Ide menekítsd a pénzed a sarc elől: csúnyán megadóztatják a magyar családok megtakarításait

Augusztus elsejétől megváltozik a kamatjövedelmek szociális hozzájárulásának, rövid és közismert nevén a szochonak a fizetési kötelezettsége: egy módosítás értelmében immár nem csak veszélyhelyzetben, hanem mindig meg kell majd fizetni - erről lapunk is beszámolt a múlt héten. A változás persze nem jött előjel nélkül, hiszen tavaly július elseje óta már amúgy is 13 százaléknyi szochót kell fizetni a kamatjövedelmek után. Ez 2024. augusztus elsejétől sem fog módosulni, viszont a törvénymódosítás miatt magáról a szochóról szóló alaptörvénybe belefoglalták ezt az adónemet is.

Eddig ez a speciális adónem a veszélyhelyzet idejére volt érvényes, mostantól azonban a kamatjövedelmek után ezt állandóan, veszélyhelyzettől függetlenül meg kell majd fizetni. Jó hír ugyanakkor, hogy természetesen létezik kivétel a megtakarítási és befektetési formák piacán, így aki nem szeretne sarcot fizetni a kamatjövedelmei után, az találhat más utat is. Megkérdeztünk két szakértőt, hogy mik erre a legjobb alternatívák, és azt is megmutatjuk, hogy pontosan kikre vonatkozik a kamatadó fizetésének kötelezettsége.

Kinek kell szochót fizetnie, és kinek nem?

A szocho számos befektetési és megtakarítási formára kiterjed, rosszul járnak például a bankbetétesek, a részvényben megtakarítást tartók és a különböző befektetési alapokban a pénzüket tartók is. Kivételek azonban léteznek, a lenti listában szereplők után nem kell megfizetni a szochót:

• az állampapírok után;
• az ingatlanbefektetési alapok után;
• a megtakarítási életbiztosítások után, amennyiben már 10 éve indult a befektetés;
• a lakástakarékok, ltp szerződések után;
• a tartós befektetési számlás (TBSZ) szerződéseken elért hozamok után.

Akkor hová tegyük a pénzt?

Tuli Péter, a HOLD Alapkezelő intézményi üzletág igazgatója a Pénzcentrumnak azt mondta: egy kiskaput kihasználva egyszerre több befektetési formát is rátehetünk a TBSZ-re, ezzel kikerülve a fizetési kötelezettséget.

Általánosságban minden befektetési formára vonatkozik a rendelet, amely kamatjellegű jövedelmet eredményez (betét, kötvény, befektetési alap, életbiztosítás), kivéve: állampapírokat, lakossági állampapírokat és az ingatlanalapokat. A Tartós Befektetési Számla (TBSZ), mint fent is láthatjuk, mentes a szocho-fizetési kötelezettség alól. Minden lehetséges, kicsit is hosszabb távú befektetést érdemes TBSZ alá helyezni, „megúszva“ az adóterhet és csökkentve a költségeinket.

- mondta Tuli Péter. Arra is kitért, hogy bár elsőre az állampapír tűnhet a legjobb befektetési formának ebben a helyzetben, az alapkamat folyamatos csökkenésével ezeknek a hozama is lejjebb jött, így felzárkózott mellé egy vetélytárs.

Az elmúlt hónapokban csökkent Magyarországon a kamatkörnyezet, így a lakossági állampapírok hozamai is értelemszerűen lejjebb jöttek. Az elmúlt egy évben tehát a befektetési alapok ismét versenyképes alternatívát jelentenek a befektetőknek. Azonban még mindig található kedvező kondíciójú állampapír a kínálatban. Ha csak egyet kellene kiemelnem, akkor az a Bónusz Magyar Állampapír lenne az, mely negyedévente fizet kamatot a 3 hónapos diszkontkincstárjegy hozama felett 1,5 százalékos felárral

- mondta erről Tuli Péter. Hozzátette, hogy a TBSZ "megalkotását" azért sem érdemes elodázni, mert komoly adóelőnyt jelent a megléte.

Amennyiben befektetési alapban gondolkodunk, mindenképpen érdemes a pénzeket TBSZ számlára tenni, kihasználva annak jelentős adóelőnyét. A lakossági állampapír mellé kockázatosabb elemet is lehet választani a portfólióba, például részvényalapot vagy abszolút hozamú alapot. Ez utóbbi rugalmasan reagálja le a piaci turbulenciákat, és egy esetleges tőzsdei korrekció esetén képes profitot termelni. Arra viszont nincs aranyszabály, hogy mennyi kockázatot vállaljunk, milyen futamidőben gondolkodjunk, és hogy a vagyonunk hány százalékát fektessük be

- magyarázta a Pénzcentrumnak az igazgató. Megkérdeztük arról is, hogy ha valaki mégis ragaszkodna például a bankbetéthez megtakarítási formaként, az jobban jár-e esetleg, ha külföldön igyekszik ezzel boldogulni - és erre is egyértelmű választ kaptunk.

Semmiképpen sem javasolnám, feleslegesnek gondolom ezt a megoldást egy átlagos vagyoni helyzettel rendelkező befektető számára. Természetesen a legvagyonosabbak számára a földrajzi diverzifikáció is javallott, de egy hétköznapi befektető számára ez túl költséges és komplikált dolog. Életszerű és hasznos azonban devizában is tartani a megtakarításaink egy részét, így például az említett alapok eurós sorozatát megvásárolni, és TBSZ-en tartani. Ugyanis ha devizában tartjuk a befektetéseink egy részét, akkor kizárjuk a forintárfolyam turbulenciáit. Ezt a stratégiát azonban alaposan végig kell gondolni, nehogy a legrosszabb időpontban váltsunk devizát

- zárta gondolatait a HOLD Alapkezelő intézményi üzletág igazgatója.

Melyik most a legjobb állampapír?

Az, hogy az állampapírok továbbra is mentesülnek a szocho fizetési kötelezettsége alól, jól illeszkedik abba a pénzügypolitikai logikába, hogy a kormány a lehető legtöbb pénzt szeretné itt látni az állampolgárok megtakarításaiból. Árgyélán Ágnest, a Portfolio elemzőjét arról kérdeztük, hogy szerinte melyik lehet most a legjobb típus a piacon.

Ez mindig attól függ, milyen időtávon gondolkodunk. Egyéves időtávon a fix kamatozású állampapírok közül a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) adja a legvonzóbb, 7%-os kamatot, azonban ennél is magasabb kamatot lehet elérni például a jelenleg 8% feletti kamatot kínáló 3 és 5 éves Bónusz Magyar Állampapírokkal (BMÁP). Bár ez utóbbiak kamata függ a Diszkont Kincstárjegyek hozamának alakulásától, ha nem lesz érdemi csökkenés a DKJ-k hozamában, a BMÁP tűnik a legjobb választásnak jelenleg nemcsak rövid távon, hanem akár 3-5 évre nézve is

- mondta az elemző. Kitért még arra is, hogy létezik hasonló kockázati besorolású befektetési forma is - ez azonban éppen a bankbetét, ami, mint már mindannyian tudjuk, beleesik a szocho fizetési kötelezettségbe, vagyis most már a veszélyhelyzeten kívül is kell majd fizetni a 15+13 százalékos kamatadót a bevételek után.

Az állampapírokéhoz hasonló kockázati besorolással bírnak a bankbetétek, itt azonban csak elvétve találkozunk vonzó kamatokkal, ráadásul a bankbetéteknek további versenyhátrány, hogy a kamatot kamatadó és a szocho is terheli, míg az állampapírok ez alól mentesülnek. Érdemes lehet még kisebb kockázatú befektetési alapokban is gondolkodni (TBSZ-re vásárlás esetén adómentes is lehet a befektetés), de azt nem szabad elfelejteni, hogy az állampapír a legkisebb kockázattal bíró befektetés a piacon

- mondta Árgyélán Ágnes.

A megkérdezett elemzők szerint tehát egyértelműen az állampapírok felé billen a mérleg, de jó ötlet lehet megkötni a TBSZ-t is, ha valaki még nem rendelkezne ilyennel - sok pénzt spórolhatunk annak adómentességével. Nem érdemes ugyanakkor külföldre menekíteni sem a pénzünket a szocho elől: az adminisztráció, valamint a kinti szabályok nem a magyar kisbefektetőknek lettek kitalálva.

Itt a szezon nagy kérdése: hová és miből mennek nyaralni idén nyáron a magyarok?

Nő a magyarok reálkeresete, több az elkölthető pénzük, de nagy kérdés, hogy mindez lecsapódik-e majd a turizmusban. Habár kifejezetten jó szezonra készül az ágazat, a szezon vége még messze van. Most futó turisztikai kérdőívünkben az utazási szokásaikról kérdezzük az olvasóinkat: mennek-e nyaralni idén, ha igen, hová és mennyi pénzt szánnak rá. Ha van 5 perced, és segítenéd a munkánkat, töltsd ki a Pénzcentrum Nagy Utazáskutatását. Köszönjük!