Kerékpárkölcsönzők: irány Budapest!

2009. június 3. 14:32

Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes javaslata alapján döntött a Fővárosi Közgyűlés arról, hogy uniós pályázati források segítségével Budapesten is kiépülhet a közösségi kerékpárkölcsönző-rendszer. A kerékpárkölcsönző használatával utazási idő takarítható meg, csökkenthető a környezetterhelés, így javulhat a fővárosi levegő minősége is. Egy közvélemény-kutatás szerint a rendszer támogatottsága 60 százalékos azoknak a fővárosiaknak a körében, akik szívesen kerékpároznak.

A nagyvárosi kerékpárforgalom növelésének, a kerékpárhasználat népszerűsítésének egyik bevált módja a közösségi kerékpárkölcsönző rendszerek használata. A kölcsönzők sikeres működésére számos példát láthatunk a környező országokban: Ausztriában, Németországban,
Franciaországban, Belgiumban, vagy Spanyolországban évek óta használják, nem csak turisztikai célokra. A Budapesten kialakítandó rendszer célja, hogy a városközpontot érintő utazások egy része kerékpárral bonyolódjon, hiszen a kerékpáros közlekedés nemcsak környezetbarát, de használatával utazási idő takarítható meg, a levegőminőség pedig javulhat a csökkenő környezetterhelésből adódóan.

A rendszer hatékonyan egészítheti ki a meglévő kerékpáros hálózatot, csökkentheti az egyéni közlekedés mértékét, valamint a gyalogos és a közösségi közlekedést is kiválthatja. Azzal, hogy a közösségi közlekedés alternatívájaként kiválthatók a csúcsidőn kívüli várakozási idők, javíthatja a közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalát.

A kerékpárkölcsönző-rendszer működésének részleteit a nyugat-európai minták alapján dolgozták ki a szakemberek. Európában két típusú kölcsönző rendszer működik: az egyik Bécsben, Párizsban, Barcelonában, a másik Németországban. Előzetes tanulmányok alapján a német rendszert érdemes Budapesten megvalósítani, ami egy zárt  kölcsönző rendszer (úgynevezett dokkoló rendszer). Minimális működési felülete 6 négyzetkilométer. Ez a Nagykörút és a Duna által határolt területet jelentené, kiegészítve a Szabadság híd és a Petőfi híd közti budai Duna-parti sávval, valamint a margitszigeti bejáróval. A mintegy 23 négyzetkilométeres maximális terület Pesten nagyjából a Hungária körút vonaláig, a budai oldalon pedig a Margit körútig és a Bartók Béla útig húzódna.

Bevezetéséhez 1.100-1.200 kerékpárral és kezdetben a belső városrészeken, átlagosan 300-500 méterenként elhelyezett dokkoló-állomásokkal számolnak a szakemberek. A rendszer megvalósításának tervezett költsége 1,3 milliárd forint, amelyhez a szükséges 420 millió forint.

A beruházás tervezett költsége tartalmazza a dokkoló-állomások kialakítását (tervezést és kivitelezést), a kerékpárok beszerzését, a biztonsági térfigyelő kamerarendszer kiépítését, és a rendszer üzemeltetéséhez szükséges logisztikai járművek beszerzését, műhely és az ügyfélszolgálati funkciókat is ellátó központi iroda
kialakításának költségeit.

A lopások és a rongálások megelőzése érdekében használata előzetes regisztrációt igényelne. A külföldi tapasztalatok alapján a díjrendszer két részből állna: egy alacsony, éves előfizetési díjból és egy használat alapú útdíjból. A szolgáltatást az első fél vagy egy órában ingyen lehetne igénybe venni, azt követően időarányosan emelkedő díjakkal ösztönöznék a biciklik gyors "forgását".

A pályázat tervezett benyújtási ideje 2009. június 10. A bírálat eredménye 2009 augusztusára várható. Célszerű lenne, ha főváros a projektet a Fővárosi Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló projektcégén keresztül valósíthatná meg. Ez esetben az önerő bruttó 420 millió Ft helyett nettó 160 millió Ft lehetne.

NAPTÁR
Tovább
2021. szeptember 28. kedd
Vencel
39. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?