Zsebbenyúlós időszak jön a henteseknél, piacokon: luxus lehet idén az ünnep slágerhúsa?

Éppen egy hét múlva, november 11-én ülik meg a keresztények Szent Márton emléknapját, amely a 4. században élt szent temetésének napja volt 397-ben. Ezen a napon a népszokás szerint libát illik fogyasztani, ugyanis a Márton-legenda szerint ezek az állatok árulták el egyszer gágogásukkal: egy ólban rejtőzött el, mikor megválasztották Tours püspökévé, ő azonban nem akarta vállalni a feladatot.

A Márton-napi liba azonban már évek óta nem olcsó mulatság, egy kiló ebből az állatnak a húsából több ezer forintba kerülhet a henteseknél. Az elmúlt egy évben ráadásul ismét komolyabban felütötte a fejét hazánkban a madárinfluenza is. Szakértőket kérdeztünk, lesz-e elég liba az ünnepre (valamint kacsahús, ha valaki már a karácsonyi menüt tervezné), számíthatunk-e jelentős drágulásra? És mennyiért veszik át a gazdáktól ezeket az állatokat?

Mennyiért veszik át?

A vágóliba- és kacsa felvásárlási ára az elmúlt években folyamatosan emelkedett, csak előbbi árában volt némi visszaesés az utóbbi hónapokban. Az alábbi grafikonon ezeket az árakat mutatjuk meg (amelyik hónapnál nincs ár, arról a KSH nem közölt adatot):

Érdekesség, hogy a legutóbb hozzáférhető 2020-as KSH-adatok szerint baromfiból összesen többet fogyasztunk évente kilogrammban megadva, mint sertésből. Az adat persze itt csalóka, hiszen a baromfiak közé a talán legnépszerűbbnek számító csirkehús is beletartozik.

Nem lesz nagy drágulás, pedig a helyzet nem ideális

Látits Miklós, a Kacsa-és Lúdszövetség titkára kérdésünkre azt mondta: elképzelhető az, hogy valamekkora drágulás lesz a piacon, az azonban nem, hogy egyszerre hatalmasat ugranának az árak.

Nem lehet letagadni, hogy a madárinfluenza nem tett jót az állomány méretének, ráadásul az exportpiacra is jelentős hatással volt, hiszen drágult a libahús. Olcsóbb itthon sem lesz, de drasztikus drágulásra én ebben az évben nem számítok. Ha körülbelülre kellene mondani, akkor úgy fogalmazok, hogy nem lesz nagyobb a drágulás mértéke, mint más élelmiszerek esetében

- fogalmazott a titkár. Vagyis a logika szerint nem kellene kiugró árakkal találkoznia annak, aki libát vagy kacsát tervez vásárolni Márton-napra, illetve már a karácsonyi menühöz, hogy addig is a mélyhűtőbe tegye be.

Jelentős a kár, de nem lesz drágább a liba vagy a kacsa

Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője úgy fogalmazott: igen jelentős károkat okozott a madárinfluenza az ágazat, de súlyos katasztrófa - eddig - nem történt.

Több mint 220 ezer baromfit kellett kényszervágásra küldeni eddig a madárinfluenza járvány miatt, ezek kacsa- és libaállományok voltak, a kár tehát jelentős. A hatóságok által az elmúlt években életbe léptetett és ellenőrzött szigorú előírások mindeddig megakadályozták, hogy a zártabb csirke- és pulykatermelésben megjelenjen a vírus, a kevésbé ipari víziszárnyas-ágazat azonban jobban kitett a fertőzésnek

- fogalmazott Braunmüller Lajos. Hozzátette: a károk ellenére egyáltalán nem vár drágulást, ugyanis a kereslet már így is jelentősen visszaesett a liba és a kacsa iránt.

Nem várható drágulás, mivel a fogyasztás így is jelentősen visszaesett az elmúlt egy-két évben amiatt, hogy a korábbi inflációs hullám miatt a vásárlók igyekeznek az alapélelmiszerekre fókuszálni a bevásárláskor. A drágábbnak tartott kacsa, vagy a prémiumnak számító liba, különösen pedig a hízott máj olyan termékköröket jelentenek, amelyeket a vásárlók előbb hagynak el. A kínálatcsökkenés tehát inkább a keresletcsökkenéshez igazodik, áremelés emiatt nem várható

- mondta erről az Agrárszektor főszerkesztője.

Arra is kíváncsiak voltunk, vajon mi okozza, hogy a kacsa és a liba ára nagyságrendekkel többe kerül a hentesüzletekben? Mint megtudtuk, erre igen sokféle magyarázat létezik.

A víziszárnyasok, így a kacsa és a liba tartása nem intenzifikálható annyira, mint a pulyka és különösen a csirke tartása. Ennek oka, hogy a kacsa és kiváltképp a liba jóval kisebb takarmánykonverziós rátával rendelkezik, vagyis lassabban hízik, mint a csirke, ráadásul a víziszárnyasok technológiatűrése is korlátozott. Ez utóbbi miatt alapesetben, ha nincs járványveszély, akkor nem is zárt tartásban hizlalják ezeket, emiatt éppen ezekben az állományokban jelenik meg először a madárinfluenza is

- írta válaszában Braunmüller Lajos.

Mikor tudja a gazda, hogy baj van?

Felmerül azonban a kérdés, hogy mi a helyzet a madárinfluenza miatt? Korábban erről már beszéltünk a titkárral, akkor Látits Miklós azt mondta, hogy a gazdák nincsenek könnyű helyzetben.

Azokat a vágóállatokat, amelyeket a gyanú felmerülése miatt már kényszervágtak, természetesen már semmire sem lehet felhasználni, tehát kiesnek a feldolgozásból, a piacról, satöbbi. A gazdák régen ebben az esetben teljes kártalanítást kaptak, ez azonban már több éve nincs így. Az pedig, hogy emiatt kevesebb vágóállat kerül a piacra, szintén jogos, amint az is, hogy a helyzet miatt drágulás is felléphet - persze ennek a mértékét lehetetlen előre és pontosan meghatározni

- fogalmazott akkori írásunkban a titkár. Azt is megkérdeztük tőle, hogy miből tudhatjuk, ha baj van:

Ha az állat kicsit bágyadtabb, vagy ingerlékenyebb, lassabban mozog, akkor már lehet gyanakodni, hogy nincs minden rendben. Egy gyakorlottabb gazda sok jelből is gyanút foghat, az egyik leggyakoribb, hogy az állomány része vagy akár egésze sokkal kevesebb takarmányt fogyaszt a szokásosnál, az étvágytalanság is betegséget jelezhet. Ebben az esetben máris tud jelzést adni az állatorvosnak, aki pedig jelent a szakszolgálat embereinek

- tette még ehhez hozzá Látits Miklós.

A hivatalok szerint nincs ok az aggodalomra

Az Agrárszektor mai cikkében arról írt, hogy Magyarországon előállított baromfifélék, köztük a lúd- és kacsatermékek nemcsak ízletesek és biztonságosak, valamint jó minőségűek, de előállításuk során kiemelt figyelmet fordítanak az állatjólétre is.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Baromfi Termék Tanács (BTT) körképe szerint áruhiánytól ebben az évben sem kell tartani. A lúd ágazaton belül ebben az évben eddig előállított és vágásra adott egymillió darab hízott liba - az élő tömege alapján - a tavalyi szinthez képest mintegy 8%-os növekedésnek felel meg. A leadott 1,2 millió húshasznosítású liba viszont 18%-kal marad el a múlt évitől.

A víziszárnyas termékek elsősorban, mintegy 80%-ban exportra kerülnek, és a hazai fogyasztás nagy része a vendéglátáson keresztül történik. Így a hazai piacon csak akkor keletkezik zavar, ha a madárinfluenza járványhelyzet miatt olyan alacsony szintű a termelés, hogy a preferált időszakban a hazai piacra nem jut elég áru.