Fast fashion concept. Woman chooses jeans in a store. Lots of clothes in the store. Fast Fashion Destroying Planet

Kiderült a ruhamultik sötét titka: ezt sózzák ránk valójában környezetbarát termékként

2022. április 12. 11:00

A divatipar a világon az egyik legszerteágazóbb ágazat: nem csak a gazdaságra van hatalmas hatása, de a turizmussal is kéz a kézben jár. A divat alatt pedig egészen sok mindent érthetünk, hiszen beszélhetünk fast fashionről és high fashionről egyaránt, miközben egyáltalán nem mehetünk el a szó nélkül a környezetre gyakorolt hatása mellett. Ezeknek a kérdéseknek jártunk utána.

A divatipar az egyik legszennyezőbb ágazat, olyannyira, hogy a szakértők szerint 2000 óta, az elmúlt több mint húsz évben több mint megkétszereződött az évente legyártott ruhadarabok száma, és ez évről évre folyamatosan nő. Az előrejelzések szerint pedig a ruházati cikkek, illetve lábbelik mennyisége 2030-ra 81 százalékkal, 102 millió tonnára fog növekedni, írta tanulmányában Dobos Emese, a Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet (KRTK VGI) és a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) munkatársa. És bár vannak az iparágnak törekvései a fenntarthatóságra, de sajnos erre nincsen még egy kiforrott megoldás, így a bolygónkra gyakorolt hatása egyre csak romlik.

Sajnos nem rendelkezünk évek óta arról pontos adatokkal, hogy Magyarországon mennyi textilhulladék keletkezik, hiszen az elmúlt években csökkent annak a begyűjtése. A 2016-os Eurostat felmérése szerint hazánkban évente körülbelül 23190 tonna textilhulladék keletkezik, más források becsélései szerint ez akár 60-80 ezer tonnára is rúghat, aminek körülbelül a 90 százaléka a hulladéklerakókban végzi és nem kerül újbóli felhasználásra.

Ezek alapján az adatok alapján Magyarország nem tartozik a legnagyobb textilhulladékszennyezők közé, mint Anglia és Olaszország. Viszont az egy főre jutó textilhulladék újrahasznosítási aránya rendkívül alacsony, amihez hozzátartozik, hogy nagyon magas a használtruha export, ami előbb vagy utóbb hulladékként végzi. Éppen ezért is van szükség egy megfelelő stratégiára.

Nincs megoldás a divatipar környezetszennyezésére?

Keszeg Anna kultúrakutató, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Elméleti Intézetének docense véleménye szerint az egyetlen megoldás az iparág környezetszennyező hatására, hogy ha egyensúlyba tudna kerülni a fenntarthatóság, és az ágazat élményszerűsége. Persze a legjobb az lenne, ha megszűnne a fastfashion mint olyan, de ez Forintos-Szűcs Anita, a Magyar Divat & Design Ügynökség (HFDA) vezérigazgató-helyettese szerint az elkövetkezendő évtizedben is csak hiú ábránd fog maradni.

A fast fashion nem fog megszűnni, sajnos sokáig velünk marad még. Ráadásul már sokkal inkább ultrafast fashionről beszélünk – vélekedett Anita a Divatipar: trendek és fenntarthatóság címen futó online kerekasztalbeszélgetésen, ahol kifejtette, hogy az egyik fő probléma az, hogy bár az EU bevezette az ide kapcsolódó direktíváit, de azt még csak mindenki most próbálja értelmezni, a maga szájíze szerint. Hiszen, a fenntarthatóság nagyon drága.

Éppen ezért a szakértők az egyetlen egy kiutat a slow fashionben látják, aminek a lényege, hogy örök darabokat kezdenek el az emberek vásárolni, amiknek kulturális és szimbolikus értéke van. Emellett pedig elengedhetetlen egy globális szabályozása textilhulladék esetében, viszont ez még kilátásban sincsen, hiszen óriási érdekütközésekről beszélhetünk.

A fast fashion és a fenntarthatóság

A fenntartható divat három alappillére az, hogy ne legyen szennyező az előállítás és a szállítás, a termékek élettartama hosszú legyen, illetve fenntartható közösség álljon mögötte, tehát nem szabad, hogy kihasználják bármilyen szinten a gyártósoron dolgozókat. Ezeknek a feltételeknek pedig mind teljesülniük kell Keszeg Anna szerint ahhoz, hogy fenntartható divatról beszélhessünk. Ahhoz viszont, ahogyan a MOME tanára is hangsúlyozta, hogy ez a három pont mind teljesülni tudjon egy teljesen új generációt kell kinevelni.

Mindeközben viszont úton útfélen találkozunk a különböző ruhaboltokban az organikuspamut felirattal, ami azt üzeni nekünk, hogy a fast fashion és a környezetvédelem nem, hogy nem összeférhetetlen, de egyenesen kéz a kézben járnak. Viszont felmerül ilyenkor a kérdés, hogy ez tényleg így van, vagy ez is csak egy egyszerű szemfényvesztés?

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Egy példával szeretnék kezdeni: néhány évvel ezelőtt iszonyatosan pörgött a bambusz. Mennyivel jobb a bambusz, mivel sokkal kisebb a vízigénye, mint a gyapottermesztésnek. Viszont, ha magadelé képzelsz egy bambuszerdőt nehezebb összerakni, hogy ebből mégis hogyan lesz egy póló vagy egy zokni. A cégek pedig hajlamosak azzal operáli, hogy csak egy bizonyos aspektusra koncentrálnak, hiszen például kisebb a vízigénye a bambusznak, mint a gyapotnak, viszont irdatlan sok vegyszer kell ahhoz, hogy olyan szinten megroncsoljuk a növényt, hogy ruházati alapanyagot állítsanak elő. Ezzel pedig durván kimerítik a zöldremosás fogalmát a fast fashion cégek, ami egy durva visszaélés a vásárlók jóindulatával

– mondta el lapunknak Dobos Emese, aki hangsúlyozta, hogy sajnos ugyanaz történik most is, mint korábban a bambusszal, csak most az újrahasznosított alapanyagok és az organikus pamuttal is. Az utóbbi esetében különösen bevett szokás a részigazságok közlése. Hiszen, ha belegondolunk kicsit magunktól is rájövünk, hogy a világon nincs annyi pamut, mint amennyit a fast fashion cégek kommunikálnak felénk. Az organikus pamut termesztés pedig a világ gyapottermesztésének egy egészen kicsi szegletét teszi ki. A desinformációk és a cégeknek az árai pedig nem segítenek abba, hogy a vásárlók tudatosan döntsenek.

Magyarország és a divatipar

A magyar ruhavásárlási kultúrához évtizedek óta hozzátartozik a turkálóban vásárlás, ami mára már kifejezetten aranykorát éli és sikknek számít. Ez Dobos Emese elmondása szerint azért alakulhatott ki, mert a szocializmus alatt máshonnan nem lehetett beszerezni a nyugati termékeket, és ez a szokás a mai napig fennmaradt. Annak ellenére is, hogy Magyarország, azon belül is kifejezetten Budapest elkezdett felkerülni a divat szerelmesinek a térképére.

Bár még nem tartunk ott, mint a divat fővárosai, mint London és NewYork, de határozottan számítunk a piacon, hiszen, ahogyan Forintos-Szűcs Anita is kiemelte, sok külföldi vállalat hozza hazánkba a gyártást. Bár nem keleti árakkal dolgozunk, de még mindig kifejezetten olcsónak számítunk Európán belül, ráadásul a minőségre se lehet panasz, hiszen nem régiben történt meg a szektor megújítása. Persze, a technika még gyerekcipőben jár nálunk, hiszen ahogyan a vezérigazgató-helyettes fogalmazott a beszélgetésen sajnos ez még csak az 1.0-ás változat, sokat kell még fejlődnünk ahhoz, hogy a legnagyobb világcégek is hozzánk hozzák el a gyártási folyamatot.

Ami viszont jó hír, hogy Budapest szépen lassan már egy márkanévvé alakul át, amivel idevonzza azokat a turistákat is, akik a luxust, a vásárlás élményét keresik és az egyediséget. Ezt a folyamatot a koronavírus kissé természetesen visszavetette, hiszen a pandémia a divatvilágot is érintette, annak ellenére is, hogy a fast fashion üzletek rekordbevétellel zárták az évet.

Magyarországon nagyon sok a feltörekvő tervező, de a kerekasztalbeszélgetésen résztvevő szakértők szerint még mind a mai napig nehezen lehet innen divatcéget indítani, hiszen a befektetők nem szeretnek ebbe az ágazatba fektetni hazánkban és a kereskedelmi bankok is elhatárolódnak ettől a szférától még mind a mai napig. Ennek az az oka, hogy nehéz üzleti tervet készíteni, hiszen egy szezonális ágazatról beszélünk, ami ebből kifolyólag folyamatosan évszakról évszakra változik. Ráadásul az ilyen kezdeményezéseknek csak megközelítőleg a 30 százaléka fut be sikeresen, amihez körülbelül 3-5 év szükséges.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Megdőlt a nagy videójáték-tévhit: ezt rengeteg szülő elrontja, súlyos árat fizet érte

A 6-18 éves fiatalok mintegy heti 8 órát töltenek játékkal, a magyar gyerekek pedig mintegy 76 százaléka ezzel tölti a szabadidejét.

Ezzel robbantana bankot rengeteg magyar: sokan nem is ismerik, pedig milliók múlhatnak rajta

A startolásnál a magyarok mindössze 10-15 százaléka ismerte a közösségi finanszírozás lényegét, és sokan még mindig összekeverik ezt a fajta támogatást a jótékonykodással.

5 érv amellett, hogy vásárlóként miért válaszd a közösségi finanszírozást

Békebeli személyesség, XXI. századi technológia - a közösségi finanszírozás közel sem olyan újkeletű fogalom, mint azt gondolnánk.

Csendes gyilkostól rettegnek a magyarok: van ok a félelemre, a génjeinkben lapulhat a kór

A szorongás nem alaptalan, hiszen Magyarország évek óta rosszul szerepel a rákkal kapcsolatos halálozási listákon.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. július 6. szerda
Csaba
27. hét
Július 6.
A csók világnapja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?