" ebbe a foglalkoztatási formába, mert gyereket nevelnek vagy munkaképtelen felnőttet gondoznak. Magyarországon azonban EU-átlag alatti azon részmunkaidős alkalmazottak aránya, akik azért dolgoznak így, mert mást nem találnak.
Újabb munkavállalói rétegek munkába állását segíti a Tesco: a "Fixen fix" rögzített részmunkaidős foglalkoztatás rugalmas feltételeket biztosít azoknak, akiknek kiemelten fontos a munkaidő garantált kiszámíthatósága - például a kisgyermekes szülőknek, vagy a másodállást vállalóknak - írja közleményében a vállalat. A rögzített részmunkaidő bármely intervallumban, akár heti öt órában, vagy csak hétvégi munkavégzéssel is kérhető, miközben a munkavállaló a közvetlen foglalkoztatás minden előnyét is élvezheti.
Megnyújtotta eladóinak munkaidő skáláját az Aldi: ebből is látszik, egyre nagyobb szükség van az eladókra. A legrövidebb heti munkaidő boltjaiban 10 óra, aminek napi átlaga 2 óra, de van már 40 órás munkarend is: eddig egyik sem volt nála. A Lidlnél pedig nem találtuk a régebbi 3 órás részmunkaidőt. Ennek ellenére összességében elmondható, hogy csökkent a részmunkaidősök száma a boltokban statisztika szerint.
A megváltozott munkaképességűek több mint harmadának van állása, 40 százalékuk részmunkaidőben foglalkoztatott, nagyrészt a feldolgozóiparban és a szolgáltatási szektorban. A mobilitás is erősödött a rokkantak körében.
Ez is egy megoldás a munkaerőhiányra.
Az arányokat nézve a boltos világban a diszkontok foglalkoztatják a legtöbb részmunkaidőst, arányuk náluk 40 százalék felett van. A részmunkaidős eladó is munkaerőforrás, ráadásul akkor van a boltban, amikor a legjobban kell. Persze, őt is meg kell fizetni. A boltosoknál egyébként kétszerese a részmunkaidősök súlya a nemzetgazdaság átlagának.
Csökkent a részmunkaidős eladók száma. Pedig az egyik gyógyír lehetne a munkaerő hiányára és a nagy bérköltségre, amikor a szabad munkaerő hiánycikk. Az eladók viszont annyira nem szeretik. Pedig amelyik boltban sok részmunkaidős van, ott nagyobb az órabér. Nyugdíjasok, diákok, gyermekes anyukák: lehet, hogy még többen jönnének, ha még jobban megérné.
Mind az ideiglenes munkát vállalók, mind pedig a részmunkaidős állást betöltők aránya növekedett az Európai Unióban 2002 és 2017 között. Magyarország a tavalyi adatival, előbbiben a környező országokhoz viszonyítva közép tájt helyezkedik el, részmunkaidős ugyanakkor szinte alig van az országban.
