Nyest vagy menyét? Nem mindegy! Tudd meg, milyen állat a menyét, hogyan ismerheted fel!

Cikkünkben a menyét nevű kistestű ragadozóval kapcsolatos tudnivalókat összegezzük olvasóink számára: tudd meg, milyen állat a menyét, milyen a menyét megjelenése, mi a különbség a nyest és a menyét között! Amellett, hogy eláruljuk, milyen a menyét, mint kerti ragadozó, azt is megtudhatod, hogy hol él a menyét és hogy milyen menyét csapda használatával ejthetjük fogjul kíméletesen az állatot, hogy elengedhessük a természetben! Milyen a menyét ürülék, honnan tudhatjuk, hogy biztosan ezzel az állattal van dolgunk? Nézzük, milyen állat a menyét, mi mindent érdemes tudni a menyét életmódja kapcsán! Melyik állat okozhat problémát a ház körül: a nyest vagy a menyét?

Milyen állat a menyét?

A menyét (Mustela nivalis) a Magyarországon elterjedt, kistestű emlősok közé tartozik, a menyétfélék családjába soroljuk. Egy gyakori előfordulású ragadozóról van szó: Írország és más távolabbi szigetek kivételével egész Európában és Ázsia mérséklet övi, illetve északi területein is találkozhatunk vele, de Észak-Afrikában és Amerikában is elterjedt, sőt, még Új-Zélandra is betelepítették. Fontos kiemelnünk, hogy habár nem egy ritka élőlényről van szó, a menyét védett állatnak számít Magyarországon, eszmei értéke 25.000 Ft.

A menyét tipikusan éjjeli életmódot folytató, bátor, kíváncsi és leleményes vadász, többnyire magányos életformaként kutat élelem után a hazai erdőkben és mezőkön, vagy akár éppen a mi udvarunkon. Ahogy a fentiekben is írtuk, a menyét ragadozó állat, elsősorban olyan kistestű emlősöket ejt el, mint az egerek vagy a pockok, de a patkányok, vakondok, sőt, még az üregi nyulak is áldozatául eshetnek. A menyét kedvelt táplálékai közé tartoznak továbbá a madarak és a tojások is – éppen ezért gyakori látogatója lehet a gazda legnagyobb kellemetlenségére a rosszul lezárt tyúkólnak is.

A menyét testalkatát mintha csak a pocokvadászatra tervezték volna: hosszú és vékony testét finom bunda védi, és egészen a járataikig követi a pockokat, hogy utánuk furakodva levadászhassa őket (a menyét annyira karcsú, hogy még a pocokjáratba is befér). Mivel a menyét arányai (hosszú test, rövid lábak, vékony bunda) nem túl kedvezőek az állat energiaháztartása szempontjából, a menyétnek szinte állandóan vadásznia és ennie kell, hogy biztosíthassa szervezete számára a megfelelő mennyiségű „üzemanyagot”.

Hogy néz ki a menyét?

A menyét a kinézete alapján nem mindig azonosítható be egyszerűen, hiszen hozzá hasonló megjelenésű ragadozó állatok a nyuszt, a nyest és a hermelin is – márpedig nem mindegy, hogy nyest vagy menyét ólálkodik a kertünkben! Nos, a menyét megjelenését tekintve egy egészen apró ragadozó: testhossza mindössze 15-26 cm, vállmagassága csak 3-4 cm (a menyét lábai igen rövidek), testhosszát 6-7 cm-es farok egészíti ki, testsúlya mindössze bő 100 gramm (a hímek jelentősen termetesebbek a nőstény menyéteknél, elérhetik akár a 250 grammot is).

A menyét teste hullámosan ívelt, legkönnyebben a menyét jellegzetes fehér mellszőrzetéről ismerhetjük fel, amelyet éles határvonal választ el vörösesbarna (de világosabb és sötétebb színekben is előforduló) bundájától. Míg a menyét közeli rokona, a hermelin telente fehér bundába öltözik, ez a tulajdonság a menyétre csak hegyvidékeken, illetve a kontinensek legészakibb területein jellemző (a menyét nem alszik téli álmot). A menyét mozgása rövid, 10-30 centiméteres ugrásokból áll, a sorozatot gyakran megtöri azzal, hogy felegyenesedve kémleli környezetét, figyeli, merre járhat a prédája, vagy hogy les-e rá valamilyen veszély.

A menyét egy territoriális beállítottságú ragadozófaj: a hímeknek és a nőstényeknek is megvan az egymástól jól elhatárolódó vadászterületük. A menyét vadászterületének mérete rendszerint attól függ, hogy mennyire bőséges a pocokkínálat: az apró rágcsálók túlszaporodása esetén a ragadozók 1-5 hektárral is beérik, ellenben, ha nagyobb az élelemhiány, ennek a területnek a háromszorosát is bejárhatják, éjszakánként kilométeres köröket róhatnak a préda nyomában (territóriuma határait a menyét erős szagú végbélmirigy-váladékával jelöli meg). Nagy bőség esetén a menyét több prédát ejt, mint amennyire szüksége van: ezeket földalatti gyűjtőkamráiban elássa ínségesebb időkre.

Hol él a menyét?

A menyét egy meglehetősen gyakori ragadozó emlősfaj, a Kárpát-medence területén szinte bárhol találkozhatunk vele, beleértve a hegyvidékeket, a sűrű erdőket és lápvidékeket, a szántókat és az emberlakta területeket is. A menyét alapvetően üreglakó állat: a menyétüreg bejárata könnyen felismerhető a bejárat körül szétszórt táplálékmaradványokról (pl. pockok lábai, madarak tollai), de a menyét ürülék is gyakran előfordul. A menyét alapvetően nem tart az embertől, de megriad, ha váratlanul meglepjük; olyan helyeken, ahol sok az egér, szinte biztosan találkozhatunk vele (pl. csűrben, szénakazalban gyakran vadászik).

A nőstények többnyire saját territóriumukon belül barangolnak, azonban a hímek a menyét párzási időszakában előszeretettel látogatják a nőstényeket (az év többi részét a menyét jellemzően inkább egyedül tölti). A menyét évente egyszer ellik (nagy táplálékbőség esetén kétszer), 3-6 kölyköt, akiket az anyaállat nyolchetes korukig táplál – a menyétkölykök ezt követően önellátóak lesznek, és akár már a tavaszi születésüket követő nyáron ivaréretté válhatnak.

Érdekesség, hogy a menyétet cincogással, vagy az üregi nyúl vészjelzésével lehet „csalogatni” is. A menyét, ha vadászat közben rajtakapjuk, ijedtében gyakran felegyenesedik: ilyenkor elejti a prédáját és elszalad – azonban, ha türelmesen várakozunk, az élelmes menyét visszatér a zsákmányáért. Nos, így, hogy tudjuk, hogy néz ki a menyét és milyen állat a menyét, nézzük, hogyan deríthetünk fényt arra, hogy nyest vagy menyét ólálkodik-e a házunk tájékán! Milyen a menyét, milyen a nyest, mi a különbség a nyest és a menyét között?

Mi a különbség a nyest és a menyét között?

Itt az ide, hogy pontot tegyünk a menyét nyest dilemma végére is, hiszen a laikusok ezt a két emlősállatot keverik össze a leggyakrabban. A nyest a menyétnél jóval termetesebb ragadozó, testhossza 40-54 cm, amit 22-30 cm hosszúságú farok egészít ki; tömege is jelentősebb, 1,1-2,3 kg között mozog. A nyest és a menyét testalkata hasonló: a nyest hosszú és karcsú testét is rövid lábak egészítik ki, szőrzete barnás, mellfoltja fehér (a nyuszté pedig inkább narancsos színezetű).

A menyét alapvetően inkább természetlakónak mondható, a nyest viszont, mivel élettere fokozatosan szűkül, az emberlakta települések peremvidékére szorul. A nyest természetes élőhelyek (pl. üregek) helyett gyakrabban részesíti előnyben az emberi lakóhelyek padlásait, illetve gyakran bújik be az autók motorháztetője alá (habár sokan a menyétet gyanúsítják az autókat érő károk miatt, leggyakrabban bizony a nyest felel ezekért). A nyest a menyéthez hasonlóan territoriális állat: ha valahová bevette magát, nagyon nehéz megszabadulni tőle – erre a legjobb megoldás az élve fogó nyest menyét csapda.

A menyét csapda használata

Habár ritkábban fordul elő, hiszen a menyét alapvetően természetlakó (üreglakó) állatnak számít, a nyesthez hasonlóan néha beköltözhet a padlásunkra is – hangsúlyozzuk viszont, hogy leggyakrabban a nyest okozza a károkat, ő a tipikus felelőse például a motorháztető alatt rejtőző elrágott kábeleknek. Mivel a menyét védett állat, ügyeljünk arra, hogy a befogásra szánt élőlénynek ne essék bántódása: használjunk a menyét befogására élve fogó csapdát (ezt nyestcsapdának hívják) valamilyen hívogató csalétekkel (pl. bármilyen hússal).

A csapdát hagyjuk éjszakára a menyét (vagy nyest) élőhelye mellett, majd reggel ellenőrizzük, hogy a csaléteknek sikerült-e a záródó ketrecbe csalogatnia az állatot. Ha sikerrel jártunk, a ketrecet érdemes egy ruhával leteríteni, hogy az állat megnyugodjon, majd szállítsuk biztonságos távolságra (legalább néhány kilométerre) otthonunktól és engedjük el óvatosan a természetben.