Az adócsalás mint üzleti modell

Hatalmas különbségek

A régióban messze Magyarországon a legnagyobb a külföldi, illetve hazai tulajdonú vállalatok közötti hatékonyságbeli különbség.

A jó hír, hogy ezt részben a külföldi vállalatok régiós összevetésben magas termelékenységi mutatói okozzák, ám ez csak az érem egyik oldala. A másik tényező a hazai kis- és középvállalati szektor passzivitása.

A két vállalati szegmens szinte minden lényeges gazdálkodási paraméterben eltér. A külföldi cégek nagyok, túltőkésítettek, exportorientáltak, nem jellemzi őket intenzív adóelkerülés, alig foglalkoztatnak illegálisan és a készpénzalapú gazdálkodás szinte ismeretlen. Ezzel szemben a hazai kisvállalkozások alultőkésítettek, hazai piacra termelnek, az üzleti modell kulcseleme az adóelkerülés, a magas adók miatt az illegális foglalkoztatás aránya magas. Utóbbi két ok miatt készpénzalapú gazdálkodást folytatnak.

Adóelkerülés, illegális foglalkoztatás

A járulék és szja befizetések egyenetlenségei azt mutatják, hogy az 5 fő alatti vállalkozások drámaian kisebb jövedelmeket vallanak be. Jellemző, hogy a GDP 20 százalékát kitevő személyi jövedelemadó 90 százalékát az 5 fő feletti magánvállalkozások és az állami szektor alkalmazottai fizetik, az öt fő alatti cégek hozzájárulása marginális. Ennek kapcsán az a 2004-es becslés, ami szerint az illegális foglalkoztatás 20-21 százalék körül van, akár még hízelgő is lehet a mai viszonyainkra - állapítja meg Orbán Krisztián, a tanulmány egyik szerzője.

Mindezek torzító hatása már makrogazdasági szinten is megjelenik - hívja fel a figyelmet az Oriens, két példával is alátámasztva, hogy az adóelkerülés intézményesülésének hatásai egyre erősebbek. Az építőiparban például épp e tényező miatt nem alakultak ki nagy, saját foglalkoztatottakkal és komoly minőségbiztosítással rendelkező cégek. A növekedési lehetőségek kihasználása korlátozott, elterjedt az alvállalkozói rendszer, az ágazat pedig jelentős részben állami megrendelésekre támaszkodik. Jellemző, hogy amíg Szlovákiában az egy építőipari vállalkozásra jutó foglalkoztatottak száma 19 fő, nálunk ugyanez 3.

A másik példa arra mutat rá, hogy Magyarországon gyakorlatilag hiányoznak a hatékonyság követező szintjét jelentő hazai láncok. Bár ez többek között olcsóbb beszerzési lehetőségeket jelentene, stabil ügyfélkör kiépítésének lehetőségét hordozza magában, ezek az előnyök kisebbek, mint az adóelkerülésből származó hasznok. Ez a jelenség nagyon tipikus például a hazai fodrásziparban.

Elégedettség az állóvízben

Mindezek mellett nem csoda, hogy a hazai kkv-szektornak csupán töredéke, 14 százaléka képes valódi előrelépést felmutatni. Ez a leggyengébb eredmény a régióban.

A helyzet abszurditására jellemző, hogy miközben ilyen kedvezőtlen a kép, a kkv-k kifejezetten elégedettek a finanszírozási helyzetükkel. Mivel nincs növekedési szándék, a szegmens nem is igazán tervez beruházásokat, így a régió legrosszabb finanszírozási környezete is megfelel.

Circulus vitiosus

A duális szerkezet fenti problémái is hozzájárulnak ahhoz az ördögi körhöz, amiben a magyar gazdaság vergődik - mondja az Oriens. A munkát terhelő magas adók torz erőforrás-allokációhoz, duális gazdaságszerkezethez, valamint az adóelkerülésre épülő modellek kialakulásához vezetnek. Az így kialakuló alacsony gazdasági növekedést még az alacsony munkakínálat is segíti (ezt többek között a rossz szociálpolitika következménye), tovább fokozva a deficitnyomást, ami újabb adóemelésekhez vezet.

A megoldás a munkát terhelő adók jelentős csökkentése lehet, aminek mintegy 1000 milliárd forintos kiadáslefaragás, illetve az adórendszer szerkezeti hibáinak korrigálása lehet a fedezete - állítja az Oriens. Hogy pontosan miként, az két hét múlva derül ki, amikor a konkrét javaslatokkal is előállnak a szakértők.

2008.05.20 10:39
Siralmas helyzetkép a magyar gazdaságról