Nem nyerte el a piac tetszését Gyurcsány Ferenc tegnap bejelentett részvényosztásos ötlete. Bár a megvalósítás pontos formája még nem ismert, az elemzők úgy gondolják hogy a mostani kezdeményezés olyan privatizációs módot idéz, melyekről a történelem már bebizonyította, hogy nem sikeres. Ezzel együtt a bajban lévő magyar tőzsdéért valamit tenni kell - véli az egyik szakértő. A népszavazás előreláthatólag kedvezőtlen kimenetelű lesz a kormánypártok számára, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ezért tegnapi bejelentésével próbálja népszerűségét növelni - véli Tóth Gyula az Unicredit bécsi elemzője. A szakember szerint tekintettel arra, hogy a magyar privatizációs folyamat nagy része már véget ért (csupán néhány vállalat maradt állami tulajdonban) a magánszemélyeknek korlátozott lehetőségük van arra, hogy részvénytulajdonosokká váljanak. A program fő célja, hogy elterelje a figyelmet a népszavazásról - nyilatkozta Tóth Gyula a további részletek ismerete nélkül. A korábbi önkormányzati privatizációs folyamat egyértelműen megmutatta, hogy melyek azok a privatizációs tranzakciók, amelyek működőképesek. A privatizáció nem csupán a bevételek növelését célozza, hanem a hatékonyság emelését is -véli Ambrus Gábor, a 4Cast londoni elemzője. A szakember nagyon szkeptikus az újonnan bejelentett privatizációs tervet illetően és úgy gondolja, hogy az ötlet a kormány gazdaságpolitikai hitelességének nem tesznek jót. A terv bejelentése megerősíti azt a nézetet, hogy a választások előtt indokolatlan költségvetési költekezésre számíthatunk. Jóval megengedőbb az ötlettel kapcsolatban Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline vezető elemzője. Igaz, ő elsősorban a privatizáció tényének tőzsdére gyakorolt pozitív hatásairól ír rövid kommentárjában, a megvalósítási formával kevésbé foglalkozik. Talán itt az ideje tenni valamit a szebb korszakot is megélt magyar tőzsde - és ezzel együtt a magyar állampolgárok - érdekében, írja Sarkadi. A tőzsde nem csak tőkepiaci szimbólum, hanem az egyik legfontosabb és leghatékonyabb tőkepiaci megtakarítási forma és forrás. Habár van példa arra, hogy egy állam jó és hatékony tulajdonos, de a piacgazdaság éppen bölcsődés cipőjében topogó régióiban ez igen ritka. Az államnak ezt be kell látnia, és legalább mentenie kell, ami még menthető. Ilyen lehet az MVM, a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Posta, és az ÁAK és talán még egy-két kisebb rejtett gyöngyszem. (Az, hogy pontosan milyen formában lehetne elérhetővé tenni első körben a privatizációt minden állampolgárnak, egy másik téma, talán a magyar nyugdíjpénztárak és bizonyos hazai alapok hozzáférése lakossági jegyzés mellett lehet egy megoldás). Sarkadi egyébként tovább fűzi a gondolatot más irányba: "Mindez most már kevés önmagában, hogy kiemelje a magyar tőzsdét a süllyedésből és szomszédos lidércárnyak világából. Az ugarosodás megállításához talán hasznos lenne a még tőzsdén lévő vagy tőzsdeképes óriások aktivizálása is. Hiszen van még néhány alvó henger a börze szunnyadó motorjában: a MOL által csaknem teljes egészében tulajdonolt TVK és/vagy Slovnaft kisebbségi pakettjének tőzsdére vitelét valószínűleg ugyanolyan örömmel fogadná a piac, mint az OTP bolgár leányának (DSK) piacra dobását vagy magának a BÉT-nek a tőzsdei debütálását. Nem is beszélve arról, hogy a privatizációval és ezekkel együtt a Trigránit parkettre hozása potenciálisan duplázhatná a tőzsde jelenlegi forgalmát. Így a magyar tőzsde stratégiai pozíciója fontosabbá, alkupozíciója erősebbé válna a régióban, ami megfelelő táptalajt biztosíthatna egy későbbi lehetséges - és hosszú távon valószínűleg nem megkerülhető - régiós tőzsdékkel való együttműködéshez vagy összeolvadáshoz." Az elemzői vélemények részletesebben olvashatók a Portfolio.hu angol oldalán, itt és itt

.