A távmunkára való átállás még inkább elmosta a munka és szabadidő közötti határokat. A dolgozók figyelmét sokszor elvonja valami a munkától. Egy friss jelentés szerint az informatikai biztonsági munkatársak a leggyakrabban edzettek (56%), filmeket vagy TV-sorozatokat néztek (52%), videókat néztek a YouTube-on (52%), valamint híreket olvastak (43%) munkaidőben.
A COVID-19 bebizonyította, hogy az irodai munkák döntő többsége bárhonnan elvégezhető. Ez azt vonja magával, hogy a jövőben 30%-kal kevesebb irodaterületre lesz szükség a cégek központi irodáiban, viszont jelentősen növekedni fog a több lokációban elérhető, flexibilis irodaterületek iránti igény.
Jellemzően úgy tekintünk a munka és a magánélet közötti egyensúly elérésére, mint életünk végcéljára, egy olyan állapotra, melyben minden gondunk megszűnik, és végre boldogok leszünk. Ám a tapasztalatok szerint ez nagyon nem így működik. Az áhított állapot sokkal inkább viselkedik mozgó célpontként valahol távol a horizonton.
Évről évre duzzad a munkaerőhiány az infokommunikációs szektorban, és 50 év felett bizonyítottan sokkal nehezebb elhelyezkedni a munkaerőpiacon még akkor is, ha az ember rendelkezik hasznos és keresett tudással.
Egyre nagyobb bajban vannak a vállalatok.
Kiből lesz a jó corporate influencer vagy kommunikációs ambassador? Hogyan tudjuk a mostani hadi állapotok között megfelelően tájékoztatni a kollégáinkat? Hogyan térhetünk át hatékonyan a papír alapú folyamatokról a digitális megoldásokra? Ideje, hogy a vállalatok megtanuljanak munkavállalóik számára tartalmakat gyártani.
A karanténhelyzet miatt nőtt a távmunkát kínáló munkaadók száma. A vizsgált időszakban 21%-kal több ilyen hirdetést lehetett találni, mint tavaly. Magyarországon a leggyakrabban az irodai munkatárs (Gyakornok), a remote C++/3D Developer, remote Senior Web Developer, tanácsadó, remote DevOps Engineer hirdetésekre kerestek távmunkásokat.
A koronavírus a vállalatok 38 százalékában felgyorsította a digitalizáció folyamatát, ami együtt járt a munkaerő iránti igények növekedésével is - derült ki egy 40 ország 26 ezer munkáltatója körében végzett felméréséről.
A hazai közép- és nagyvállalatoknál dolgozó szakemberek optimisták cégük idei üzleti teljesítményével kapcsolatban, közel 40%-uk szerint a forgalmuk még 2021-ben eléri a járvány előtti szintet - derül ki a Randstad friss kutatásából. A felmérés szerint a vállalatok 38%-a tervezi a jelenlegi dolgozói létszám bővítését 2021-ben, míg harmaduk már az üzleti év első felében így tenne.
A kertész most azt írja, a munkanélkülieknek javasolja ötletként, hogy nézzenek szét a kertészetekben, gyümölcsösökben, zöldségtermesztő üvegházaknál, hiszen itt bőven van munka.
A táppénz igénylések száma jelentősen nőtt, ennek háttérében állhatnak a koronavírus okozta megbetegedések, az elrendelt karantén, vagy akár az év végi kimerültség is.
Az első lépés megküzdeni azzal a terhes gondolattal, hogy nem tudunk visszatérni a járvány előtti normákhoz. Más emberek, munkatársak, családtagok lettünk. Ebből kifolyólag a munkáltatók előtt álló legnagyobb kihívás talán az, hogy az eddigiektől eltérő, fenntartható rendszert határozzanak meg - mondta el Kisfaludy Lilla munka- és szervezetpszichológiára szakosodott pszichológus a Pénzcentrumnak adott interjújában.
A pandémia első hullámában gyakorlattá vált, hogy a csoportos munkahelyi megfertőződés veszélyének csökkentése érdekében a munkáltatók számos preventív jellegű intézkedést vezettek be. Ide sorolható például a lázmérés vagy a Covid-kitettséget vizsgáló nyilatkozat bekérése. Ezen munkáltatói intézkedések a jövőben elhagyhatóak, amennyiben a munkavállaló a védettségét igazolvánnyal tudja bizonyítani.
Munkaköri kockázat.
Itt vannak a Pénzcentrum friss felmérésének eredményei. Az orvosok, mérnökök, ügyvédek programozók a legelismertebbek, de a legfontosabb munkát a társadalom számára az orvosok, tanárok, ás ápolók végzik. A bankárok, ügyvédek, marketing szakemberek a legtúlfizetettebbek, miközben az ápolók, szociális munkások, tanárok bérezése a legigazságtalanabb...
Nehéz negyedév elé néz a munkaerőpiac szakértők véleménye szerint. A munkanélküliek száma decemberhez mérve 38 ezerrel, tavaly januárhoz képest 54 ezerrel nőtt. A munkanélküliségi ráta 5,0 százalékra emelkedett.
2021. január 1-jétől a nemzetközi szabályozással összhangban változott módszertan szerint 2021 januárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 537 ezer fő volt, ami az előző év azonos időszakához képest 55 ezer fővel kevesebb. A 2020. november-2021. januári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 601 ezer fő volt, 26 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakitól. Elsősorban a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjai körében csökkent a foglalkoztatottság.
Vigyázz! Kész! Rajt! Indul a csapat(úrja)építés, ez még csak a kezdet.
Az üzleti utakat is nehezebb megszervezni a Brexit után.
Összeadódott a digitalizáció és a járvány hatása. A boltos alkalmazottakon belül a szakképzett bolti dolgozók száma (akiknek érettségijük nincs, csak szakmai végzettségük) a 2018 évi 108 ezerről 2019-ben 99 ezerre, 2020-ban pedig 91 ezerre, összesen 17 ezerrel csökkent.
