Nagyon sokat romlottak a magyar növekedési kilátások az elmúlt hetekben, és nem csak rövidebb, hanem hosszabb távra is - írta Zsiday Viktor.
Nagy kérdés, hogy a várható 8 százalékot is meghaladó infláció árnyékában mit tartogat a 2022-es év, ezért megnéztük, mibe érdemes fektetni a következő hónapokban
Az infláció csökkenése kitolódott, februárban várhatóan tovább emelkedik majd a ráta, mondta az MNB alelnöke.
15 éve nem látott mértékű inflációt próbált kompenzálni az újabb nyugdíjemelés. Egyelőre ez csak részben sikerült.
Az elemzők szerint a későbbiekben az árbefagyasztás esetleges megszüntetése okoz még bizonytalanságot. Az inflációs cél elérése várhatóan csak 2023-ban következhet be.
A drágulás mértéke már komoly hatást gyakorol a pénzügyeinkre is: az áremelkedés elértékteleníti a pénzt, ez azonban meglepő módon bizonyos esetekben még előnyös is lehet.
5 éve nem volt ekkora mértékű infláció Magyarországon, mint most, rengeteg élelmiszer ára van most az egekben.
Sokat kopott az utóbbi hónapokban a sajtóban csak szuperállampapírként aposztrofált Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) népszerűsége. A magas infláció ellenére megéri ebbe fektetni?
Nem csak hazánkban volt sokkoló mértékű az árdrágulás
A Monetáris Tanács mai kamatdöntő ülésén a jegybank gyorsított a kamatemelések ütemén, 50 bázisponttal 2,9%-ra emelte a jegybanki alapkamatot.
Elhúzódó harcra kell felkészülni az infláció ellen - fogalmazott Virág Barnabás. Hozzátette: ráadásul különböző frontok is vannak, ezeken kell a megfelelő válaszokat megadni.
Ma tartja idei első kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.
Az infláció nem lassul és még a nyugdíjemelés sem volt elég arra, hogy az idősek anyagi gondjai rendeződjenek.
A vártnál magasabb lett a decemberi infláció, többek között az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek árának jelentős emelkedése miatt.
Hatósági ár ide vagy oda, brutálisan kilőttek az élelmiszer-árak Magyarországon.
Látható, hogy minél gyorsabb a járvány okozta gazdasági válságból a kilábalás, annál inkább felüti a fejét az infláció.
Bár a Kormányrendelet még nem élesedett, a KSH hivatalos statisztikái alapján megvizsgáltuk, mit jelenthet az árstop a magyar vásárlók számára.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban a fogyasztói árak az októberben mért átlagos 5,2 százalék után novemberben 5,8 százalékkal emelkedtek éves alapon.
Egészen biztosan óvatosabban kell bánni a hitelekkel és megfontoltabban kell cselekedni.
A kedvezőtlen folyamatok megállítása felértékeli a jegybankok szerepét a következő esztendőben.
