Megszűnt volna a munkaerőhiány a boltokban? Mutatjuk az okokat

Március 16-tól a boltokban már csak 15 óráig lehetett vásárolni, 28-tól pedig a kijárási korlátozás miatt a többségnek be is kellett zárnia. Kivétel az alapvető cikkeket árusító élelmiszeres boltok, drogériák, gyógyszertárak voltak, ahol ekkor indultak a felvásárlási rohamok. Mindez rányomta bélyegét a munkaerőpiacra is, ahol megkezdődtek a leépítések, részben részmunkaidőre állítva az alkalmazottak egy részét, részben pedig elbocsájtásokkal. Az élelmiszeráruházak viszont fel tudták tölteni a létszámot, hiszen sokan próbálkoztak elvesztett munkahelyet pótolni náluk.

Mindeközben nem csak a kereskedelemben, a gazdaság egészében fékezni kellett a munkaerőpiacon, a szolgáltatóhelyeken a legnagyobbat, így a szállodákban, vendéglátóhelyeken. A korábbi években a munkaerőhiány pumpálta fel az üres álláshelyek számát, ahova munkaerőt próbáltak keresni a vállalkozások, a gazdaság egészében.

A koronavírus járvány azonban már márciusban eltüntette az üres álláshelyek jelentős részét, visszadobva a statisztikát az öt évvel korábbi szint környékére. A legnagyobb vesztesek egyébként a szálloda, vendéglátóhelyek voltak, hiszen az üres álláshelyek zuhanása azt jelentette, hogy nem megy már a bolt annyira, nem kell annyi dolgozó:

A boltos világban március második felében a nagyobb (öt főnél többet foglalkoztató) boltos vállalkozások körében több mint ötezer-hatszáz fővel csökkent a létszám, ezen belül az eladók (fizikai dolgozóké, eladóké, pénztárosoké, árufeltöltőké, raktárosoké) négyezer-ötszáz fővel, 2020 elejéhez képest (a korábbi években ebben az időszakban nem volt jellemző a létszámcsökkenés):

A foglalkoztatottak száma ekkor még emelkedett is a statisztikában (ebben az adatban nem csak az alkalmazottak, hanem minden vállalkozó benne van), feltehetően az év első két hónapja húzhatta fel a negyedéves mérleget. De az már kiolvasható az adatokból, hogy sokakat áttoltak részmunkaidős foglalkoztatásba: