Varga Mihály Facebookon jelentette be, hogy 170 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezett Magyarországra.
A kormány várakozása szerin 2023-ban a GDP 5,9 százaléka lehet a költségvetés hiánya, ami azt is jelenti, hogy elvéti az októberben 5,2 százalékra emelt magasabb hiánycélját.
Átlagosan 22 ezer forint havi zsebpénzt kapnak a 14-18 év közötti fiatalok a szülőktől.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi előrejelzésében már csak 2,5-3,5 százalékos GDP-bővülést prognosztizál 2024-re.
Közel 4 ezerrel csökkentette a kormány a lakossági napelemes pályázat nyerteseinek számát a korábbi brüsszeli vállalásához képest.
Orbán Viktor megvétózta a brüsszeli csúcstalálkozón az Ukrajnának szánt extra EU-s támogatást és a hosszú távú uniós költségvetés újratárgyalását.
Az előző év azonos időszakához viszonyítva az adó- és járulékbevételek 15,9%-kal magasabban teljesültek.
Újabb véleménycikket közölt a gazdaságfejlesztési miniszter, amiben többek között arról ír, hogy a német vezetés hamis képet adott az állam pénzügyi folyamatairól.
Orbán azt követeli, hogy vegyék le az ukrán csatlakozás témáját az EU-csúcs napirendjéről.
Október végére az állam többet költött az államadósság finanszírozására, mint az egészségügyi ellátás gyógyító-megelőző kiadásaira.
A Pénzügyminisztérium a kormány honlapján tette közzé társadalmi egyeztetésre a januári nyugdíjemelés mértékére vonatkozó javaslatát.
Az infláció már magyar sajátosság, és kérdéses, hogy mérséklődni fognak-e a számok. Ami viszont ennél is aggasztóbb, az a maginfláció mértéke, ami szintén kiemelkedően magas.
Borúsabbakká váltak a piaci várakozások, szakértők ezért az arany fedezeti jellegű felülsúlyozását javasolják az év utolsó három hónapjára vonatkozó befektetési stratégiájukban.
A fővárosi közösségi költségvetés nyílt ötletpályázata után idén ősszel ismét a budapestiek dönthettek arról, mely fejlesztési javaslatokat valósítsa meg a Fővárosi Önkormányzat.
A kormány közzétette a globális minimumadóról szóló törvénytervezetét, mely a multinacionális és nagyobb belföldi vállalatoknak jelent majd adófizetési kötelezettséget.
A kormány a jövőben is folytatja az egyensúlyi mutatók javítását és megőrzi az évről évre csökkenő hiány- és adósságpályát.
Már a kormány is elismerte, hogy a tervezett 1,5%-os növekedés reménytelen, sőt a pozitív nulla is jó eredmény lenne.
Jövőre csökkeni fog a CSOK mellé igényelhető támogatott hitelek kamattámogatásának mértéke.
Jelentősen növelhetik a jövő évi inflációt az adóemelések. Az MNB szerint 2024-ben sem lehet majd elérni a 3 százalék alatti célt.
Az erre az évre tervezett költségvetési hiányt már augusztusban elértük, így komoly feladat lesz összekaparni a nyugdíjemelés fedezetét - mondta Farkas András nyugdíjszakértő.
