Vaj, kenyér, liszt: a briteknél, osztrákoknál olcsóbb, mint itthon. Mi folyik itt?

A magyar háztartások kiadásuk 18,2 százalékát fordították élelmiszerre és nem alkoholos italokra 2017-ben- derült ki az Eurostat jelentéséből. Ez az ötödik legmagasabb arány, ha az egész Európai Uniót nézzük, és az EU átlagnál (12,2 százalék) 6 százalékkal magasabb.

Mindez azt jelenti, hogy hazánkban a keresetekhez képest arányaiban magas élelmiszerárak társulnak, amik jócskán ürítik az emberek pénztárcáját. De hogy pontosan mennyire, annak egy két részes cikkel járunk utána:

• Első cikkünkben 12 élelmiszer és üdítő árát hasonlítottuk össze más országokban tapasztalható árakkal, online kínálattal is rendelkező bolti bevásárlások segítségével.

• Második cikkünkben pedig azt számoljuk ki, hogy az adott ország átlagkeresetéből mekkora mennyiséget tudnánk vásárolni a tesztünkön szereplő élelmiszerekből.

Kolbászból a kerítés?

Az összehasonlításokat online rendelhető webshoppos termékek áraiból készítettük, és az elsődleges szempontunk az volt, hogy a lehető legkevesebb eltérés legyen a különböző országok egyes termékei között. Így törekedtünk arra, hogy amennyire csak lehet mindegyik termékből hasonló kategóriát és mennyiséget válogassunk. 

Az árakat napi árfolyamon váltottuk át forintra a Magyar Nemzeti Bank hivatalos január 9-i devizaárfolyamait (kerekítve: 1 euró = 322, 1 font = 358) használva, majd a végösszeget kerekítettük. Az egyes termékek árait 4 ország 1-1 üzletéből vetettük össze a következő paraméterek figyelembevételével: 

• Kerrygold vaj, 250g - Magyarországon csak 200g, Szlovákiában más márka
• tej, 1 liter, UHT tej
• kenyér, 1kg csomagolt, szeletelt fehérkenyér - Ausztriában 375 grammos, Magyarországon és Szlovákiában 500 grammos, Angliában 800 grammos tételből számolva
• tojás, 10 darab, L-es méret - Nagy-Britanniában 12 darab
• kristálycukor, 1kg
• liszt, 1kg
• görög joghurt, 1 kg
• Milka csoki, 100g - Egyesült Királyságban Cadbury, 110g
• Nutella, 750g - Magyarországon és Szlovákiában csak 600g
• Coca Cola, 1 liter - Magyarországon az 1,25 literesből számolva
• sárga krumpli, 1kg - Magyarországon 2kg-os, Szlovákiában 2,5 kg-s tételből számolva
• csirkemell - 1kg vákuumcsomagolt kiszerelés

A felső infogramot megvizsgálva láthatjuk, hogy a hét termék közül hat esetben az osztrák Billa a legdrágább, a liszt viszont náluk a legolcsóbb. Az Egyesült Királyság árai ugyanakkor már sokkal többször vannak pariban a szlovák és magyar árakkal, sőt vajat, kenyeret és görög joghurtot is a szigetország boltjában találtunk a legolcsóbban. Mindez azt is jelenti, hogy 

Az árak összehasonlításakor sokkal kisebb meglepetést okozott, hogy a magyar adatok legtöbbször a Szlovákiában tapasztaltakkal csengtek össze. A vaj, a tojás, a cukor és a liszt például Szlovákiában olcsóbb, miközben Magyarországon olcsóbban juthatunk hozzá például a tejhez, a kenyérhez és a görög joghurthoz is, ám 1-2 termék kivételével nincs nagy különbség a két ország árai között.

A második ábrán öt termék összehasonlítása található, ezek közül a legszembetűnőbb, hogy az osztrák boltban egyenesen csillagászati áron lehet csak csirkemellfilét vásárolni, 1 kg ára ugyanis forintosítva 4 830 forintba kerül (a bio csirkemell egyébként még ennek is a duplájába kerül). Csirkehúsban egyébként Magyarország a legolcsóbb, de például a Nutella nálunk és Szlovákiában a legdrágább, ráadásul úgy, hogy a grafikonon az angliai és az osztrák boltból egy 750 grammos kiszerelés ára szerepel, míg a magyar és szlovák adat csupán egy 600 grammos kiszerelést takar.

A Milka csoki is hazánkban a legolcsóbb, míg a burgonya a második legolcsóbbnak számít, igaz ebben az ausztriai Billa például még a magyar Tescót is veri, ott ugyanis egy kiló krumpliért csupán 232 forintnak megfelelő eurót kell fizetni, míg Magyarországon 265-öt. A második infogramon a kiugró osztrák csirkemellár mellett az is szembetűnő, hogy a Nutella a szlovákiai hipermarketben messze a legdrágább.

Nem minden arany, ami...

Az információk elemzésénél látni kell azt, hogy az átváltásokkal kapott adatok jó támpontok, tájékoztató jellegük miatt azonban inkább csak egy adott momentumot ragadnak ki a nagy egészből. Az pedig, hogy egy termék, egy országban/áruházban mennyibe kerül, az a márkán és kiszerelésen felül még rengeteg mindentől függ. Ilyenek például:

• Árfolyamingadozás
• A gyártók mennyiért szállítják a terméket
• A kereskedők mekkora árréssel dolgoznak
• A különböző országok nagymértékben eltérő adóterhei
• Akciós időszakok (Fontos! a cikkben nem használunk akciós árakat, még akkor sem, ha valamelyik termék éppen az is volt)

Következő cikkünkben a 12 termék árának ismeretében azt fogjuk megvizsgálni, hogy az adott országok átlagkeresetéből mekkora árutömeget tudnánk képzeletben megvásárolni. Így például láthatóvá válik majd, vajon egy osztrák átlagfizetést terhel-e meg jobban a - tesztünkben - rekordmagas árnak számító 1 kg csirkemell vagy azt a magyart, aki az összehasonlítás szerint a legolcsóbban szerzi be a baromfihúst.