Megnehezíti a külföldi munkavállalást a Brexit: ezeket a könnyítéseket érdemes kihasználni
Az üzleti utakat is nehezebb megszervezni a Brexit után.
Az üzleti utakat is nehezebb megszervezni a Brexit után.
Összeadódott a digitalizáció és a járvány hatása. A boltos alkalmazottakon belül a szakképzett bolti dolgozók száma (akiknek érettségijük nincs, csak szakmai végzettségük) a 2018 évi 108 ezerről 2019-ben 99 ezerre, 2020-ban pedig 91 ezerre, összesen 17 ezerrel csökkent.
A pandémia okozta gazdasági válság első hulláma 2020 márciusában sokkszerűen érte a legtöbb iparágat. A munkaerő-piaci helyzetet jól ismerő, közép és hosszú távú stratégiában gondolkodó megrendelői kör a HR-szakma véleményét is figyelembe véve alakította ki stratégiáját. Elsődlegesen a munkaerő megtartását célzó intézkedéseket, belső átszervezéseket - oktatás, átképzés - hajtottak végre, amikor már ez is kevésnek bizonyult, következő intézkedésként fizetett szabadságok kiadásával, a munkaidőkereten belül áthelyezett munkanapokkal, állásidővel próbálták a veszteségeiket minimalizálni.
A lakásfelújítások nagy részében még mindig nem kötnek szerződést: ezen a helyzeten sokat javíthat az állami támogatási program, amelyben a visszatérítés feltétele az írásos szerződés és tételes megállapodás az elvégzendő feladatokról, valamint az, hogy a pénzek számlán keresztül mozogjanak.
Új eszközt vethet be márciustól a hatóság. A foglalkoztatásra vonatkozó szabályok ellenőrzése rugalmasabbá és hatékonyabbá válik. A jogszabályváltozások alapján a jövőben a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság visszamenőlegesen biztosíthatja a bejelentés nélküli foglalkoztatásból elmaradt munkáltatói befizetéseket.
Már látható, hogy 2021-ben a munkáltatóknak rengeteg kihívással kell szembenézniük: 44 százalékuk létszámnövekedéssel számol, viszont még kialakulóban van az új rend, a távmunkához való hozzáállás, az iroda új szerepkörei, és a dolgozói teljesítmény maximalizálásának kérdése.
Itt a friss előrejelzés a techpiacról.
A koronavírus-járvány az egész világon hatalmas változásokat idézett elő a munkaerőpiacon 2020-ban, a vállalatoknak ugyanis rendkívül gyorsan kellett alkalmazkodniuk a megváltozott munkafeltételekhez és a fizikai távolságtartás új szabályaihoz. A McKinsey Global Institute legújabb tanulmánya arra a kérdésre kereste a választ, melyek lesznek a pandémiának a munka világára kifejtett hosszú távú hatásai.
A világ legnagyobb munkaerő-toborzással és kiválasztással foglalkozó vállalatcsoportja minden évben felmérést végez a hazai munkaerőpiac változásairól és az aktuális bérszintekről. Ebből kiderül, hogy hasonlóan a világ más országaihoz a COVID-19 járvány a magyar munkaerőpiacra is jelentős hatással volt, a munkavállalók pedig más szemszögből kezdték vizsgálni karrierútjaikat és munkalehetőségeiket.
A koronavírus-járvány egyértelműen felgyorsította a digitalizációs folyamatokat, és a technológia teljes mértékben átalakította a vállalatok működését.
A kényszerhelyzet alatt a legtöbb munkavállaló bizonyította, hogy ha kell, és a körülmények lehetővé teszik, otthonról is tud dolgozni ugyanolyan hatékonyan, mint az irodából. Ez a felismerés egészen biztosan nem fog nyom nélkül eltűnni, sőt, készülhetünk rá, hogy alapjaiban fogja megváltoztatni a munka világát. Ám hogy a jelenlegi 2 legmarkánsabb irányzat közül, a 3+2+2-es struktúra, illetve a négynapos munkahét közül melyik kerül ki győztesen, egyelőre még rejtély. Megkérdeztük olvasóinkat is, milyen felállásbandolgoznának legszívesebben, és az eredmény kétséget sem hagy maga után.
A kormányhivatalok levélben hívták fel a polgármesterek figyelmét nemrég arra: a jelenlegi szabályok szerint, ha valaki - legfeljebb fél éves megszakításokkal - tíz éve közfoglalkoztatott, akkor így már nem dolgozhat tovább. Az első érintettek július 26-án érhetik el a tíz éves évfordulót.
Nem pihenhet hetven fölött sem.
Szép kihívás.
Az emberek sokféle indokkal hagyják ott a munkahelyüket: lehet ez egy rossz főnök, vagy az őrült, tarthatatlan határidők, esetleg a kilátástalanság. Viszont sokan csak szenvednek a munkában, nem mernek lépni. Nekik lehet segítség a következő gyűjtés, amelyben szakértők mutatnak meg pár jelet, ami arra utal, hogy talán érdemes új meló után keresgélni.
2020. októberében majdnem 31 ezerrel több volt a munkanélküliek száma Magyarországon, mint egy évvel korábban. És habár láthatóan nincsenek túl nagy különbségek a korcsoportok között, az tudható, hogy nem egyforma eséllyel indulnak neki az álláskeresésnek a különböző generációk tagjai. Ha valaki elmúlt már 50 éves, annak nem csak munka- , de élettapasztalata is jelentős, arról nem is beszélve, hogy feltehetően jobban tűri a stresszt, és könnyebben megbirkózik bizonyos bonyolult helyzetekkel. Miért nem kellenek mégsem a cégeknek? Szirtes Hajnalka szervezetpszichológus segít megérteni a folyamatokat.
Lassan, de biztosan közeledik az a pillanat, amikor a kényszerű otthoni munkavégzés után újra az iroda válhat az elsődleges munkatérré. Ahhoz azonban, hogy a lehetőség ne egy, a tavaly tavaszi átálláshoz hasonló kényszert jelentsen, a fokozatosság elve mellett az eddigi tapasztalatokat is be kell építeni az új munkastruktúrába, miközben a dolgozók pihenéséről, szabadságáról sem szabad megfeledkezni.
Összességében több mint 12 munkavállalót érintettek a tömeges kirúgások.
A pályaválasztás életre szóló döntési helyzete nagy nyomást helyez a diákokra, amihez nagyban hozzájárulhat az is, ha a szülők nincsenek egy véleményen gyermekükkel. Ráadásul sok szülő már az előtt egyetemi továbbtanulásra szánja gyerekét, hogy erre bármilyen hajlandóságot látott volna.
A tömeges home office időszaka, és az abból levont tapasztalatok sok vezetőt elgondolkoztattak. Lehet, hogy ideje változtatni végre? A hagyományos 9-től 5-ig, heti öt napban struktúrához már senki nem akar visszatérni, hiszen a kényszerhelyzet alatt mindenki bizonyította, hogy ha kell, és a körülmények ezt lehetővé teszik, otthonról is tud dolgozni. Mi jön ezután? Úgy tűnik alapvetően két irányzat emelkedik ki a csatazajból ezekben a percekben, egyik közülük a négynapos munkahét, de egyelőre fogalmunk sincs, melyik válhat elterjedtté.