Engedett a nyomásnak Brüsszel: brutális bírságtól szabadulhatnak az autógyártók

Az Európai Bizottság engedett az európai autógyártók nyomásának, és egy év helyett három évet adott nekik az új szén-dioxid-kibocsátási célok teljesítésére - írja a Reuters. Az EU idén jelentősen csökkentette az autók és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátási határértékét, így a legtöbb gyártónak el kell érnie, hogy eladásaik legalább ötöde elektromos jármű legyen, különben súlyos bírságokkal kell számolniuk. A végső cél az, hogy 2035-re teljesen megszűnjön az új autók károsanyag-kibocsátása.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök hétfői találkozója után – amelyen autóipari vezetők, szakszervezetek és kampánycsoportok is részt vettek – bejelentette, hogy az EU végrehajtó testülete még ebben a hónapban javaslatot tesz a 2025-ös teljesítési határidő 2027-ig történő meghosszabbítására. A célértékek nem változnak, de az iparág több mozgásteret kap – mondta von der Leyen. A megfelelést mostantól a gyártók 2025 és 2027 közötti átlagos kibocsátása alapján értékelik.

Az európai autógyártók, amelyeket a csökkenő kereslet és üzembezárások sújtanak, valamint az Egyesült Államok várható vámintézkedéseire készülnek, üdvözölték a döntést. Olaszország és Csehország, amelyek a büntetések enyhítését szorgalmazták, támogatásukat fejezték ki, bár a cseh közlekedési miniszter még hosszabb, öt évnyi haladékot szeretne elérni. A Volkswagen vezérigazgatója, Oliver Blume pragmatikus megközelítésként értékelte a Bizottság döntését, amely nem veszélyezteti a kibocsátáscsökkentést, ugyanakkor rugalmasabbá teszi az iparágat.

Az autóipari érdekképviseletek vegyesen fogadták az intézkedést: az európai autógyártók szövetsége (ACEA) szerint bár a döntés pozitív, a célok elérése továbbra is komoly kihívást jelent. A beszállítók szövetsége (CLEPA) „korlátozott könnyítésként” értékelte a javaslatot. A Volvo, amelyet részben a kínai Geely birtokol, úgy véli, hogy azok a vállalatok, amelyek már felkészültek a 2025-ös határidőre, hátrányba kerülhetnek a változás miatt. A közlekedési kutató- és kampánycsoportok viszont bírálják a döntést, mondván, hogy ez versenyhátrányt okozhat Európának Kínával szemben, ahol az elektromos autók piaci árát már sikeresen a tömegek számára elérhető szintre csökkentették.

Címlapkép: Bodnár Boglárka, MTI/MTVA