Juhász Attila, az újHÁZ Centrum igazgatósági elnöke.

Komoly cementhiányt hozhat 2023 Magyarországon: erre készüljön, aki felújít, építkezik

2023. január 9. 05:37

A magas energiaigényű cementgyártás ma oda jutott, hogy a 20 ezer forint per tonnás hatósági ár az előállítási költséget sem fedezi, így ez a hazai gyártás ellehetetlenülését fogja magával hozni - mondta a Pénzcentrumnak Juhász Attila, az Újház igazgatósági elnöke, aki szerint ezért az árplafont és a bányajáradékot is ki kellene vezetni. Hozzátette, a lakossági piacon akkor csúcsosodhat ki a cementhiány, ha a Paks II. beruházás betonigénye is rászabadul a hazai gyártási kapacitásokra. A szakember interjúnkban értékelte az utóbbi év építőipari trendjeit, és elmondta, mire számíthat az, aki 2023-ban vágna bele egy építkezésbe.

Pénzcentrum: Hogyan értékeli az elmúlt év változásait? Egy év leforgása alatt mekkora áremelkedések történtek, és melyik termékek esetében volt ez a leginkább látható?

Juhász Attila: Azt gondoltuk, hogy a koronavírus-járványt követően már nem fogják hasonló mértékű kihívások sújtani az építőipart, azonban az előző év jelentősen rácáfolt erre. Az orosz-ukrán háború is hatott az ellátási láncokra, ennek a problémának a kiküszöbölése pedig komoly feladat elé állított bennünket. Az egész évet végigkísérte a termékek állandósult áremelkedése, és néhány termékcsoport esetében az áruhiány is.

Ilyen esetben az építőanyagkereskedőknek az a természetes reakciója, hogy az átlag készletszintekhez képest is magasabb raktárkészlettel dolgoznak, ami pedig sajnálatos módon tovább gerjesztette ezeket a negatív folyamatokat. Az előző évben sokkal inkább az az építőanyag-kereskedő volt nyerő helyzetben, aki raktáron lévő értékesíthető termékkel rendelkezett. Sok esetben ez magasabb prioritás volt, mint a termék fogyasztói ára, ami inkább a korábbi éveket jellemezte. 

Az elmúlt évben az építőanyagárak átlagosan 26%-kal emelkedtek az általunk forgalmazott termékkörben, bizonyos termékcsoportok azonban jelentősen meghaladták ezt a mértéket. A jelentős áremelkedés elsősorban azokra az építőanyagokra volt ez jellemző, ahol termékhiány alakult ki, vagy amelyek gyártása energiaigényesebb az átlagosnál. Utóbbiban az egyik tavalyi listavezető a szárazépítészet volt; a gipszkartontermékek ára 53%-kal, a hő- és hangszigetelő haboké 40%-kal, a betonacélterméké pedig 36%-kal növekedett.  

Hol és mi lehet a vége az állandó árnövekedésnek? És mi a jelenleginek az oka?

Általánosságban nehéz erről nyilatkozni, ugyanis jelentősen függ az áremelkedés mértéke attól, hogy milyen termékcsoportról beszélünk. Már a COVID19-járvánnyal elindult a turbulencia, és az ellátásiláncok zavarai következtében pedig a piac kiszámíthatatlanná vált.

Ahogy 2020-ban, úgy ma is fontos tehát, hogy milyen termékkörökről van szó. Az energiaárakra különösen érzékeny falazóelemeknél, kerámiacserépnél, burkolatoknál például elkerülhetetlen a további drágulás. Egy év alatt tulajdonképpen megtízszereződtek a gázárak, a gyárak pedig rövid időn belül nem fognak tudni kompenzálni.

Elérkeztünk ahhoz a jelenséghez, amikor már nem a kereslet mozgatja a piaci árakat. Hanem hat rá az alapanyag, az energia és a munkaerő ára, valamint az infláció és az euróárfolyam is. Például hiába esik vissza a kerámiafalazó iránti kereslet, akkor is emelkedni fog az ára, mert a hozzá kötődő gázáremelkedés ezt szükségessé teszi. Az Újháznál éppen ezért egy folyamatosan érzékelhető áremelkedéssel számolunk addig, ameddig az energiaárak is emelkedést mutatnak.

Várható, hogy az áremelkedés idén is folytatódni fog? Van esetleg valami, ami hiányterméknek számít, és nem várható ennek a megoldása a közeljövőben?

A hidegburkolati piac remek példa, ami jelenleg úgy működik, hogy a kereskedők – azaz mi – megrendeljük adott áron a csempét a külföldi gyártótól, aki a végszámlában hozzátesz egy havi átlagos energiakorrekciós tételt. Átlagosan nyolc euró/négyzetméteres csempe esetén az extra gázár 3-4 euró is lehet utólag, tehát akár ötven százalék többlet.

A forintromlás miatt az árak folyamatosan visszakorrigálódnak ott, ahol már lefelé ívelő tendenciát mutatnak (5-8%), a magyar kereskedők hátrányban vannak a nemzetközi piachoz viszonyítva. Ráadásul a pontos, előzetes becsléseket is lehetetlen kiszámítani a fentiek miatt, így szinte mindig csak nagyságrendekkel tudunk számolni, tekintettel arra, hogy az energiaárak mozgó költségek.

A hidegburkolati termékkörnél maradva, a fehéragyag elérhetősége kulcskérdés számunkra. Ez az alapanyaga ugyanis a legtöbb csempének, és a nagyját Ukrajnában termelik ki. Természetesen megtalálható Európa-szerte más országokban is, azonban a sokkal szabályozottabb, környezettudatosabb országokban már korlátozzák, mekkora a kitermelhető mennyiség.

Mit vár az idei évtől? Vannak esetleg előrejelzések, miszerint csökkenni vagy növekedni fog az építkezési kedv az elkövetkezendő hónapokban?

Számos tényező van hatással arra, hogy miként fog alakulni az építőipar általános teljesítménye. Jó hír, hogy az utóbbi időszakban visszatartott uniós források lehívása látótávolságon belülre került, amely előrevetíti, hogy rövid távon nagyobb pénzek fognak a gazdaságba áramolni, amely pozitív hatással lesz az építőiparra.

Örvendetes, hogy a CSOK, a Falusi CSOK és a Babaváró Hitel intézményét fenntartotta a kormányzat. Azt gondolom azonban, hogy ez önmagában nem lesz elég, és amennyiben kizárólag ezek az ösztönzők maradnak, akkor egyértelműen csökkenésre számítunk.

Véleményem szerint elengedhetetlenül fontos lenne a lakosság részére egy kamattámogatott hitelkonstrukció, amelyet az új építésű lakóingatlanok vásárlására vagy építésére, kiegészítésképpen a használt ingatlanok energetikai korszerűsítésére lehetne fordítani, és amelynek kamatmértéke nem haladja meg az éves 5%-os szintet. Megítélésem szerint ez a döntés középtávon stabilizálná az építőipart.

A rezsiemelés kapcsán megnövekedett, vagy megváltozott valamilyen szinten az építkezési kedv?

Az építőiparra egyfajta tehetetlenség jellemző, amely elsősorban a technológiából adódik. Amikor valaki meghozza a döntést, hogy egy családi házat építsen, annak a befejezésig akár 2 év is eltelhet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azok az építőipari beruházások, amelyek elkezdődtek, azokat jellemzően be is fejezik, és úgy ítéljük meg, hogy ennek hatása sokkal inkább idén lesz érezhető.

A 2022-es évet még az utóbbi évek lendülete vitte, azonban az év második felében már a növekedés lassulása volt érzékelhető. A rezsiemelés hatása egyértelműen az energiatudatosság irányába mutató termékcsoportoknál volt érzékelhető, így jelentősen erősödött a kereslet a szigetelőanyagok, valamint a homlokzati nyílászárók iránt.

Tapasztalható volt az elmúlt egy évben az infláció kapcsán, hogy többen visszaléptek volna az építkezéstől és a felújítástól, és ha igen akkor ennek mi lehetett az oka?

Az Újház éves Trendriport kutatása szerint a magyar lakosságban a legtöbben attól tartanak, hogy az építéssel vagy felújítással járó anyagárak és munkadíjak drágábbak lesznek (75%) vagy a munkálatok elhúzódnak (44%). Ennek megfelelően a felújítók vagy építkezők 32%-ának kellett plusz anyagi erőforrást bevonnia, 28%-uk elhalasztotta, míg egyharmaduknál minden a tervek szerint halad a munkálatokkal.

Egyesek szerint idén az állami beruházások leállításával rengeteg munkaerő áramlik majd vissza a lakossági építőipari piacra. Ön mit gondol erről, tényleg egyszerűbb lehet majd szakembert találni?

Meglátásunk szerint a korábbi évekre jellemző szakemberhiány mérséklődni fog, amelynek jeleit már most is tapasztaljuk. Ennek csak az egyik oka az állami beruházások leállítása, a jelenséghez az is hozzájárul, hogy az enyhülő kereslet miatt az üzleti célú, új építésű lakás- és társasházi beruházások, valamint a magas banki finanszírozás miatt a vállalkozások beruházási szándéka is lassul, így a versenyszféra is hozzá fog járulni ahhoz, hogy a következő időszakban könnyebben találjunk építőipari kivitelezőket.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 54 087 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,29 %), de nem sokkal marad el ettől az MKB Bank 54 721 forintos törlesztőt (THM 14,56%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Mire számítanak a felújítási támogatás kivezetése után? Mennyire befolyásolta eddig a piacot a konstrukció?

Óriási hatása volt az elmúlt két évben az Otthonfelújítási Támogatásnak az építőiparra. Ez részben annak is köszönhető, hogy nem egy pályázati konstrukció volt, hanem alanyi jogon járt annak a magánszemélynek, aki megfelelt a relatív könnyen teljesíthető feltételeknek.

A hálózatunkban a hazai építőanyag-kereskedők között elsőként vezettük be az „Otthonfelújítási Támogatás Teljeskörű Ügyintézése” programot, amelynek keretében országosan több ezer családnak segítettünk a pályázati anyag tökéletes összeállításában és az államkincstárhoz való hiánymentes benyújtásában. Így meglehetősen pontos képünk van arról, hogy mennyire kedvelt volt a lakosság körében ez a támogatási forma.

Egyértelműen az a javaslatunk a kormányzati döntéshozatal irányába, hogy érdemes lenne folytatni ezt a támogatási formát, azzal a kiegészítéssel, hogy a felhasználási lehetőséget le kellene szűkíteni az energetikával kapcsolatos felújításokra, valamint érdemes lenne kibővíteni az igénybe vevők körét, hiszen a gyermektelen vagy már 25 év kor feletti gyermekkel rendelkező magánszemélyek nem tudták kihasználni ezt a támogatási formát, ugyanakkor szükség lenne rá, gondoljunk csak például a nyugdíjasokra, ahol nagyon jellemző a régen épült korszerűtlen energetikával rendelkező lakóingatlan.

Miből finanszírozta a lakosság jellemzően az elmúlt egy évben a munkálatokat?

Az Újház kutatásai szerint a felújítók vagy építkezők 67%-a nem vett és nem is tervez felvenni állami támogatást építkezéshez, felújításhoz. Ezért a legtöbben azzal spórolnak, hogy az alapanyagokat maguknak szerzik be, de sokan mondanak le az olyan kényelmi dolgokról is, mint az okos megoldások a költségcsökkentés érdekében.

Mivel 2022-ben kiemelt érdeklődést mutatott a lakosság az energetikai korszerűsítések iránt, érdemes megvizsgálnunk csak erre a szektorra vonatkoztatva a számadatokat: a legtöbben jellemzően kisebb, 1 millió forint alatti beruházásokban gondolkodnak. Egy kisebb ingatlan esetében ez legfeljebb a nyílászárók részleges vagy teljes cseréjét jelenti. Ezeknek a kisebb összegű megoldásoknak a teljesítését pedig kizárólag önerőből finanszírozzák. Az 5 millió forint feletti munkálatok esetén a többség (66%) azonban már vegyes – azaz önerő és hitel összekapcsolása – finanszírozási megoldásokban gondolkodik.

Forrás: Újház Centrum

Friss hír, hogy idén tavaszra egy korábban bevezetett rendelet miatt könnyen beton- és cementhiány alakulhat ki a szektorban. Ön hogyan látja, okozhat ez a helyzet problémát az építőiparban a lakossági oldalon?

Ez a jelenség már a tavalyi évben is éreztette hatását, a keresletet úgy tudtuk kielégíteni, hogy külföldi beszerzési forrásból kellet kiegészítenünk a vásárlói igényeket. Azt gondoljuk, hogy a cementgyártókat érintő hatósági ár intézményét, valamint az ehhez kapcsolódó bányajáradékot meg kellene szüntetni, hiszen ez óriási versenyhátrányba hozza a három hazai cementgyárat az importforrásokhoz képest.

A magas energiaigényű cementgyártás ma oda jutott, hogy a 20 ezer forint/tonnás hatósági ár az előállítási költséget sem fedezi, így ez a hazai gyártás ellehetetlenülését fogja magával hozni. Ami tovább árnyalja a képet, hogy a tervezett Paks II. beruházás beton- és ezáltal cementigénye becslések szerint olyan mértékű lesz, amely, ha rászabadul a hazai gyártási kapacitásokra, további ellátási zavarokat fog okozni.  

A tavalyi év folyamán többször is ellátási problémákba ütköztek azok, akik az otthonukat szerették volna szigetelni. Mi volt az oka az alapanyaghiánynak? Ez a probléma a továbbiakban is fennáll, illetve lehet számítani rá, hogy 2023-ban is több hónapos várólisták lesznek?

2022-ben az Újház cikkcsoportjai közül kiemelkedően magas volt a szigetelés szegmens iránti kereslet a lakosság körében. Emellett szintén jelentős növekedést mutatott a szerkezetépítéshez és a tetőfedéshez köthető termékek forgalma. Azonban éppen a nagy kereslet következtében folyamatos áruhiány és megnövekedett szállítási idő jellemezte az elmúlt hónapokat. Ugyanakkor a felhalmozás is megfigyelhető volt a lakosság körében: az árváltozástól tartva a vevők folyamatosan vásárolták az építőanyagokat.

Emelkedő tendenciát mutat a szerkezetépítés és szigetelés szegmens iránti kereslet, azonban a szálas hőszigetelés szállítási ideje továbbra is tartósan fennálló késéseket mutat.

Fontos kiemelni, hogy 2022-ben jellemzően az építőipar piaca extrém elvárásoknak kellett, hogy megfeleljen, mind a kereslet, mind a szállítási határidők szempontjából így, amikor lassuló forgalomról beszélünk, a normál tempóra való visszaállást értjük ez alatt. A további fellendülés vagy lassulás mértékét és kifutását pedig jelentősen befolyásolja, hogy 2023-ban esetlegesen milyen állami támogatási csomagokat jelent be a kormány.

Mit tanácsolna annak, aki 2023-ban vágna bele egy építkezésbe?

A termék- és kivitelezői elérhetőségek miatt elengedhetetlen, hogy a felújítás vagy építkezés egy hosszútávú, előre-gondolkozással tervezett folyamat legyen. Az árukészlet-hiányok és a szakemberek kapacitásproblémái amennyiben enyhülnek is, nem fognak teljesen megszűnni.

Azt ajánljuk minden építkezést vagy felújítást tervezőnek, hogy időben, akár több hónappal az építkezés megkezdése előtt érdemes lekötni a kivitelezői kapacitásokat, így a versenyhelyzet erősödik, és ez összességében alacsonyabb kivitelezési költséget fog jelenteni. Érdemes előre megvásárolni az építőanyagokat, hiszen árcsökkenésre jellemzően nem számítunk, sokkal inkább az inflációt követő emelkedésre. A hálózatunkban lévő kereskedőknél van arra lehetőség, hogy igény esetén korlátozott ideig el is tárolják a szükséges építőanyagokat az építkezés megkezdéséig, így elkerülhető az áremelkedés kockázata.

Fotók: Újház

NEKED AJÁNLJUK
Óriási dobásra készül 2023-ban a magyar Kickstarter: ez lehet a válság ellenszere?

Hivatalosan is elindította befektetési kampányát a Brancs közösségi piactér, amely rekordérdeklődéssel zárta az előregisztrációs kampányát.

Újabb két közösségi kampány lett sikeres: mutatjuk, hogy melyik (x)

Év végén két újabb izgalmas kampány ért el kiemelkedő sikereket a Brancs piacterén.

Jövőre ezeket az ötleteket lesz érdemes figyelni!

Most viszont bemutatunk 3 olyan projektet, amikről valószínűleg sokat fogunk még hallani 2023-ban!

Zubreczki Dávid: teljesen abszurd, hogy erről végleg lemondtak a budapestiek

A könyv szerzőjét, Zubreczki Dávidot kérdeztük a balatoni fejlesztésekről, a városnézésről, építészetről és hogy mitől lenne élhetőbb Budapest. Interjú.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2023. január 29. vasárnap
Adél
4. hét
Január 29.
Balassagyarmat napja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Digital Transformation 2023
Innovatív technologiák a hatékonyságnövelésért!
Sustainable Tech 2023
Innováció ma, zöld gazdaság holnap!
Biztosítás 2023
A tavasz meghatározó pénzügyi konferenciája március 8-án!
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2023. január 28. 19:18