Jövőre már csak így adhatod el a lakásod

Újépítésű ingatlanok esetében már 2009 januárja óta kötelező, míg a már meglévő ingatlanoknál csak önkéntes alapon várták el idáig az energetikai tanúsítvány elkészítését. A vonatkozó kormányrendelet értelmében azonban 2012. január elsejétől a már meglévő épületek, önálló rendeltetési egységek, valamint lakások esetében is kötelezővé válik az energetikai tanúsítvány készíttetése abban az esetben, ha ellenérték fejében történő tulajdon-átruházás, vagy egy évet meghaladó bérbeadás történik.

A Pénzcentrum.hu által megkérdezett szakértő szerint ez akár több mint 100 ezer forintjába is kerülhet a tulajdonosoknak. Bár a tanúsítvány elkészítése, vagyis maga a dokumentáció átlagosan csak körülbelül 30-40 ezer forintba kerül, azonban a költségeket nagymértékben megdobhatja az ingatlan műszaki paramétereinek felmérése - mondta el a tanúsítvány elkészítésére jogosult, szakvizsgával rendelkező szakértő.

Elmondása szerint abban az esetben, ha az igénylő nem rendelkezik az ingatlan részletes műszaki tartalmát is tartalmazó tervrajzokkal, a tanúsítvány elkészítése további költségeket róhat a tulajdonosra. Hiszen abban az esetben, ha a tanúsítási tevékenység hosszabb tudományos vizsgálódást, vagy speciális műszeres vizsgálatot igényel, az plusz költséget jelent az igénylőnek. E mellett pedig számolni kell még egyéb járulékos költségekkel is, mint például a szakértő útiköltsége, a postai díjak, a telefonos ügyintézés költsége vagy éppen az irodaszerek ellenértéke.

Rosszabb besorolás, olcsóbb ingatlan?

Bár kétségtelen, hogy nem kevés az akár 100 ezer forintot is meghaladó tanúsítvány elkészíttetése, azonban a hivatalos dokumentum 10 évig érvényes, így például egy hosszú távú bérleti szerződés megkötése esetén hamar megtérül a tulajdonos számára. Azonban az az értékvesztés, amit az esetleges rossz besorolás jelenthet, már nagyobb érvágás lehet az ingatlanát eladni készülő tulajdonosoknak.

A vonatkozó kormányrendelet értelmében, 10 energetikai minősítési osztályba sorolhatják be a szakértők az ingatlanokat. Az "A+" mutatóval jelölt "fokozottan energiatakarékostól", egészen az "I" betűvel jelzett "rossz" kategóriáig (A+; A; B; C; D; E; F; G; H; I). A régi épületek szerkezeti és gépészeti kialakítása ugyanakkor nem mindig tükrözi a mai értelemben vett energiatakarékos szemléletet, így könnyen lehet majd az ingatlanpiacon anomáliákkal szembesülni.

Példaként vegyünk két szomszédos, minden tekintetben megegyező, panel társasházat. Az egyik az elmúlt években átesett egy nagyobb felújításon, a másik viszont nem. A felújított épületben eladásra kínált lakás, így minden bizonnyal jobb besorolást fog kapni. Sok esetben akár 2 osztállyal is jobbal fog rendelkezni, mint a szomszédos társasházban lévő szintén eladó lakás, mivel a panel felújítási pályázatokon való részvétel feltétele gyakorta az volt, hogy a beruházás során minimum 2 osztállyal feljebb lépjen az épület besorolása. Nos, ebben az esetben a jobb besorolás miatt az eladók túlárazhatják az ingatlanukat, pedig az számos egyéb tényezőtől is függ.

Nem lesz jelentős árlehajtó hatása, ha egy adott ingatlan esetleg rosszabb besorolást kap, mivel az energetikai jellemzők osztályzása csak az egyik szempont a számos értékbefolyásoló tényező közül - véli Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. Ilyen értékmeghatározó tényezők például az áron túl a lokáció, a méret, az ingatlan belső kialakítása, a jó környék, a szomszédok, vagy éppen a közlekedés is. Az elemző véleménye szerint ugyanakkor az eladhatóságot mindenképp befolyásolhatja a kezdeményezés, hiszen objektív összehasonlítási alapot jelent a potenciális vásárlók számára. "Véleményem szerint csak abban az esetben adódhatnak árbeli eltérések az ingatlanok között, ha a vevő a meglévő igényei alapján már leszűkítette a lehetőségeket néhány igen hasonló paraméterekkel rendelkező ingatlanra, melyek között csak az energetikai besorolás mutat különbséget" - mondja Déry Attila.