Mi folyik a magyar boltokban? Még Spanyolországban is olcsóbb a kenyér, mint nálunk
Korábban Svájcból, most pedig Spanyolországból kaphattuk a híreket: még a turista paradicsomban is olcsóbb kaját venni, mint egy átlagos magyar boltban.
Korábban Svájcból, most pedig Spanyolországból kaphattuk a híreket: még a turista paradicsomban is olcsóbb kaját venni, mint egy átlagos magyar boltban.
Már száz forint feletti tojásárral is találkozhatunk a magyarországi boltok polcain - és itt már darabonkénti árat kell érteni.
Mivel az állattartás a jelenlegi formájában fenntarthatatlan, az emberiségnek újabb, egyszerűbben hozzáférhető, kevésbé természetkárosító fehérjeforrás után kell nézni.
A híresen drága Svájcban egyes termékekhez, például a tojáshoz olcsóbban lehet hozzájutni, mint a hazai diszkontokban.
Végtelennek tűnő drágulási hullámban élnek a magyarok, egekben az infláció, az éves drágulás mértéke pedig meghaladta a 20 százalékot.
Az élelmiszerek ára 35,2 %-kal emelkedett, a nyugdíjasokra vetítve pedig a drágulás valamivel még ennél is gyorsabb ütemű, ami valósággal felfalta a júliusi nyugdíjkorrekciót is.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,4%-kal csökkent, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,5, az üzemanyag-kiskereskedelemben 18,4%-kal emelkedett az értékesítés volumene.
Vásárlási szokások tekintetében az idei év nyári és kora őszi időszakára legjellemzőbb szavak a bizonytalanság, a takarékosság és kísérletezés.
Nagyon meg kell fogni minden forintot annak érdekében, hogy hó végén ne a száraz kenyeret kelljen enni. A folyamatosan rakétázó árak viszont nem könnyítik meg a takarékoskodást.
Az ősszel elkezdődött a tökszezon, az itthon is nagy népszerűségnek örvendő zöldségből pedig rengeteg fogás készülhet a hideg időben.
Egy penészes zöldség vagy gyümölcs még nem jelenti, hogy mindent ki kell dobni a kukába.
A fúrólégy az idén sem tétlenkedett, ennek pedig brutális kihatása lehet az idei magyar diótermélésre.
Egyelőre nem tart a válságtól és a vágtató inflációtól Bernhard Haider, szerinte a mindennapi élelmiszerek, a főzéshez szükséges alapanyagok lesznek az utolsók, amikről lemondanak a fogyasztók.
Ár, íz, egészségesség határozza meg a hazai fogyasztók élelmiszervásárlásait, miközben sem a hazai eredet, sem pedig a fenntarthatóság nem számít lényegesnek
Nyáron már néhány plázában melegebb volt mint szokott, most télen pedig hidegebb is lehet. Sok a kérdés, de az biztos, hogy sem a plázák, sem a bérlőik nem néznek jó kilátások el.
Kevesen ismerik a Káptalantóti Liliomkert piacot, pedig az alapítása után 15 évvel már szimbólum, trendi találkozóhely, divat a környékbeliek körében.
Az infláció tovább robog, a nyugdíjkorrekcióknak emiatt a nyár végére nyoma nem látszott már a nyugdíjak vásárlóértékét nézve.
Bár az éves átlagos infláció mértéke friss adatok szerint 15,6 százalékos, addig egy-egy bevásárlás során ennél sokkal magasabb drágulással találják szembe magukat a magyarok.
Sokat spórolhatunk, ha bizonyos termékeket előre megveszünk, azonban csak tervezetten, ésszel érdemes bármit is felhalmozni.
Van olyan útvonal, mely 20 éve változatlan, és pont emiatt integrálódni is tudott a vidéki települések életébe.