Egyre több magyar nyugdíjas költözne a mediterrán álomszigetre: fűteni nem kell, ennyi egy lakás

Pénzcentrum: Mire számítson, aki először látogat Máltára?

John Mary Attard: Akik Máltára érkeznek, jellemzően üzleti vagy szabadidős céllal teszik ezt, mindkét szegmens kiemelten fontos számunkra, hiszen komoly bevételi forrása a gazdaságnak. Kifejezetten jó termékekkel rendelkezünk, ami az üzleti szempontot illeti, és természetesen az MICE-t és a szabadidős nyaralást össze is lehet kötni – ahogy sokan ezt meg is teszik.

Az angol nyelvtanulás is szintén nagyon fontos szegmens: a COVID előtt körülbelül 90 ezren jöttek hozzánk angolul tanulni – és nem csak a fiatalabb generáció, hanem a szakemberek, például orvosok, pilóták, mérnökök is.

Visszatérve a szabadidős turizmusra, Málta egy olyan ország, ahol a visszatérők aránya 35 százalék, ami egy óriási szám. Egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a téli hónapokra - amit persze csak mi hívunk télnek, hiszen a hőmérséklet ritkán megy 15 fok alá. Ilyenkor persze főleg az aktív turizmust népszerűsítjük, hiszen izgalmas látnivalókban is bővelkedik ez a kis sziget. Rengeteg műemléket újítottak fel az utóbbi időben. Nálunk vannak például a világ legrégebbi templomai,  korábbiak, mint Stonehenge vagy akár az egyiptomi a piramisok.

De elsődleges vonzerőnk persze a tenger és a gasztronómia, ami a magyarok számára is vonzó. Bár a magyar jelenleg másodlagos piac, az idei első negyedévben 50 százalékos növekedést értünk el. Lengyelországban ez az arány 80 százalékos volt.

Melyek a legfontosabb küldőországok, honnan érkeznek főként a turisták?

Elsők a britek, aztán az olaszok, a franciák, a németek és lengyelek. Korábban, mint minden mediterrán célpont, mi is szenvedtünk a téli hónapokban, ez mostanra megváltozott. Manapság az emberek már sokkal szívesebben utaznak a téli hónapokban is, és a légiközlekedés fejlődésének köszönhetően van is erre lehetőségük. Úgy tűnik a pandémia megváltoztatta sokak mentalitását: menni akarnak.

A közlekedés viszont egészen egyedi az országban.

Nálunk, mivel a sziget kicsit, nincsenek nagy távolságok, és a buszközlekedést ingyenessé tette a kormány, sőt, még a Sliemmából Valettába közlekedő hajók is ingyenesek. De az úthálózat is sokat fejlődött az utóbbi évekbe. Az ingyenessé tétel egy drága, de rendkívül tudatos kormányzati intézkedés volt, hogy ezzel is megpróbálják csökkenteni az autók számát.

A turizmusra nagyban támaszkodó országok esetén mindig nagy kérdés, hogy a szektor a GDP mekkora hányadát teszi ki?

Nálunk ez jelenleg 30% - véleményem szerint ez egy tisztességes arány, hiszen a turizmus mellett nagyon fontos ágazat a pénzügyi szolgáltatások, emellett pedig a szerencsejáték üzletág.

Ők a kedvező adózási feltételek miatt választják a szigetországot?

Igen, sok vállalat fektet be Máltán, hiszen kifejezetten nagylelkű a rendszer van a befektetni kívánó vállalatok számára. Az Európai Unióval persze folyamatos harcban állunk emiatt. Szóval a három már említett fő bevételi forrásunk mellett, a turizmus, a pénzügyi szolgáltatások és a szerencsejáték, meg kell említeni a hajó- és repülőgép-regisztrációt is. Rengeteg vállalat regisztráltatta hajóit és repülőgépeit nálunk.

De természetesen a turizmus kiemelkedik ezek közül, mint említettem, kicsi ország vagyunk, nagyjából egy fél budapestnyi területtel, és olyan országokkal kell versenyre kelnünk, mint Görögország, Ciprus, Spanyolország, sőt, most már az arab államokkal is: Egyiptom, Tunézia, Törökország, Szaúd-Arábia, Omán – ahol szinte végtelen mennyiségű forrás áll rendelkezésre.

Mivel Magyarországon, a „magyar tenger” partján, a Balatonon az ingatlanárak folyamatosan nőnek, egyre több magyarnak fordul meg a fejében, hogy inkább egy mediterrán országban fektet be. Máltán hogy alakulnak az ingatlanárak, jó célország ebből a szempontból?

Azt tudom mondani, hogy az ingatlan Máltán sem olcsó, igaz, a megélhetési költségek nem magasak – fűtésre például nem nagyon kell költeni.  Ennek elsődleges, oka, hogy egy aprócska sziget vagyunk, pontosabban három sziget, de a területe limitált, nem építkezhetünk a végtelenségig. Persze az ár sok mindentől függ, de átlagosan 200-250 ezer euró környékén (77 millió - 96 millió forint) már lehet vásárolni kétszobás ingatlant – nyilván egy tengerre néző apartman ennél azért jóval drágább.

Egyre több brit állampolgár vásárol itt lakást, nyilván ebben a döntésben a lokáción túl hangsúlyos a közeli nemzetközi konfliktusoktól való félelem is. Ez a trend megfigyelhető Lengyelországban, ahol élek. Ott is egyre erősebb az emberekben a szorongás, ahogy én látom. Fontos, hogy biztonságban érezzék magukat, azáltal, hogy van egy ingatlanuk messze a konfliktuszónától.

Sok brit, francia, spanyol nyugdíjas telepedik le nálunk, ők főleg Gozo szigetét választják, ami szó szerint a nyugalom szigete – úgy látom ez egyre fontosabb, főleg aki nagyvárosból érkezik.

Egyre nagyobb problémát okoz a világban a túlturizmus: Málta mennyire érintett ebben, milyen stratégia mentén tervezik a leküzdését?

Mi még nem jutottunk el eddig a problémáig, habár a 2023-as beutazások száma meghaladta a 2019-es 2,8 millió főt, tavaly 3 millió turista érkezett hozzánk. De mivel kicsi az ország, korlátozottak a férőhelyek, ezért én úgy gondolom, minket ez a probléma nem fenyeget.

A maximális kapacitásunk 3,5 millió fő a kormány megállapítása szerint, nagyjából az 50-60 ezer szállodai férőhelye ennyi turistát képes ellátni - de ezeket igyekszünk egész évben folyamatosan feltölteni. A kormány ahelyett, hogy új szállodákat épített, engedélyezett volna, inkább a bővítést ösztönzi. Engedményeket adott a szállodáknak, hogy növeljék az emeleteik számát, és sokan ezt meg is lépték.

Ha megtelt a sziget, nem tud több turista jönni – nálunk ilyen egyszerű a képlet. Itt nem fordulhat elő az, ami Spanyolországban, vagy Olaszországban, hiszen van egy határ.

Fotók: Gosztola Judit, Pénzcentrum