Slamasztikában a dolgozó magyar nők: elérhetetlen az álomfizetés a legtöbbjüknek

Tavaly a frissen kinevezett igazgatósági tagok kevesebb mint fele (44%) volt nő, ami 7 százalékpontos visszaesést jelent az előző évhez képest. A vizsgált igazgatótanácsokban összességében is a férfi vezetők (57%) voltak többségben. A tőzsdén jegyzett európai pénzügyi szolgáltatóknál még rosszabb a helyzet, mivel a harmaduknál (31%) még mindig 40 százalék alatt van a női tagok aránya, vagyis továbbra sem érik el a 2026 júniusáig megszabott uniós szintet.

Az Európai Bizottság irányelve szerint ugyanis addigra valamennyi tőzsdén jegyzett uniós nagyvállalatnál tíz vezetőből legalább négynek női döntéshozónak kell lennie a nem ügyvezetői tanácsokban, és az összes tanácsban is el kell érniük a 33 százalékot.

Egyre közeledik a határideje, hogy az érintett vállalatok, különösen a bankok, biztosítók, vagyonkezelők és fintech cégek elérjék az EU által meghatározott női kvótákat az igazgatóságokban. A döntéshozóknak mielőbb meg kell találniuk az egyensúlyt a tanács összetételében. A nemek aránya mellett, a megfelelő döntéshozatal elérésében kulcsszerepe van a szükséges készségek és képességek biztosításának is, ezért érdemes tapasztalt külső szakértőket is bevonni a folyamatba

 – hangsúlyozta Bácsfalvi András, az EY compliance szolgáltatásokkal foglalkozó vezetője.

A pénzügyi szolgáltató cégek körében a vezetői pozícióban szerzett tapasztalat volt a legfontosabb kritérium az új igazgatósági tagok felvétele során 2023-ban is. Jelenleg a nők alig több mint fele (51%), míg a férfiak csaknem kétharmada (64%) rendelkezik ilyen háttérrel.

A társaságok az új kinevezésekkel tovább akarják javítani az igazgatóságok politikai, technológiai és fenntarthatósági ismereteit. A tavaly kinevezettek több mint harmada (36%) rendelkezett politikai tapasztalatokkal, negyedük (27%) technológiai (2022: 22%), míg ötödük (22%) fenntarthatósági (2022: 23%) háttértudást hozott a vezetésbe.