Újabb bojkott a méregdrága boltok ellen: érik a magyar vásárlók forradalma is?

Szerbiában, Montenegróban, Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában a múlt hét végre a fogyasztóvédelmi szervezetek bojkottot hirdettek a szerintük irreálisan magas árszabást alkalmazó üzletek ellen. A bojkottal arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy az embereknek elegük van abból, hogy az európai uniós áraknál is drágábban árulnak bizonyos termékeket, főleg élelmiszereket az üzletekben. A nagy boltok elkerülését azért javasolták a fogyasztóvédelmi szervezetek, mert úgy vélik, a nagy cégek egyezséget kötöttek a magas árak érvényesítéséről.

Az Eurostat adatai szerint az élelmiszerek ára Szerbiában 2023-ban az európai uniós átlag 95 százaléka, a fizetéseké 40 százaléka volt, és a 2024-es adatok ennél is lesújtóbbak lehetnek - közölte Branimir Jovanovic közgazdász a BBC szerbiai irodájának beszámolója szerint. Hozzátette: míg az Európai Unióban egy család költségvetésének 15 százaléka megy élelmiszerre, addig a Nyugat-Balkánon ez 40 százalék. A szerbiai adóhivatal adatai szerint a január 31-i bojkott során 25 százalékkal kevesebb számlát állítottak ki az üzletláncok, mint egy nappal korábban.

EZ IS ÉRDEKELHET

Bojkott a magyar boltok ellen: itt a láncok direkt válasza, erről minden vásárlónak tudnia kell

Egyre népszerűbb a közösségi médiában terjedő bojkottfelhívás, sokan jelezték is, hogy akár egy, akár három napon át semmit nem fognak vásárolni a következő héten.

Az üzletláncok azonban nem csökkentették áraikat, ezért az Efektiva fogyasztóvédelmi szervezet ötnapos bojkottra hívta fel az embereket, arra biztatva őket, hogy február 10. és 14. között ne vásároljanak a nagy üzletláncokban. Észak-Macedónia is csatlakozott az akcióhoz január 31-én. Az adóhivatal adatai szerint ott a nyolc legnagyobb üzletlánc forgalma egy héttel ezelőtt 46,59 százalékkal esett vissza az egy héttel korábbihoz képest.

A kimutatások szerint viszont a bojkottot követő szombaton 11,2 százalékkal magasabb volt a forgalom, mint az azt megelőző szombaton. A szervezők várakozása szerint Észak-Macedóniában az ismét péntekre meghirdetett bojkotthoz a korábbinál is többen csatlakoznak. Sikeres volt a bojkott Montenegróban is, ahol január 31-én 56,14 százalékkal csökkent a legnagyobb üzletláncok forgalma az adóhivatal adatai szerint. A megmozdulást Milojko Spajic miniszterelnök is támogatta, míg a montenegrói kereskedelmi kamara szerint alaptalan az akció, és árt a montenegrói gazdaságnak.

Civil szervezetek ismét arra szólították fel az embereket, hogy pénteken és szombaton kerüljék el a nagy üzletláncokat. Bosznia-Hercegovinában pénteken kezdődött kétnapos akció, miután a január 31-i bojkott az adóhivatal adatai szerint nem volt sikeres, nem csökkent a boltok forgalma, sőt egy kicsivel még nőtt is az egy héttel korábbihoz képest. Az ország szövetségi kormánya nem reagált az egy héttel korábbi tiltakozásra. A többségében bosnyákok és horvátok lakta országrész, a Bosznia-hercegovinai Föderáció vezetése viszont közölte, ötven termék esetében befagyasztja az árakat, a szerbek lakta országrész, a boszniai Szerb Köztársaság kormánya pedig rendkívüli ellenőrzéseket jelentett be az indokolatlanul magas árakat alkalmazó üzletekben.

Hogyan muzsikál Magyarországon a visszaváltási rendszer?

Az új visszaváltási rendszer bevezetése Magyarországon 2024 egyik legjelentősebb fenntarthatósági lépése volt, amely gyakorlatilag minden vásárlót érint. Az üveg-, műanyag- és fémdobozos italtermékekre kiterjesztett 50 forintos visszaváltási díj célja, hogy ösztönözze a lakosságot az italos csomagolások visszavitelére és az újrahasznosítás előmozdítására. Az automatizált visszaváltás bevezetésétől kezdve azonban megoszlanak a vélemények: sokak számára gördülékenyen működik, míg mások szerint még bőven van hová fejlődni, sőt sokan vannak azok is, akik egyenesen gyűlölik a rendszert.

A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös kutatása éppen ezekre a kérdésekre kereste a választ: hogyan látják a rendszer működését a hétköznapi emberek? Mik a legnagyobb kihívások, és mely területeken tapasztalható előrelépés? A kérdőíves kutatás célja, hogy őszinte képet kapjunk a magyar lakosság tapasztalatairól és véleményeiről – függetlenül attól, hogy valaki aktívan használja az új rendszert, esetleg másra bízza a visszaváltási teendőket, vagy éppen elutasítja azt. Éppen ezért fontos, hogy a válaszadó ne akarjon megfeleni senkinek, csak őszintén mondja el a véleményét. A kutatás eredményeiről a Pénzcentrum oldalain fogunk beszámolni. Előre is köszönjük, hogy válaszaival segíti kutatásunkat.