Óriási drágulás az építőiparban: sokba kerülhet a magyaroknak a szigetelés, ha vakon kivárnak az állami támogatásra
A 2026-os év eddigi időszaka meglehetősen turbulens hónapokat hozott a hazai építőiparban, különösen a hőszigetelő anyagok piacán.
A 2026-os év eddigi időszaka meglehetősen turbulens hónapokat hozott a hazai építőiparban, különösen a hőszigetelő anyagok piacán.
Aki 2026-ban klímát szereltetne, arra több százezres költség vár. A klíma ára mellett a telepítés, a karbantartás és a későbbi fogyasztás költségével is számolni kell.
Június 30-án végleg lezárul a legfeljebb hárommillió forintos vidéki otthonfelújítási támogatás igénylési időszaka.
A klíma nem csak hűt: ha rosszul használjuk, egészségügyi gondokat is okozhat. Így kerülhetők el a hibák.
Néhány egyszerű beállítás és tudatos telefonhasználati szokás segítségével megóvhatjuk a korai elhasználódástól.
Átfogó ellenőrzést indít az NKFH a forrólevegős sütők energiafogyasztásának és jogszabályi megfelelőségének vizsgálatára.
Az egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok hatására folyamatosan nő a légkondicionálók száma.
Az uniós energiapolitika egyik alapelveként bevezeti az úgynevezett "első az energiahatékonyság" elvét.
Az erkélynapelemek 2026-ra Európa egyik leggyorsabban terjedő lakossági energia-megoldásává váltak, Magyarországon mégis tilos őket használni.
Ezek voltak a legfontosabb, legérdekesebb, na meg legolvasottabb hírek a Pénzcentrumon 2026-os év 20. hetében.
Várhatóan Tótth András veszi át az energetikai államtitkárság irányítását a Kapitány István vezette Gazdasági és Energetikai Minisztériumban.
Így alakul át az építőipar, a lakáspolitika és az épületenergetika intézményi irányítása. Bár az építésügyi struktúra nagyrészt változatlan marad, több hangsúlyeltolódás is látszik.
A Pénzcentrum most utánajárt, hogy mennyit fogyasztanak a háztartási klímák, és mire érdemes figyelni, ha nem akarunk sokkot kapni a villanyszámlától.
A Hetifókuszban ezúttal a fenntarthatóság témájában kérdeztünk piaci szereplőket arról, hogy a vállalatok mit tesznek a fenntarthatóbb működés érdekében.
A magyarországi lakossági tűzifa-felhasználás jelenlegi mértéke fenntarthatatlan.
A magyar építőipar sorsa régóta nemcsak a piac, hanem az állam döntésein múlik – és ez most különösen igaz lehet.
A keret kimerülése miatt Budapesten és hét fejlettebb vármegyében felfüggesztik az uniós forrásból finanszírozott energetikai otthonfelújítási programot.
Egy átlagos háztartás villamosenergia-felhasználása több jól elkülöníthető terület között oszlik meg, de ezek hatása a teljes fogyasztásra nem egyformán érzékelhető a mindennapokban.
Ötszörösére nőtt a könnyűszerkezetes családi házak aránya az új építéseken belül: míg 2021-ben még 3% körül alakult, 2026-ra már meghaladta a 20%-ot.
A CO₂-kibocsátás szinte megfeleződött, de nem az új építések miatt, a felújított lakások húzzák most a piacot.