Csendháborítás jogszabály 2020: csendháborítás bejelentése, hány órától van csendháborítás 2020 során?

A csendháborítás bizony komoly dolog: ki ne találkozott volna életében hangoskodó szomszéddal, aki megzavarta a pihenését? Ismerős szituáció lehet a panelt megrengető, hajnalig tartó házibuli, a szomszéd néni üvöltő híradója, vagy a balhés kedvű szomszédok kiabálása. Na de hol kezdődik a csendháborítás és milyen esetben jogosult a dühös szomszéd a csendháborítás bejelentésére? Mi a helyzet az ugató kutyákkal, az álmatlan csecsemővel és az egyetemista felső szomszéddal, akinek nem kell reggel nyolcra dolgozni mennie?

Cikkünkben leírjuk, mi a csendháborítás, hogy működik a csendháborítás bejelentése és mit mond a csendháborítás jogszabály 2020 évében. Fogós kérdés, hogy hány decibel a csendháborítás és hogyan lehet a hangzavart bekategorizálni, illetve hol, hány órától van csendháborítás 2020 során? Mi a helyzet a sok emberrel, akik a vírushelyzet miatt kénytelenek otthon maradni ahelyett, hogy szórakozási vágyukat a városban vezetnék le? Mi a helyzet, ha a szomszéd visszaél a csendháborítás jogszabály alkalmazásával és őrült mód zaklatásba kezd?

Csendháborítás jogszabály 2020

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény kimondja, hogy az ingatlan tulajdonosának, bérlőjének, haszonélvezőjének (mindenkori használójának) kötelessége, hogy tartózkodjon minden olyan magatartástól, ami szükségtelenül zavarja a környezetében lakókat, szomszédokat. A környező ingatlanosoknak nem kötelességük eltűrni a szükségtelen zajt, mindegy, hogy az milyen napszakban van, mindegy, hogy kültérről, vagy bentről származik. Azt, hogy az adott területre, társasházra milyen csendháborítás jogszabály vonatkozik, az adott település önkormányzati rendelete foglalja magában, ezen felül a nagyobb társasházak saját házirenddel bírnak, amely magában foglalja az emberek békés együttélésének szabályait.

A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet megállapítja, hogy a környezeti zaj-és rezgésterhelésnek milyen határértékeken belül kell esnie attól függően, hogy az ingatlan hol helyezkedik el, milyen messze van a szomszéd, illetve nappal vagy éjszaka történik-e a zaj. Nézzük a két leggyakoribb esetet, ahol a szomszédoknak bizony gyakran meg kell küzdeniük egymással!

Hol, hány decibel a csendháborítás?

• Kisvárosi, falusi lakóterület, az oktatási létesítmények területe, zöldterületek és temetők: 06-22h között 50 dB; 22-06 között (éjjel) 40 dB;
• Nagyvárosi, sűrűn beépített, vegyes lakóterület: 06-22h között 55 dB; 22-06 között (éjjel) 45 dB;
• Az épületek zajtól védendő lakóhelyiségeiben a határ egységesen 06-22 óra között 40 dB, 22-06h között (éjjel) pedig maximum 30 dB lehet.

Milyen KÜLSŐ zajforrásokra vonatkozik a csendháborítás 2020?

1. Kertépítés- és zöldterület-felújítás

Ide tartozik a fűnyírás, a motoros favágás, a kerti traktor használat és más, kertben végezhető, nagy zajjal járó tevékenységek. Ezek a következő alkalmakkor végezhetőek:

• munkanapon 07-20 óra között;
• szombaton és pihenőnapokon 09-12 óra, illetve 15-18 óra között;
• vasárnap és munkaszüneti napokon pedig nem végezhetőek.

2. Pirotechnikai eszközök használata

Az olyan pirotechnikai eszközök, mint a tűzijáték használata szabadtéren engedélyezett, legfeljebb 22 óráig, maximum 20 percen keresztül, kivéve jeles alkalmakkor (augusztus 20; Szilveszter).

3. Riasztóberendezések indokolatlan zajkibocsátása (lakás és autó)

4. Szabadtéri hangerősítés, műsorszórás céljából

Minden nap 10-22 óra között engedélyezett, helyhez kötve.

5. Mobil hangerősítés, koncert, közrendezvények szabadtéren

12-20 óra között lehetséges, ha az önkormányzatnál 3 nappal előre bejelentettük.

Milyen BELSŐ zajforrásokra vonatkozik a csendháborítás 2020 jogszabály?

A csendháborítás ezen kategóriájába a lakók, szomszédok által kibocsájtott zaj tartozik. Az idegesítő szomszédok spektruma igen széles: jól ismerjük a barkácsmestert, aki mindig talál valami fúrnivalót, a karaokézó fiatalokat, a fáradhatatlanul síró kisbabát és az ugató kutyát is, akik mind-mind hangzavar forrásai lehetnek. Ezekben az esetekben sokkal bonyolultabb a helyzet, mint a szabadtéri zajkibocsátásnál, ahol az önkormányzat szabályai kimondják, hogy a koncertnek vége kell lennie 22 órakor. Azt, hogy hány órától van csendháborítás 2018, 2019, 2020 esetén, nem változott és a koronavírus sem befolyásolta a csendháborítás szabályait, hiába kényszerül egyre több ember otthon tölteni szabadidejét - ennek köszönhetően a feszültség a lakók közt sok helyen fokozódik.

A probléma árnyalt, ugyanis vannak szándékos zajok (barkácsolás, házibuli) és természetes zajok, amik az élettel járnak (lábdobogás, nevetés, kisbabasírás), amelyeket a külső szemlélő sokszor nehezen tud megkülönböztetni. A szándékolt zajkeltés csak kifejezetten indokolt esetben lehetséges, például, ha veszélyben van a lakók épsége, vagy kárt hoznak helyre a szerelők. Azt, hogy a csendháborítás törvény hány órától korlátozza az egymás mellett élők hangkibocsátását, nem befolyásolja, hogy sorházban, téglalakásban, vagy a legvékonyabb falú panelban élünk, a decibellel ugyanúgy vigyázni kell, és ha eltérünk a megadott értéktől, a szomszédnak joga van azt bejelenteni.

Mit tegyünk zavaró hangzavar esetén?

Az indokolatlanul történő, szándékos vagy szándékolatlan csendháborítás egyaránt szabálysértésnek számít - ám nem egyértelmű, hogy ki mit tekint indokolatlan zajnak. Az indokolt zajkeltés (pl. kárelhárítás, törött cső szerelése) felülírja a csendháborítás jogszabály hatókörét. Viszont, ha véleményünk szerint olyan zajt tapasztalunk, amely tartósan, indokolatlanul zavarja nyugalmunkat, a következőt tehetjük:

1. Szólítsuk fel a zajforrást tevékenységének megszüntetésére

Fontos kiemelnünk, hogy a felszólítás kezdetben legyen egy barátságos kérés indoklással (pl. reggel dolgoznom kell, nem tud aludni a gyerek), ne pedig fenyegetőzés, veszekedés - ne tanúsítsunk agresszív magatartást. Tartsuk észben, hogy a csendháborítás bejelentése után is szomszédok leszünk, így törekedjünk a jó viszony megőrzésére!

2. A közterület-felügyelő, a rendőr, vagy a természetvédelmi őr értesítése

Ha többszöri felszólításra sem szűnik a zaj, ami véleményünk szerint nem tolerálható, értesíthetjük a rendőrséget, aki megszünteti a zajforrást. A rendőr figyelmeztetheti a csendháborítót a csendháborítás tényére, indokolt esetben (pl. többszöri kiszállás) 5.000-150.000 Ft közötti pénzbírságot szabhat ki, illetve feljelentést is tehet.

3. Polgári eljárás indítása, birtokvédelmi eljárás kezdeményezése

Birtokvédelmi eljárás a zajt okozó személy ellen 1 éven belül indítható a jegyzőnél, 1 éven túl pedig a bíróságon. Ekkor a kérelmezőnek lehetősége van arra, hogy a jegyző/bíró jogsértés tényét állapítsa meg és hivatalosan eltiltsa a szomszédot a zavaró tevékenység végzésétől (pl. nem üvölttetheti a hifit egész nap az udvaron), sőt, akár kártérítést is kérhet. A birtokvédelmi eljárás Ügyfélkapu használatával is kezdeményezhető, akár az éjszaka közepén, ha ismétlődő, folyamatos zajforrás zavarja nyugalmunkat.

Állandó csendháborítás, avagy a szomszéd, akinek minden hangos

Az érem másik felének érdekképviseletében azt is meg kell jegyeznünk, hogy mindig van olyan szomszéd, akit a szándékolatlan, átlagos, hétköznapi életzajok is zavarnak, főleg, ha nem szimpatizál a lakóval. Sokaknak, de leginkább az egyetemistáknak, fiatal pároknak lehet ismerős a kopogtató idős néni, aki nemhogy a halk zenét, de még a léptek zaját, a székek tologatását sem képes elviselni, hogy csak egy sztereotípiát említsünk a sok közül. Mit tegyünk, ha a szomszéd heti rendszerességgel emel panaszt ránk akár személyes megjelenése során, akár rendőri intézkedés igénybevételével?

1. Beszéljük meg!

A jó szomszédi viszony alapja a kommunikáció és a kompromisszumkötés. Ha a szomszéd állandóan panaszkodik olyan zajokért, amik alapvetően a megengedett tűréshatáron belül vannak, jelezzük ezt neki, magyarázzuk el, hogy az életnek, emberi jelenlétnek természetes velejárója egy kevés zaj, amit muszáj tolerálni. Hozzunk fel példákat: mások tévéje, rádiója is hangos, mások kutyája is ugat, a kisgyerekeket pedig nehéz lecsitítani. Ha vendégek jönnek otthonunkba, a kényes szomszédnak jelezzük előre azt, hogy érezze, foglalkozunk az ő problémájával és zajkeltésünk nem szándékos. Kössünk kompromisszumokat: ő halkabban hallgatja a tévéjét, cserébe mi hétköznap nem hívunk át barátokat.

2. Forduljunk a rendőrséghez!

Ha a csendháborítás vádjával való visszaélések száma a kényes szomszéd részéről megszaporodik, magyarán szólva indokolatlanul a nyakára jár egyik szomszéd a másiknak, az ugyanúgy a nyugalom, béke megzavarása, mint a csendháborítás. Ezt pedig úgy hívjuk: zaklatás. Éljünk jogainkkal, amelyek a csendháborítás jogszabály 2020 leírása magában foglal, de ne éljünk vissza vele mások kárára, a lakóközösségtől való elidegenítése céljából. Ha a kotnyeles, zaklatásra hajlamos szomszéd túlságosan ránk telepszik, érdemes dokumentálnunk az eseményeket és bevonnunk a hatóságokat.

A szomszéd mindig a szomszédod marad

Csendháborítás ide vagy oda, hacsak nem ideiglenes albérlőkről van szó, nem költöztethetjük ki őket saját házukból, bármennyire szeretnénk megszabadulni tőlük. A csendháborítás bejelentése egy lehetőség, amellyel élhetünk, mert jogunk van hozzá, ám szép szóval és netán egy tálca süteménnyel mindig többet érhetünk el, mint a szomszédok közötti viszony elmérgesítésével. Jelezzük, ha valami zavar bennünket, főleg, ha huzamosabb időn keresztül fennálló zajról van szó, de ne jelentsük fel rögtön a szomszédot csendháborítás vádjával, amint megszólal a zene!

Ha nem csak az alkalmi, hangos zaj zavar minket, hanem az átlagos életzajok is: bútortologatás, ajtócsukódás, hangos tévé, nem biztos, hogy a nagy népsűrűségű lakókörnyezetet nekünk találták ki. Minél több ember él együtt, például egy közismert típusban, a 10 emeletes panelban, mindig lesz, aki hangosabb a megszokottnál, mindig lesz csendháborítás. Sokan leginkább saját idegrendszerüknek tennének jót azzal, ha hagynák a társasházi viaskodást és szerencsét próbálnának vidéken, ahol nincsenek szomszédok egymás hegyén-hátán, nincsenek hangos villamosok, bulizó egyetemisták, sőt ilyen szigorú szabályok sem.