Vajon mennyit kereshet a másik?- Hol röpködnek a milliók?

Érdemes indításként megnézni, hogy hogyan alakulnak a főbb nemzetgazdasági ágak kereseti viszonyai. Ezek alapján mindenki elhelyezheti magát, megtudhatja, hogy az adott ágon belül az átlagos fizetéshez képest hogyan áll. Az alábbi táblázatban a Központi Statisztikai Hivatal idei első féléves (legfrissebb) nettó és bruttó kereseti adatai láthatóak (ezekbe beletartoznak a prémiumok, jutalmak és az egyhavi külön juttatások is).

Saját keresetünk növekedésének dinamikájához jó viszonyítási alapnak számítanak a következő adatok: idén az első fél évben a versenyszférában a bruttó nominális átlagkeresetek 7.3%-kal, a nettó átlagkeresetek 8.7%-kal emelkedtek. A költségvetés területén - az idén januárban fizetett egyhavi külön juttatás, illetve jutalom torzító hatásának kiszűrésével - a bruttó keresetek növekedési üteme 7.8% volt. Érdemes utalni rá, hogy a pénzügyi tevékenység, illetve a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatok kiemelkednek: itt átlagosan 9-10% körüli bruttó és nettó keresetemelkedések következtek be.

A továbbiakban az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) a fentieknél is részletesebb, de 2004-re vonatkozó bér és kereseti statisztikáinak eredményeit mutatjuk be (mivel itt csak éves felmérések készülnek). Az adatok az eltérő módszertan (az ÁFSZ nem definiál külön bruttó, nettó és munkajövedelmet, mint a KSH, hanem alapbéreket és kereseti adatokat közöl) miatt a fentiekkel csak korlátozott mértékben vethetők össze. Az ÁFSZ adatainál a kereset-adatokat vesszük figyelembe.

A nemzetgazdasági ágaknál maradva néhány érdekességre felfigyeltünk: az egyik az, hogy a szolgálat felmérése szerint 2004-ben nem a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágban, hanem a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásban dolgozók keresték a legkevesebbet (havonta átlagosan 95.554 forintot, alig háromezer forinttal elmaradva az imént jelzett ágazattól). A másik érdekesség, hogy a pénzügyi tevékenység ágban a felmérésben részt vevők átlagosan 285.039 forintos keresetről számoltak be, ez az összeg azonban jóval kisebb mértékben emelkedik ki a többi ágazat kereseti statisztikájából, mint a KSH adatai esetében. Kifejezetten érdekes az, hogy míg a férfiak átlagosan 18%-kal kerestek többet a nőknél, addig az építőiparban a nők havonta átlagosan 14 ezer forinttal magasabb keresettel (116.234 forint) büszkélkedhettek, mint férfi társaik.

A 2004-es adatokat a 2002-es felmérés eredményeivel összevetve igencsak figyelemre méltó, hogy míg a mezőgazdasági keresetek mintegy 26%-kal, addig a pénzügyi tevékenységből származó keresetek csupán 20%-kal, míg az ingatlannal és gazdasági szolgáltatással kapcsolatos keresetek mindössze 13%-kal emelkedtek (folyó áron).

Vezető beosztásban: köz - vagy a versenyszférában több a pénz?

A 2004-es felmérés adatai alapján nem lehet egyértelmű "ítéletet" mondani pusztán a számok bemutatása alapján. Egyrészt maguk a felsorolt kategóriák igen nehezen összehasonlíthatók a munka jellege miatt, másrészt több olyan tényező is van, amely megnehezíti az összehasonlítást (pl. bekerülési feltételek, az adott munkahely jellege, a munkatársak milyenek, az egész légkör hangulata milyen, teljesítményorientáltság foka mekkora, stb.)

"Szétszakad-e" az ország?

Érdemes azt is áttekinteni, hogy mekkorák a különbségek a keresetekben az egyes megyéket megnézve. Nem kérdés, hogy a legnagyobb nominális keresetekkel a Budapesten dolgozók büszkélkedhetnek, és jól látható, hogy az északi, illetve nyugati megyék követik a fővárost (a nyugatról érkező külföldi működőtőke-beáramlás útvonalával, illetve a fejlettségi szinttel szoros összefüggésben). A megállapításhoz persze gyorsan hozzá kell tenni, hogy a nagyobb keresettel "párhuzamosan" rendszerint a költségek is magasabbak.

Azokat a kérdéseket külön nem taglaljuk, hogy az iskolai végzettség, illetve a kor hogyan befolyásolja a kereseti lehetőségeket, itt általánosságban a számok nélkül is könnyen beláthatók a tendenciák, természetesen az egyéni élethelyzetek jelentősen eltérő példákat is fel tudnak mutatni. És ha már az egyéni élethelyzeteknél járunk, akkor nézzük a leginkább konkrét szűkítést a keresetek témakörében.

Az élboly

A végére hagytuk az igazi "izgalmakat". A második "kissé" munkaigényesen előállított táblázatból kiderül, hogy az elmúlt évben bár nominálisan a legtöbbet a törvényhozók, politikusok, államtitkárok keresték, de az értékpapír- és devizakereskedők hatalmas bérnövekedést (257%) értek el az elmúlt két évben (alacsony 2002-es bázis). A legmagasabb éves jövedelmet elkönyvelőket külön táblázatban is bemutatjuk. Íme:

A 6.-8. helyekre a humánpolitikai, kutatás-fejlesztési, és marketingtevékenységet végző részegységek vezetői kerültek (még havi 500 ezer feletti kereset), majd a helyi önkormányzatok választott vezetői (polgármesterek), illetve a gazdasági szervezetek vezetői (cégvezetők) fértek fel a rangsor első 10. helyezettje közé 400 ezer forintot meghaladó keresetekkel.

A listában még előkelő helyet foglalnak el az adótanácsadók és szakértők (373 ezer Ft), illetve a számviteli vezetők (356 ezer Ft), a politikai érdekképviseleti vezető fizetése bár még is tekintélyes összeget tett ki (330 ezer Ft/hó), de mintegy 20%-os csökkenést mutat 2002-höz képest.

Egy-két tipikus szakma

A közgazdászok tavaly jellemzően mintegy 324 ezer forintot kereshettek, míg a jogászok, jogtanácsosok 316 ezret közelítő javadalmazással büszkélkedhettek. A szakorvosok 277, az építőmérnökök 239, az orvosok jellemzően 212 ezres havi keresetet realizáltak. A fogorvosok 202, míg a rendőrök átlagosan 198 ezres keresetnek örülhettek. A diplomás ápolóknak 178, az újságírónak 161, a pénzügyi asszisztenseknek 158 ezer forintos keresetet mutatott ki az ÁFSZ. Érdekes, hogy a könyvelőknek csupán 131 ezer forintos keresetük volt 2004-ben.

Tudta volna?

Tudta volna, hogy egy nyomozó 258, egy pályaválasztási tanácsadó 219, egy olajbányász 252, egy pénzintézeti pénz- és értékjegy értékesítő ügyintéző 195, egy sörgyártó 181, egy tűzszerész 165 ezer Ft-ot keresett tavaly átlagosan egy hónapban?

Ha hiszünk az adatoknak, akkor úgy tűnik, hogy tűzoltónak most kimondottan jó lenni, legalábbis a bérnövekedési dinamikát nézve 2002-höz képest (158%). Emellett még a vendéglátó kisszervezet vezetői, a vám- és pénzügyőrök, a pályaválasztási tanácsadók, a politikusok, a fogorvosok, a szakorvosok, a diplomás ápolók, illetve a légiirányítók kiemelkedő (50% feletti) keresetnövekedést tudtak realizálni 2002-höz képest. A 2002-es 50%-os közalkalmazotti és köztisztviselői béremelésnek érdemi szerepe van ezen keresetnövekedési adatokban. Ezt teszi árnyaltabbá az a tény, hogy a rendőrök fizetése a statisztika szerint 2 év alatt mintegy 28%-kal csökkent.

Végül érdemes megemlékezni arról is, hogy míg 2002-ben a fogtechnikusok (54 ezer), addig 2004-ben a bionövénytermesztők (54 ezer) voltak a leginkább keveset kereső foglalkozások.