12 mérgező növény: sok magyar díszíti ezekkel a lakást karácsonykor, pedig veszélyes

Karácsony közeledtével sokan keresik az ideális dekorációt, hogy otthonukat ünnepi díszbe öltöztessék. Azonban nem kell feltétlenül boltban kapható, környezetszennyező műanyag díszekhez nyúlni, ha igazán különleges karácsonyi dekorációt szeretnénk. Az örökzöld növények – mint például a fenyő, borostyán vagy magyal – nemcsak a kertben találhatók meg könnyen, de házilag is gyönyörű karácsonyi növény dekoráció készíthető belőlük.

Ezek az egyszerűen elérhető, természetes alapanyagok melegséget és otthonosságot csempésznek otthonunkba, miközben jóval olcsóbbak és fenntarthatóbbak, mint a bolti alternatívák. Ráadásul egy-egy saját készítésű dísz személyesebb és egyedibb hangulatot áraszt, így az ünnepi készülődés igazi örömforrássá válhat. Na persze nem árt, ha figyelmesen választunk, és körültekintően helyezzük el ezeket a növényeket a lakásban, hiszen nem egy közülük mérgező.

Óvatosan az örökzöldekkel: mérgező növények a karácsonyi dekorációban

Bár a kertből származó örökzöldekkel való díszítés házilag nemcsak szép és környezetbarát megoldás, de könnyen rejtett veszélyeket is hordozhat. Nem árt figyelni, milyen növényeket választunk karácsonyi dekorációnak, ugyanis számos népszerű növény – mint például a magyal, a tiszafa vagy a fagyöngy – mérgező lehet.

Egyes növények csak a háziállatok számára jelentenek kockázatot, míg mások az emberekre is veszélyesek, sőt, bizonyos esetekben akár halálos mérgezést is okozhatnak.

Éppen ezért érdemes alaposan utánanézni, hogy az ünnepi díszítéshez használt növények nemcsak szépek, hanem biztonságosak is legyenek az otthonunk minden lakója számára. Az alábbiakban mutatjuk az ugyan dekorációs szempontból szép, de egyben mérgező növények listáját. Itt szeretnénk leszögezni, hogy körültekintő felhasználás mellett nem kell tartani egyik növénytől sem.

Mikulásvirág: nedvei mérgezőek

A mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima) az adventi és karácsonyi időszak egyik legkedveltebb szobanövénye, amely Mexikóból származik. Jellegzetes piros, fehér vagy rózsaszín „virágai” valójában színes fallevelek, amelyek körülölelik az apró, sárga valódi virágokat. Sokan azonban nem tudják, pedig a mikulásvirág nedvei mérgezőek!

Mivel a mikulásvirág mérgező, így kisgyermekek és háziállatok környezetében óvatosan kell bánni vele!

Lenyelése vagy bőrrel való érintkezése kellemetlen tüneteket okozhat, mint például: lenyelés esetén hányinger, hányás, hasmenés, nyálkahártya-irritáció; míg a bőrrel érintkezve vörösödés, irritáció, viszketés vagy enyhe kiütések. Arról, hogy mit tehetünk az esetlegesen fellépő tünetek ellen, és hogyan is kell gondozni helyesen a mikulásvirágot, ebben a cikkünkben írtunk.

Borostyán: fogyasztása gyomor és bélpanaszokat, skarlátszerű kiütést okoz

A borostyán (Hedera) örökzöld kúszónövény, gyakorta használhatják koszorúk és egyéb természetes füzérek díszítéséhez. Ugyanakkor nem árt tudni, hogy a borostyán minden része mérgező, különösen a keserű ízű bogyós termései. Bogyójának fogyasztása gyomor és bélpanaszokat, sápadtságot, skarlátszerű kiütést okoz.

Hedera helix növény gyümölcsökkel a háttérben. Európai borostyán, közönséges borostyán, Borostyán

A kiütés először a lábakon tűnik fel, majd fokozatosan elterjed az arcon és a háton. Súlyos mérgezés esetén heves hányás, hasmenés és görcsök léphetnek fel. Mivel a növény keserű, kaparós íze rendkívül kellemetlen, senki sem kívánja nagyobb mennyiségben elfogyasztani. A levelekkel való hosszabb idejű érintkezés bőrgyulladást és irritációt is okozhat.

Tuja: hajtásai és tobozai neurotoxikus hatásúak

Noha dekorációs elemként kézenfekvő lehet, hiszen hasonlít a fenyőre, ugyanakkor nem árt tisztában lenni vele, hogy a tuja (más néven életfa, latinul Thuja orientalis) a mérgező növények listáján a "nagyon mérgező" kategóriában szerepel. Hajtásai és tobozai izotujont és tujont tartalmaznak, amelyek neurotoxikus hatásúak. A tuja minden fajtája komoly veszélyt jelenthet mind az emberekre, mind a háziállatokra, beleértve a kutyákat is.

A legnagyobb kockázatot a növény tobozai és gallyvégei jelentik, mivel ezekben található a legmagasabb koncentrációban a mérgező anyag.

Bár a növény puszta érintése nem mérgező, a szervezetbe jutva súlyos tüneteket okozhat, például hasmenést, görcsöket és zavartságot. A mérgező anyagok különösen károsak a májra és a vesére, és ezek hosszú távú károsodásához vezethetnek. Egyes állatok, például lovak esetében már 500 gramm tuja elfogyasztása is halálos lehet.

Tiszafa: magja rendkívül keserű és mérgező

A közönséges tiszafa (Taxus baccata), amely a tiszafafélék (Taxaceae) családjába tartozik is remek dekorációs elem lehet az adventi időszakban a lakásban, hiszen sötétzöld, lándzsa alakú levelei és piros bogyós termései (a magköpeny) karácsonykor is jól mutatnak. Ugyanakkor nem árt vele vigyázni.

A tiszafa magja ugyanis rendkívül keserű és mérgező, hiszen taxán típusú alkaloidokat, cianogén glikozidokat és biflavonoidokat tartalmaz.

Sőt, nemcsak a mag, hanem az elszáradt vagy szárított levelek is mérgezőek. A mérgezés tünetei közé tartozik a szédülés, izomremegés, görcsök, ájulás, légzési nehézségek, és végül szívelégtelenség. Súlyos esetekben a halál gyors bekövetkezése miatt a tünetek egy része észrevétlen maradhat.

Babérmeggy: levelei, termése cián tartalmú vegyületet tartalmaz

Az elmúlt években talán a babérmeggy vagy másnéven borostyánmeggy (latinul Laurocerasus) lett a magyar kertek egyik legnépszerűbb növénye, rengeteg család ültette sövényként a kertbe. Mivel egy évelő, örökzöld növényről beszélünk, így sokak gondolhatnak arra, hogy egy-egy zöldebb levelekkel teli ág jól mutahat a karácsonyi dekorációban is. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a babérmeggy levelei mérgező cianogén glikozidokat tartalmaznak. Sőt, termése is cián tartalmú vegyületet, amygdalint tartalmaz, így enyhén mérgező. Tünetek: a szájban és a torokban égő érzés, hányás.

Fontos háttérinfó, hogy mivel a babérmeggy rendkívül gyakori lett az európai kertekben, így Magyarországon is előszeretettel használják, főként sövényként, ezért egyre inkább előtérbe került mérgező mivolta. A svájciak például annyira tartanak tőle, hogy a növény mérgező tulajdonságaira és a biodiverzitásra gyakorolt negatív hatásaira hivatkozva nemrég betiltották. De a magyar kertészek is arra hívják fel a figyelmet, hogy az egyetlen fajból álló sövények hosszú távon kockázatosak lehetnek, ezért a kerttervezés során érdemes biodiverzitást támogató, vegyes növényállományt kialakítani.

Bukszus: hetvenféle szteroid-alkaloidot, valamint flavonoidokat tartalmaz

A puszpáng, vagy ismertebb nevén bukszus (Buxus sempervirens), egy régóta kedvelt díszcserje, amelyet gyakran látni parkokban és kertekben. Bár első ránézésre ártalmatlan, sőt, szelíd növénynek tűnik, valójában mérgező. Levelei és zsenge hajtásai körülbelül hetvenféle szteroid-alkaloidot, valamint flavonoidokat tartalmaznak, amelyek káros hatással lehetnek az emberi és állati szervezetre.

Ez a növény a mediterrán térségben honos, de nálunk is széles körben elterjedt, leginkább sövényként vagy formára metszett bokorként találkozhatunk vele. Vastag, ovális, kissé lehajló szélű levelei télen is ellenállnak a hidegnek, így egész évben megőrzi dekoratív megjelenését. Virágai aprók és szerények, a levelek hónaljából fejlődő füzérekben nyílnak, míg termései barna színű, háromrekeszű tokok.

A képen egy kertészeti központban tálcányi sövénynövényeket láthatunk, amelyeket műanyag virágcserepekben árulnak. A páfrányfenyő (latin neve: buxus sempervirens) növényeket általában kis sövények kialakítására használják formális csomókertekben/parterekben, apró örökzöld leveleik és tömör, bokros termetük miatt, amelyek jól tűrik a kemény metszést.

A déli országok lakói évszázadok óta alkalmazzák gyógyászati célokra, például antibakteriális és vérnyomáscsökkentő hatásai miatt. Mindazonáltal a növény toxikus tulajdonságai, mint az enzimgátló és sejtkárosító hatások, óvatosságot követelnek az alkalmazásakor.

Fagyal: bogyói glikozidokat tartalmaznak

A közönséges fagyal (Ligustrum vulgare), amely az olajfafélék (Oleaceae) családjába tartozik, Magyarországon is igazán elterjedt sövénynövény, de vadon is megtralálható. Az azonos nemzetséghez tartozó télizöld fagyal (L. ovalifolium Hassk), amely Japánból származik, kedvező körülmények között télen is megőrzi leveleit. Örökzöld mivolta kapóra jöhet a karácsonyi dekorációnál, ágai vázában jól mutathatnak a lakás bármelyik pontján, pláne más növényekkel társítva.

Fontos azonban tudni, hogy a fagyal bogyói glikozidokat, például ligusztrozidot tartalmaznak, amelyek keserű ízűek és mérgezőek. Ezek az anyagok emésztőrendszerünkben alkaloidokká alakulnak, ami miatt a bogyók fogyasztása gyomor- és bélgyulladást, hányást és hasmenést okozhat. Emellett a növény más részei, például a levelek és ágak is mérgezőek, így metszés közben az érzékenyebb bőrűeknél viszkető irritációt válthatnak ki.

Magyal: leveleiben és bogyóiban triterpén-szaponinok, klorogénsav és szterolok találhatók

A fagyalhoz hasonlóan a magyal (Ilex aquifolium) is egy örökzöld cserje vagy kisebb fa, amely remek díszítőelem lehet az ünnepi időszakban. Érdekessége, hogy bőrkemény, vastag levelein éles, tüske formájú kinövések találhatók. Fehér virágai fürtökben helyezkednek el, míg piros, négy magot tartalmazó bogyótermései és a levelek mérgezőek az emberek számára. A növény leveleiben és bogyóiban triterpén-szaponinok, klorogénsav és szterolok találhatók, amelyek mérgező hatásúak. Több bogyó elfogyasztása gyomorpanaszokat, hányingert, hasmenést és lázas állapotot idézhet elő.

Ricinus: RENDKÍVÜL MÉRGEZŐ, HALÁLT OKOZHAT!

A ricinus (Ricinus communis) hazánkban ismert gyógy- és dísznövény, de rendkívül mérgező tulajdonságai miatt sokan óvakodnak tőle. Különösen kisgyermekes kertbe nem ajánlott, és karácsonyi dekorációként sem javasolt a lakásban történő használata. A növény magjai rendkívül mérgezőek, mivel ricint tartalmaznak. A magok elfogyasztása után néhány órán belül (2-24 óra) égő érzés léphet fel a szájban, torokban és a gyomorban, amit hányás, görcsök, homályos látás, nehézlégzés, bénulás és akár halál követhet. A halál gyorsan beállhat, akár néhány órán belül is, de súlyos esetekben akár napokkal később is bekövetkezhet. Gyermekeknél már 1-2 mag is halálos lehet, míg felnőttek esetében 2,5-20 mag a halálos mennyiség.

Közelkép a Ricinus növényről és leveleiről, Biel, Bern kanton, Svájc. Ricinus communis, a ricinusbab vagy ricinusolaj növény.

Madárbirs: bogyója csak enyhén mérgező

Mivel a madárbirs (Cotoneaster) is örökzöld növény, melynek termései (apró, rózsaszín vagy fényes piros, narancssárga, barna vagy fekete almatermés, néhány faj termése egész télen a hajtásokon marad) is hozzák az ünnepi hangulatot, így kapóra jöhet a téli dekorációhoz is. Ugyanakkor nem árt tudni, hogy a madárbirs is szerepel a mérgező  növények listáján, de bogyója csak enyhén mérgező. Nagy mennyiségben hasmenést okozhat, tehát komoly veszélyt nem jelent. Így ezt a dísznövényt bátrabban használhatjuk az adventi időszakban.

Amarillis: gumója, levele toxint tartalmaz

Az amarillis (latin nevén Hippeastrum) a téli időszak egyik legszembetűnőbb és legimpozánsabb virága, amely önmagában, bármiféle díszítés nélkül is lenyűgöző látványt nyújt. Már az első pillantásra megigéz a trombitaszerű virágaival, különösen, ha azok gazdag karácsonyi színekben pompáznak. Azonban ne hagyjuk, hogy a külseje megtévesszen minket.

Az amarillis ugyanis lycorine nevű toxint tartalmaz, amely a legnagyobb mennyiségben a gumójában található, hasonlóan a nárciszhoz és más hagymás növényekhez.

A gumó szöveteinek vagy a növény leveleinek nagy mennyiségű elfogyasztása gyomor- és bélpanaszokat, hányingert, hányást, hasmenést, remegést és görcsöket okozhat. Emellett érdemes tudni, hogy az amarillis a házikedvencek számára is mérgező, és hasonló tüneteket válthat ki, mint az embereknél.

Ciklámen: gumója mérgező triterpenoid szaponinokat tartalmaz

Végezetül, de nem utolsó sorban, talán senkinek nem kell bemutatnunk az egyik leggyakoribb növényünket, amelyet a legtöbb virágboltban megtalálhatunk telente cserepes formában. Mindenki szívesen élvezi otthonában a színes, gyönyörű ciklámeneket, amelyek változatos színeikkel és formás leveleikkel azonnal feldobják a legszürkébb helyiséget is. A legelterjedtebb változat, a Cyclamen persicum, azaz a szobaciklámen, ősszel, télen és tavasszal aktív, nyáron pedig nyugalmi állapotba kerül, majd újraindítja a ciklusát.

Sokan azonban nem tudják, hogy a ciklámenek gumóból nőnek ki, amely mérgező triterpenoid szaponinokat tartalmaz. Emiatt a gumók elfogyasztása súlyos hányást, hasmenést, szívritmuszavart és görcsöket válthat ki. Szerencsére a ciklámen csak jelentős mennyiségben mérgező, és mivel a gumók íze rendkívül kellemetlen, a háziállatok vagy gyermekek esetében kicsi a valószínűsége annak, hogy megkóstolják. Ennek ellenére mindig fontos a körültekintés, pláne, ha az adventi forgatagban figyelmetlenül díszitjük ezzel a növénnyel a lakást.