Vajon mennyit kereshet a másik?- Hol röpködnek a milliók?

Pénzcentrum
2005. szeptember 5. 12:45

Bizonyára nem tévedünk nagyot, ha azt állítjuk, hogy a címben feltett két kérdés elég gyakran foglalkoztatja a munkavállalókat: azaz egy másik munkakörben, illetve munkahelyen dolgozó ismerősöm vajon mekkora fizetésért hajt, és én, hogy x ezer forintot keresek, vajon hol állok "úgy nagyjából" a kereseti listán. Ha nem vagyok megelégedve jelenlegi fizetésemmel, akkor mekkora javadalmazásért milyen munkakörökben kellene dogoznom? És még sorolhatnánk a kérdéseket. Cikkünk végén egészen a különböző foglalkozások konkrét keresetéig elmegyünk, így azt is megtudhatjuk, hogy egy politikus messze többet keres havonta, mint a folyamatos stresszben dolgozó brókerek, ugyanakkor ez utóbbi csoport keresete jóformán hihetetlen ütemben nőtt két év alatt. Mai - természetesen nem minden részletre kitérő - összeállításunkban úgy próbáljuk meg körbejárni az imént feltett kérdéseket, hogy az érdekességekre külön felhívjuk a figyelmet.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Érdemes indításként megnézni, hogy hogyan alakulnak a főbb nemzetgazdasági ágak kereseti viszonyai. Ezek alapján mindenki elhelyezheti magát, megtudhatja, hogy az adott ágon belül az átlagos fizetéshez képest hogyan áll. Az alábbi táblázatban a Központi Statisztikai Hivatal idei első féléves (legfrissebb) nettó és bruttó kereseti adatai láthatóak (ezekbe beletartoznak a prémiumok, jutalmak és az egyhavi külön juttatások is).


A fenti adatokból jól látszik, hogy a leginkább "kifizetődő" ág a pénzügyi tevékenység, míg a legnehezebb megélhetést (legalábbis átlagban) az agrárium mutatja, de az építőiparban dolgozók is nem véletlenül hallatják a hangjukat. A részletesebb adatok arra is rámutatnak, hogy az adott ágon belül a szellemi foglalkozásúak jellemzően 2-2.3-szer nagyobb bruttó, és 1.6-1.8-szer magasabb nettó havi jövedelmet tudnak elérni (a magasabb jövedelem nagyobb adóterhet von maga után). Talán kissé meglepő, de a költségvetési szférában dolgozók átlagosan 25-30%-kal többet keresnek, mint az általában nagyobb produktivitást felmutató versenyszféra képviselői.

Saját keresetünk növekedésének dinamikájához jó viszonyítási alapnak számítanak a következő adatok: idén az első fél évben a versenyszférában a bruttó nominális átlagkeresetek 7.3%-kal, a nettó átlagkeresetek 8.7%-kal emelkedtek. A költségvetés területén - az idén januárban fizetett egyhavi külön juttatás, illetve jutalom torzító hatásának kiszűrésével - a bruttó keresetek növekedési üteme 7.8% volt. Érdemes utalni rá, hogy a pénzügyi tevékenység, illetve a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatok kiemelkednek: itt átlagosan 9-10% körüli bruttó és nettó keresetemelkedések következtek be.

A továbbiakban az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) a fentieknél is részletesebb, de 2004-re vonatkozó bér és kereseti statisztikáinak eredményeit mutatjuk be (mivel itt csak éves felmérések készülnek). Az adatok az eltérő módszertan (az ÁFSZ nem definiál külön bruttó, nettó és munkajövedelmet, mint a KSH, hanem alapbéreket és kereseti adatokat közöl) miatt a fentiekkel csak korlátozott mértékben vethetők össze. Az ÁFSZ adatainál a kereset-adatokat vesszük figyelembe.

A nemzetgazdasági ágaknál maradva néhány érdekességre felfigyeltünk: az egyik az, hogy a szolgálat felmérése szerint 2004-ben nem a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágban, hanem a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásban dolgozók keresték a legkevesebbet (havonta átlagosan 95.554 forintot, alig háromezer forinttal elmaradva az imént jelzett ágazattól). A másik érdekesség, hogy a pénzügyi tevékenység ágban a felmérésben részt vevők átlagosan 285.039 forintos keresetről számoltak be, ez az összeg azonban jóval kisebb mértékben emelkedik ki a többi ágazat kereseti statisztikájából, mint a KSH adatai esetében. Kifejezetten érdekes az, hogy míg a férfiak átlagosan 18%-kal kerestek többet a nőknél, addig az építőiparban a nők havonta átlagosan 14 ezer forinttal magasabb keresettel (116.234 forint) büszkélkedhettek, mint férfi társaik.

A 2004-es adatokat a 2002-es felmérés eredményeivel összevetve igencsak figyelemre méltó, hogy míg a mezőgazdasági keresetek mintegy 26%-kal, addig a pénzügyi tevékenységből származó keresetek csupán 20%-kal, míg az ingatlannal és gazdasági szolgáltatással kapcsolatos keresetek mindössze 13%-kal emelkedtek (folyó áron).

Vezető beosztásban: köz - vagy a versenyszférában több a pénz?

A 2004-es felmérés adatai alapján nem lehet egyértelmű "ítéletet" mondani pusztán a számok bemutatása alapján. Egyrészt maguk a felsorolt kategóriák igen nehezen összehasonlíthatók a munka jellege miatt, másrészt több olyan tényező is van, amely megnehezíti az összehasonlítást (pl. bekerülési feltételek, az adott munkahely jellege, a munkatársak milyenek, az egész légkör hangulata milyen, teljesítményorientáltság foka mekkora, stb.)


Első ránézésre a köztisztviselői (vezetői) fizetések tűnnek a legmagasabbnak, de jól tudjuk, hogy a versenyszférában főként nagyobb cégek esetében a vezető beosztásban dolgozók az itt feltüntetetteknél rendszerint jóval nagyobb keresetekkel rendelkeznek (egyéb juttatások formájában). A közalkalmazotti bértábla a biztos, kiszámítható előrejutás miatt (a fizetési fokozatok alapján) lényegesen kisebb kereset-különbségeket mutat az előzőekhez képest, de a részletes bértáblázatban azért ott is találhatunk 350 ezer forint feletti havi kereseteket.

"Szétszakad-e" az ország?

Érdemes azt is áttekinteni, hogy mekkorák a különbségek a keresetekben az egyes megyéket megnézve. Nem kérdés, hogy a legnagyobb nominális keresetekkel a Budapesten dolgozók büszkélkedhetnek, és jól látható, hogy az északi, illetve nyugati megyék követik a fővárost (a nyugatról érkező külföldi működőtőke-beáramlás útvonalával, illetve a fejlettségi szinttel szoros összefüggésben). A megállapításhoz persze gyorsan hozzá kell tenni, hogy a nagyobb keresettel "párhuzamosan" rendszerint a költségek is magasabbak.


Az igazán érdekes kérdés az: megfigyelhető-e az, hogy a már eleve többet keresők jövedelme jobban is nő, növelve a kereseti szakadékot. Ehhez a 2002-es felmérés adatait vettük figyelembe (korábbiak nem állnak rendelkezésre), melyek alapján a kérdésre inkább a nem válasz adható. Míg Budapesten 25%-kal (az országos 27%-os átlagnál enyhén lassabb ütemben) nőttek a keresetek, addig a fenti rangsor végén kullogó megyék közül több esetében is (pl. Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Hajdú-Bihar) 30%-os, vagy annál még nagyobb kereset-emelkedés mutatható ki az összefoglaló adatok alapján. A legnagyobb növekedésnek (34%) a Nógrád megyében, míg a legkisebb (15%) kereset-emelkedésnek a Tolna megyében élők "örülhettek".

Azokat a kérdéseket külön nem taglaljuk, hogy az iskolai végzettség, illetve a kor hogyan befolyásolja a kereseti lehetőségeket, itt általánosságban a számok nélkül is könnyen beláthatók a tendenciák, természetesen az egyéni élethelyzetek jelentősen eltérő példákat is fel tudnak mutatni. És ha már az egyéni élethelyzeteknél járunk, akkor nézzük a leginkább konkrét szűkítést a keresetek témakörében.

Az élboly

A végére hagytuk az igazi "izgalmakat". A második "kissé" munkaigényesen előállított táblázatból kiderül, hogy az elmúlt évben bár nominálisan a legtöbbet a törvényhozók, politikusok, államtitkárok keresték, de az értékpapír- és devizakereskedők hatalmas bérnövekedést (257%) értek el az elmúlt két évben (alacsony 2002-es bázis). A legmagasabb éves jövedelmet elkönyvelőket külön táblázatban is bemutatjuk. Íme:


Az ÁFSZ adatai szerint havi szinten egy politikus mintegy 931 ezer forintot tett zsebre tavaly, míg meglepő módon a második helyre a légiirányítók kerültek 762 ezer forintos keresettel. Az országos közigazgatási, igazságszolgáltatási intézmény vezetője havi 737 ezret keres, míg egy területi egyházi vezető 555 ezret. Az értékpapír- és devizakereskedők (brókerek) keresete közel 534 ezer forintot tesz ki.

A 6.-8. helyekre a humánpolitikai, kutatás-fejlesztési, és marketingtevékenységet végző részegységek vezetői kerültek (még havi 500 ezer feletti kereset), majd a helyi önkormányzatok választott vezetői (polgármesterek), illetve a gazdasági szervezetek vezetői (cégvezetők) fértek fel a rangsor első 10. helyezettje közé 400 ezer forintot meghaladó keresetekkel.

A listában még előkelő helyet foglalnak el az adótanácsadók és szakértők (373 ezer Ft), illetve a számviteli vezetők (356 ezer Ft), a politikai érdekképviseleti vezető fizetése bár még is tekintélyes összeget tett ki (330 ezer Ft/hó), de mintegy 20%-os csökkenést mutat 2002-höz képest.

Egy-két tipikus szakma

A közgazdászok tavaly jellemzően mintegy 324 ezer forintot kereshettek, míg a jogászok, jogtanácsosok 316 ezret közelítő javadalmazással büszkélkedhettek. A szakorvosok 277, az építőmérnökök 239, az orvosok jellemzően 212 ezres havi keresetet realizáltak. A fogorvosok 202, míg a rendőrök átlagosan 198 ezres keresetnek örülhettek. A diplomás ápolóknak 178, az újságírónak 161, a pénzügyi asszisztenseknek 158 ezer forintos keresetet mutatott ki az ÁFSZ. Érdekes, hogy a könyvelőknek csupán 131 ezer forintos keresetük volt 2004-ben.

Tudta volna?

Tudta volna, hogy egy nyomozó 258, egy pályaválasztási tanácsadó 219, egy olajbányász 252, egy pénzintézeti pénz- és értékjegy értékesítő ügyintéző 195, egy sörgyártó 181, egy tűzszerész 165 ezer Ft-ot keresett tavaly átlagosan egy hónapban?

Ha hiszünk az adatoknak, akkor úgy tűnik, hogy tűzoltónak most kimondottan jó lenni, legalábbis a bérnövekedési dinamikát nézve 2002-höz képest (158%). Emellett még a vendéglátó kisszervezet vezetői, a vám- és pénzügyőrök, a pályaválasztási tanácsadók, a politikusok, a fogorvosok, a szakorvosok, a diplomás ápolók, illetve a légiirányítók kiemelkedő (50% feletti) keresetnövekedést tudtak realizálni 2002-höz képest. A 2002-es 50%-os közalkalmazotti és köztisztviselői béremelésnek érdemi szerepe van ezen keresetnövekedési adatokban. Ezt teszi árnyaltabbá az a tény, hogy a rendőrök fizetése a statisztika szerint 2 év alatt mintegy 28%-kal csökkent.

Végül érdemes megemlékezni arról is, hogy míg 2002-ben a fogtechnikusok (54 ezer), addig 2004-ben a bionövénytermesztők (54 ezer) voltak a leginkább keveset kereső foglalkozások.


Weinhardt Attila

NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. január 23. vasárnap
Zelma, Rajmund
3. hét
Január 23.
Kaposvár napja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Private Investor Day 2022
Mibe fektessünk 2022-ben? Tippek, elemzések, befektetési ötletek profiktól, Neked! Február 24-én online.
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2022. január 22. 19:20