Ez durva: meg is duplázhatta a pénzét az, aki néhány éve ide fektetett

Szerencsére a kortársak voltak annyira tapintatosak az utókorral, hogy ne a király teljes nevét - tudniillik a "Péter Lipót József Antal Joakim Piusz Gothár"-t - adják a mai belvárosnak. Így lett 1790-ben Lipótváros az, amit ma Magyarország pénzügyi és közigazgatási központjaként ismerünk. Ebben a városrészben, a NAV hivatalos forgalmi adatait feldolgozó OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai szerint, 2013 óta kicsit több mint kétszeresére nőttek a lakóingatlanok árai.

A 2013-as mélypont óta robbanásszerű árnövekedés zajlott Magyarország-szerte a lakóingatlanok piacán. Ha valaki az ármélyponton vásárolt ingatlant, és kizárólag az áremelkedésre spekulált, akkor nagyon változó eredményt ért el, attól függően, hogy hol is vette a lakóingatlant. A kisebb nyereség oka lehet persze az is, hogy az adott területen eleve magasak voltak az árak - mint például a főváros II. és XII., XIII. és XIV. kerületében, ahol azok "csupán" 70-80 százalékkal emelkedtek (igaz, ezeknek a kerületeknek nem uralkodók a névadói...).

Szemben Erzsébetvárossal, mely I. Ferenc József feleségéről, a méltán népszerű Sissiről kapta a nevét, és ahol a lakásárak az utóbbi négy esztendő alatt két egész egynegyedszeresére emelkedtek. A 1073-as irányítószámú körzetben - vagyis a Madách Színház környékén a Teréz (!) körút mindkét oldalán - egyenesen két és félszeresére nőttek a lakásárak. Ez az árnövekmény az abszolút fővárosi csúcs. Hajszállal szorultak a dobogó harmadik fokára Terézváros lakásai a maguk "mindössze" 106 százalékos - azaz bő kétszeres - árnövekedésével (de ettől még a névadó Mária Terézia császárné negyvenéves uralkodási csúcsa megmaradt...).

Elképesztően nagyot nőttek a lakásárak a korábban nem túl fényesen csengő VIII. kerület számos részén, nem hiába kapta annak idején II. Józsefről a nevét. Aligha lepődünk meg ezek után, ha az ugyancsak a kalapos királyról elnevezett körúti szakasz (1085-ös irsz. körzet) és a Tisztviselőtelep (1089-es irsz. körzet) 2013 és 2017 között két egész és egynegyedszeres árnövekedéséről olvasunk. De arra már csak megemeljük a kalapunkat, hogy a tömb-rehabilitációknak köszönhetően még ennél is hajszállal nagyobb sebességgel jön fel a Klinikák és a Füvészkert korábban lepukkant és alulértékelt része (1083-as irsz. körzet) csak úgy, mint a Teleki tér-Fiumei út-Kálvária tér (1086-os irsz. körzet) egykor szebb napokat látott térsége is. A budai oldalon a 1013-as körzet (Krisztinaváros egy része) drágult leginkább 2013 óta, 130 százalékkal. (Már meg sem lepődünk, hogy a városrész a nevét Mária Krisztina főhercegnőről, Mária Terézia lányáról kapta.)

A megyeszékhelyeken is tarolnak az uralkodók: az abszolút első hely Bajor Gizella kedvenc településéé, a magyar királynék koronázó városáé, Veszprémé, ahol az utóbbi négy esztendőben több mint 70 százalékkal emelkedtek a lakásárak. A magyar királyok szakrális helye, Székesfehérvár a maga "alig" 58 százalékos árnövekedésével az ötödik helyre szorult Tatabánya (65 százalék), Győr (61 százalék) és Debrecen (60 százalék) mögött. Szombathely, Szeged és Kecskemét is jól teljesített az 55 százalékot meghaladó árnövekedéssel.

Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatsorai világosan rámutatnak arra is, hogy vannak olyan területek is, ahol 2013 és 2017 között nem mutatható ki drágulás. Somogy megyében például stagnáltak az árak, míg Nógrádban egy hajszálnyit csökkentek is. "Ezeken a területeken sem kell azonban elkeseredni. Annyi történt, hogy itt 2014-2015-ben is még csökkentek az árak, így az egy-két éve elindult növekedés hatása a 2013-as árszinttel összevetve még nem mutatható ki" - mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője, aki szerint jól megfigyelhető, hogy vidéken azokon a településeken, régiókban növekednek a legdinamikusabban a lakásárak, ahol a legerőteljesebb a külföldi nagyvállalatok jelenléte, és a nagyberuházások mellett pezsgő gazdasági élet alakult ki, így van bőven fizetőképes kereslet a lakásokra.