Hatalmas tévhitben élnek, akik így vágnak bele az építkezésbe: életük végéig fizethetik a magas rezsit

Hidegben el kell felejteni az építkezést, és sok vízre van szükség egy családi ház falainak felhúzásához? Vagy a modern kerámia tégla nem elég erős? Bár Magyarországon még mindig a leginkább megbecsült és becsben tartott építőanyagok a kerámia téglák, rendszeresen felbukkannak falazással kapcsolatos városi legendák és tévhitek. A Wienerberger összeszedett néhány fontos tényt, amelyről talán még azok sem tudnak, akik mostanában kezdenek bele családi házuk kivitelezésébe.

Általános vélemény, hogy a falazáshoz rengeteg vízre van szükség, mert máshogy nem lehet a téglák kötőanyagát, a habarcsot elkészíteni. Ez már régen nem igaz! A kerámia téglák esetében ma már elérhető olyan megoldás, amely a tradicionális technológiákkal szemben, ebben a munkafázisban szinte nullára csökkenti a vízhasználatot. A hagyományos, habarcsos falazással egy átlagos méretű, 100 négyzetméteres családi ház falainak elkészítéséhez körülbelül 4200 liter ivóvízre van szükség. Ehhez képest ugyanez például a Porotherm Rapid rendszer esetében – amely többek között a milliméter pontosra csiszolt téglákra és Dryfix ragasztóhabos kötésre épül – mindössze 8 liter. Hogy ez mekkora megtakarítás valójában? Nos, talán elég plasztikusan mutatja ennek mértékét, hogy a fent említett különbség egy 4 fős család mintegy 5 (!) éves mosógép használatának víz szükségletét fedezheti.

Sokszor felmerül, hogy a ma kapható modern, többek között a hőszigetelés javítása érdekében „üregesre” készített téglák nem elég erősek és strapabíróak. Valójában a kerámia tégla formastabilitása, azaz alaktartása minden más megoldással összevetve kiemelkedően magas. A terhelés okozta alakváltozását tükröző kúszási száma (ϕ) ugyanis 0,75, míg ugyanez a betonnak és könnyűbetonnak több mint a duplája, 1,5-2. Az ennyire jó formastabilitás annak köszönhető, hogy az agyag téglát magas hőfokon kemencében égetik ki, így rendkívül szilárd kerámiává válik. A terhelés alatti alakváltozása ennek hatására az ismert építőanyag-fajták közül a legkisebb. Ráadásul kiváló jellemzői vannak nedvességváltozáskor és nagy hőingadozáskor (pl.: tűz) is. Mindez magyarázza, hogy a kerámia téglákból miért lehet több emberöltőnyire szóló, tartós házakat építeni. 

Gyakran elhangzó állítás, hogy a téglák, és így a falazat az épülő lakás egyik legkomolyabb költségeleme. Kétségtelen; a falazás az építkezések egyik leglátványosabb szakasza, ám ennek ellenére ez a vélemény csak egy városi legenda. A falazat – a tetővel kiegészülve – ugyan alapjaiban határozza meg egy új otthon minőségét, ám a ház teljes költségvetésének alig 8-10 százalékát teszik ki. Ennek ellenére roppant fontos odafigyelni milyen megoldásokat választunk. Ezen, illetve

a szakszerű kivitelezésen is múlik, hogy végül évekre, sőt, évtizedekre szólóan mekkora lesz a rezsiköltségünk. Így már ennél a döntési fázisnál eldőlhet, hogy mennyire lesz stabil és értékálló az ingatlanunk.

Sose kezdjünk télen építkezni – ismerős a mondás? Bár építtetők tömege rendre abban gondolkodik, hogy a munkákat csak akkor kezdik meg, ha megjön a jó idő, miután falazni csak +5°C felett lehet. A fejlett csiszolt kerámia téglás falazási technológiája révén azonban ez az állítás már régen idejétmúlt. A habarcsos megoldásoknál ugyan megszokott volt, hogy csak +5°C fölött dolgozhattak a szakemberek a megfelelő kötés érdekében. Ezzel szemben a ragasztóhabos kötések esetében a munka akár -5°C környezeti hőmérsékletig elvégezhető. Ennek köszönhetően akár hónapokat is nyerhet az építtető, s a reméltnél jóval hamarabb költözhet be új otthonába.