Így húznak le a kisboltokban: sokan csinálják, nem feltétlen szabályos

- ez a felirat fogadja a vásárlókat egy újpesti kisboltban, és valóban: a hűtőből kivett italokat 10 forinttal drágábban adják, mintha csak simán a polcról vennénk azokat le. A boltos magyarázata szerint azért szokták nyáron drágábban adni a hideg frissítőket, mert többet dolgoznak a hűtők, így pedig az üzlet rezsije is megugrik. Általában nem szokott panasz lenni erre az üzletpolitikára, hiszen "akinek azonnal hidegen kell mondjuk a sör, az már rááldoz plusz tíz forintot".

Egyébként szerinte a nyári áremelés egy bevett gyakorlat, sok más kisboltban is így van, csak így tudják kigazdálkodni a megemelkedett rezsit. Felmerül a kérdés, hogy akkor télen miért nem drágul valami más, hiszen akkor meg fűteni kell. Erre a boltos válasza az volt, hogy nyáron lényegesen jobban megérzik, ha folyamatosan dolgoznak a hűtőgépek.

Annyiért adja, amennyiért megveszik

Ugyanakkor Magyarországon szabad piac van, minden kereskedő annyiért adja az áruját, amennyiért akarja, azaz amennyiért még megveszik az emberek. Az ilyen kisboltok például jellemzően valamelyest drágábbak, mint a multik, a nagyobb üzletek. Egyfelől a kényelmet kell megfizetni, hiszen nem kell messzire menni, akár gyalog is le lehet ugrani a boltba, ha valami hiányzik otthonról. Másfelől pedig ők lényegesen szerényebb árukínálattal dolgoznak, mint mondjuk a hiperek, így pedig az árakkal sem tudnak úgy játszani. Muszáj drágábban adniuk a termékeket, hogy megérje egyáltalán fenntartani a boltot. Emellett a multik által üzemeltetett üzletek könnyedén kitermelik a saját rezsijüket, ami a kisboltokról nem mondható el, hiszen nekik eleve kevesebb vásárlójuk is van, minden forinton fogni kell.

Mit mond a törvény?

Bár Magyarországon egy termék vagy szolgáltatás árát a vállalkozó maga állapíthatja meg, a szezonális áremelés szabályossága kapcsán megkérdeztük a fogyasztóvédelmet is. Válaszukban ők is leszögezték, hogy az árakra konkrétan nincsen hatáskörük:

- írták.

A hivatkozott Fogyasztóvédelmi törvény 14. paragrafusa értelmében a megvételre kínált áru eladási ára tekintetében a fogyasztókat írásban, egyértelműen, könnyen azonosítható és tisztán olvasható módon, Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve - a fizetőeszköz nemét (forint) vagy annak rövidítését (Ft) megjelölve - kell tájékoztatni.

A termék eladási áraként, a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni. Több eladási ár egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár felszámítására.

Az Ár rendelet 2. paragrafus első bekezdése értelmében

Kedvezményes áron értékesített terméknél nem megfelelő önmagában az eredeti eladási árnak és a kedvezmény mértékének (például: "-X%", "-Y Ft") feltüntetése, ha nem szerepel összegszerűen a fogyasztó által ténylegesen fizetendő végső ár is. 

Tehát az akciós árak szabályozásából kiindulva, a fenti képen látható hűtési díj feltüntetése sem teljesen szabályos: hiszen bár valóban ki van téve a tábla a hűtőre, hogy ebben minden termék 10 forinttal drágább, de az egyes termékeknél, a polcokon nem volt feltüntetve ez az áremelkedés.

Marketing szempontból sem nyerő

- értetlenkedett a Pénzcentrum által megkeresett kkv-marketing szakember, aki szerint ez egy tipikus szarvashiba. Hiszen nem túl vevőcsalogató dolog kiírni, hogy "itt bizony ha hideget akarsz inni, fizetni kell."

- vélte a szakember.