Mi köze a munkáltatónak ahhoz, hogy be van-e oltva a dolgozó? Mutatjuk!
A járványhelyzet szükségessé teheti a cégek számára, hogy tisztában legyenek azzal, védettek-e már kollégáik a koronavírussal szemben.
A járványhelyzet szükségessé teheti a cégek számára, hogy tisztában legyenek azzal, védettek-e már kollégáik a koronavírussal szemben.
Ebben a helyzetben empatikusabbnak kell lennünk egymással, a vezetőknek pedig hatványozottan oda kell figyelnie a munkavállalók mentális állapotára.
A COVID-19 bebizonyította, hogy az irodai munkák döntő többsége bárhonnan elvégezhető. Ez azt vonja magával, hogy a jövőben 30%-kal kevesebb irodaterületre lesz szükség a cégek központi irodáiban, viszont jelentősen növekedni fog a több lokációban elérhető, flexibilis irodaterületek iránti igény.
A gazdasági visszaesés hatására a 2019-ben mért 21 százalékos növekedés után tavaly kevesebb mint felére, 10 százalék alá csökkent a bérnövekedés mértéke a fizikai munkakörökben. Az üzletágvezető szerint a járványhelyzet miatti intézkedések hatását mutatja, hogy ezt az emelkedést a bérek még 2020 első negyedévében érték el, azóta az év végéig gyakorlatilag azonos szinten befagytak.
Az év eleje, azon belül is főleg a január számít a teljesítményértékelések hagyományos időszakának - és nincs ez másként járványhelyzetben sem, talán csak a hangsúlyok tolódtak el. A forma változhat, azonban a tartalom állandó kell, hogy legyen még ilyen zavaros körülmények között is. Nem árt alaposan felkészülni erre a beszélgetésre, összeszedni, mi minden történt a 2020-ban.
Egy európai felmérésben több mint 700 munkavállaló nyilatkozott arról, hogy 2020 hogyan változtatta meg a munkához való hozzáállásukat. Ugyan 60 százalékuknak lelki kihívást jelentett az otthoni munkavégzés, de ez mégsem befolyásolta az elkötelezettségüket.
Külföldön ez egy elterjedt gyakorlat. Ez a következő lépés a csapatépítők, céges autó, ingyenes étkezés, irodai masszázs, stb. után. Ezek a munkáltatói márkát építő technikák évek óta működnek és segítenek a cégeknek abban, hogy megtartsák a legjobb dolgozókat.
A vírus tükröt mutatott a munkáltatóknak.
Ha nem változtatnak, anyagilag is nagy lesz a kár.
Sutba dobnák a személyiségi jogaikat is.
Ismét home office-t rendeltek el.
Nyolcadik hete nő a kölcsönzött munkaerőigény. A megtartott munkaerő-állományt - akár átképzésekkel - sikerült a cégek többségénél házon belül átcsoportosítani, elkezdődött a leépítettek fokozatos visszavétele. Egyértelműen látható az agrárium felszívó hatása, ezen a területen valós alternatívát hozott a határzár-korlátozás.
Te is segítheted most válaszaiddal, hogy kiderüljön, szükség van-e a rendszeres átfogó tesztelésre. A Pénzcentrum most arra kíváncsi, hajlandók lennének-e alávetni magukat rendszeres tesztnek a magyarok, vagy nyugodtabbak lennének-e, ha bizonyos munkakörben dolgozókat rendszeresen tesztelnének. Illetve mit gondolnak, valóban megoldást jelenthet-e a rendszeres tesztelés, vagy sem.
A bankok és biztosítók sem tudják még, otthonról vagy az irodában dolgoznak majd a következő hetekben a munkatársaik, de készülnek a rendkívüli helyzetre. Van, ahol ingyenes covid-tesztet kapnak a dolgozók, máshol kötelező a 14 napos home office a külföldön nyaralóknak, van olyan biztosító is, amelyik pszichológiai tanácsadást ad annak, aki nehezen viseli a karantént.
Sok helyről hallhattuk a pandémia okozta egészségügyi veszélyhelyzet alatt, hogy a világunk már soha nem lesz ugyanaz a hely, mint a vírus előtt volt, és sokak szerint már dolgozni sem úgy fogunk, mint azelőtt. A kényszer home office alapvetően megváltoztatta a munkába járáshoz való viszonyát nem csak a munkavállalóknak, de a vezetőknek is. Egy a Pénzcentrum által készített home office kutatás rávilágított, hogy a magyarok mi mindent lennének hajlandóak beáldozni azért, hogy többet ne kelljen az iroda falai közt ülniük heti 40 órában.
A járvány okozta válság következtében az elbocsátások miatti létbizonytalanság mellett egyre égetőbb problémát jelent az alkalmazásban álló munkavállalók kiszolgáltatott helyzete. Hosszútávon azonban a cégvezetők érdeke is, hogy változtassanak a kialakult helyzeten.
A szakértő úgy látja, hogy a kormányzat nem foglalkozott ezzel a kérdéssel érdemben.
A koronavírus-járvány ideje alatt, illetve az azt követő időszakra vonatkozóan a munkavállalók egészsége és biztonsága megőrzése érdekében az Európai Bizottság iránymutatást tett közzé a munkahelyre való biztonságos visszatéréshez - jelentette be Nicolas Schmit foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős uniós biztos pénteken.
A koronavírus-járvány életünk szinte minden területét gyökeresen megváltoztatja, a feje tetejére fordítja. Ilyen extrém körülmények között nem nehéz elveszítni az arányérzékünket (a józan ítélőképességünket), és könnyen belecsúszhatunk olyan szélsőségességekbe, mint a túlzásba vitt munka, vagy éppen az totális apátia. Szakértő segítségével játjuk körül most ezeket az eseteket, aki segít megtalálni a kiutat is a kiégés jelentette veszélyhelyzetből.
Március közepén a koronavírus következményeként erősen romló gazdasági közhangulat olvasható az IDEA Intézet közvélemény-kutatásából. Igaz ez a megállapítás a magyar gazdaság egészére éppúgy, mint a saját háztartással kapcsolatos várakozásokra. Az aktív keresők egynegyede 2020. március közepén tart attól, hogy a következő hat hónapban elveszíti jelenlegi állását a koronavírus következményeként.