Tényleg emiatt paráznak a magyar cégek? Sok múlik rajta

Sokan találkozhattak már az ISO tanúsítvánnyal, azonban nem biztos, hogy mindenkinek világos, hogy mit is takar valójában. Négy évvel ezelőtt a Magyar Szabványügyi Testület kiadta a tanúsítási kiadványát (MSZ EN ISO 50001 Energiairányítási rendszerek - Követelmények és alkalmazási útmutató) kiadványát, amelyben az energetikai szabványokról találhatnak a cégek részletes útmutatást. A kiadványban megtalálhatók

• az energiahatékonyság,

• az energiafelhasználás és

• az energiafogyasztás

javításához szükséges rendszerek és folyamatok leírása.

Hogy néz ki a gyakorlat?

Az ISO 50001 szabvány szerint így építik fel a szakemberek az energetikai rendszereket:

• Először az adott helyszínen megvizsgálják illetve felmérik a jelenlegi energiafelhasználást és -fogyasztást,
  

• ezután meghatározzák a jövőre vonatkozóan a célokat és ezek eléréséhez szükséges terveket és intézkedéseket, amik alapján spórolhat a cég az energiafogyasztásán,

• a szükséges irányítási dokumentációkat is elkészítik (kézikönyv, eljárásrend, utasítások a pontos kivitelezésre),

• ha az ISO 50001 szabványnak megfelelő irányítási rendszert már körülbelül2-3 hónapja működtetik,akkor már lefolytatható a tanúsítási eljárás.

A szabvány alapján elkészített rendszer kiépítését bárki végezheti, azonban minden esetben igazolást kell szerezni arról, hogy az megfelel az ISO 50001 követelményeinek. Ehhez viszont elengedhetetlen a rendszer tanúsítványának megszerzése, amit viszont kizárólag akkreditált ISO 50001 ellenőrök végezhetnek.

Miért jó egy ilyen rendszer?

Az ISO 50001 szabvány előnye, hogy meghatározza az energetikai rendszerek létrehozásához szükséges követelményeket és a szabványnak köszönhetően egyszerűbben kivitelezhető a gyárak, kereskedelmi és kormányzati épületek energiagazdálkodása.

Lényeges szempont továbbá, hogy a tanúsítványt már sok cég elvárja a beszállítóitól és a következő években egyre több helyen kérhetik a partner vállalatoktól, hogy legyen ISO 50001 minősítésük.

Ezek az energiairányítási rendszerek ugyanis lehetővé teszik, hogy az energiafelhasználás pontosan nyomon követhető legyen, ezáltal könnyen megtalálhatóak azok a pontok, ahol a cég pazarol. Ezeket a pontokat megvizsgálva már csökkenthető az energiafelhasználás, ugyanis a szabvány ezek kezelésére kész programokat tartalmaz. Ennek köszönhetően mind a szakemberek, mind a cég menedzsmentje naprakész lehet a megtakarítási lehetőségekkel kapcsolatban.

A vállalat ilyenkor megalkotja a cég energiapolitikáját, és létrehozza az Energiairányítási Kézikönyvet, amivel a hosszútávú működéshez szükséges energiahatékonyságot szolgáló lépéseket megtehetik a szakemberek és a menedzsment.

Melyik cégeknél érdemes bevezetni az ISO 50001-et?

Minden olyan cég, amely

• legalább 250 főt foglalkoztat, és
  

• az árbevétele meghaladja az 50 millió eurót és a mérlegfőösszege meghaladja a 43 millió eurót,

az energiahatékonysági törvény szerint kötelezett energetikai auditálást végeztetni.

A kötelezettség teljesítésére két megoldás áll a nagyvállalatok rendelkezésére: energetikai auditot végeztetni vagy ISO 50001 szabvány szerinti energiairányítási rendszert működtetni. Ez utóbbi főként nagy energiaigényű vállalatoknak javasolt, illetve akik közvetlenül érintettek a CO2 kibocsátása kapcsán.

A nagyvállalatoknál a törvény szerint egyébként négy évente kötelező az energetikai audit elvégzése. Ha viszont megszerezzük az ISO 50001 tanúsítványt, akkor az auditot nem kell elvégezni, elegendő ugyanis a tanúsítványt bemutatni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak. Az ISO 50001 tanúsítvány egyébként három évig érvényes, így három évente kell újratanúsíttatni, hogy a kiépített rendszer megfelel-e a szabványnak.